Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amit mi tehetünk a vírusok ellen

Érdekességek2021. december 31.

Covid-19, influenza, gyomor-bélhurut…Télen sajnos tombolnak a vírusok, és mindenkor, de idén a koronavírus további terjedése miatt különösen nagy hangsúlyt kell helyeznünk a hathatós védekezésre. Annak érdekében, hogy megtegyünk mindent, ami tőlünk függ – az oltakozáson és a hivatalos rendelkezések betartásán kívül – a fertőzés kockázatának csökkentésére, érdemes áttekintenünk a fontosabb megelőző lépéseket.

Fotó: gettyimages.comA tél többek közt azért is kedvez a vírusok terjedésének, mert a hideg csökkenti az immunrendszer védekezőképességének hatékonyságát. Amellett ebben az évszakban sok időt töltünk zárt térben, nem mindig jól szellőző helyen, és ez az összezártság is elősegíti a vírusok továbbadását. Így a leggyakrabban cseppfertőzés útján adjuk tovább a vírust, kilégzés, köhögés, tüsszentés stb. alkalmával, a vírust tartalmazó nyálcseppek levegőbe juttatásával.

Továbbá fertőzött tárgyak, felületek megérintésével is, amikor a vírus először a kézre, majd az arcunkat megérintve a szájba, orrba jut. Amellett a vírus egy semleges felületen változó ideig, pl. 24 órán át, vagy akár hosszabb ideig is fertőzőképes maradhat. A terjedés ellen, a védekezésben a magunk részéről a harci stratégia két fő eleme az immunrendszer erősítése és a higiénés követelmények betartása – emlékeztetőül érdemes összegezni őket.

Az ünnepi, családi étkezések során is tartsunk távolságot

A távolságtartásról az ünnepi asztal terítésekor és az ültetéseknél se feledkezzünk meg. Hiszen étkezés közben sokszor régen látott rokonainkkal úgyis beszélgetünk, mely óhatatlanul cseppfertőzéssel járhat. Amellett a szokásosnál alaposabb kézmosás után üljünk asztalhoz, mert a vírus gyorsan eljuthat a sótartóba, a borsdarálóba vagy bármilyen más tárgyba, amit étkezéskor közösen használunk.

Kezeljük jól a stresszt 

Számos tanulmány kimutatta, hogy feszült helyzetekben az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik. Márpedig ez a „stresszhormon”, ha nagyobb mennyiségben termelődik, gyengítheti az immunrendszert. Ezért stressz ellen pl. az ünnepi készülődés idején is tanácsos védekeznünk könnyen alkalmazható relaxációs technikákkal, jógával, meditációval. 

Gondoskodjunk az immunerősítő hatású D-vitamin beviteléről

A D-vitamin pótlása segíti a vírusfertőzések ellleni védelmet az immunitás támogatása révén. A napfény lehetővé teszi, hogy szervezetünk előállítsa a csontjaink egészségéhez is nélkülözhetetlen D-vitamint. Télen azonban a napsütés ritkább és gyengébb, mint más évszakokban, így a kevés napsütés hatására csökken szervezetünk D-vitamin szintje.

Ezért fontos, hogy télidőben fogyasszunk minél több, D-vitaminban gazdag élelmiszert. Ilyenek pl. a szardínia, lazac, tonhal, tőkehal, a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, gomba, zabpehely, narancs dzsúsz. Ezek az élelmiszerek amellett, hogy természetes D-vitamin források, bővelkednek az omega-3 telítetlen zsírsavban is, amely szintén szerepet játszik az immunrendszer erősítésében.

Kövessünk kiegyensúlyozott étrendet, és kellően hidratáljuk szervezetünket

A változatos és kiegyensúlyozott étrend, valamint az elegendő folyadékfogyasztás hozzájárul a jó általános egészségi állapot fenntartásához, ami elősegíti szervezetünk megfelelő immunválaszát is.

Gyakran szellőztessük ki a helyiségeket, legyen bármilyen hideg is odakint

A lakószobák, munkaszobák, egyéb helyiségek levegőjének megújítása a vírusok ellen alkalmazott, hatékony lépések közé tartozik. Rövidebb ideig, de rendszeresen és intenzíven szellőztessünk, tárva-nyitva hagyott ablakok mellett engedjük be a friss levegőt.

Védjük magunkat, ha tömegközlekedünk

A fertőzés kockázata megnő a járművek zárt terében, a kötelező maszkhasználat ellenére is. Ezért tanácsos, amennyire lehet, távolságot tartani a többi utastól, és ha tehetjük, a zsúfolt jármű után megvárni a következőt, amely valószínűleg üresebb lesz. Továbbá viseljünk kesztyűt a fertőzés szempontjából veszélyes fogantyúk, ajtó kapaszkodók használatakor.

Tisztítsuk rendszeresen  a fertőzés kockázatát jelentő  felületeket

Járvány idején a baktériumölő törlőkendők vagy spray-k használatosak a gyakran érintett, különböző felületek, ajtókilincsek, kapcsolók, tabletek, telefonok, számítógép-billentyűzetek stb. fertőtlenítésére. A szanitereket pedig a szokásosnál többször, szintén fertőtlenítő szerekkel tisztítsuk.

Gyakran és precízen mossunk kezet

Ez az a tevékenység, melynek fontosságát a vírusok elleni védekezésben nem lehet elégszer megerősíteni. A hatás érdekében szappant és meleg vizet használjunk, és a kézmosást precízen, legalább fél percig végezzük, a szárítás céljára pedig eldobható papírtörlő a leginkább ajánlott. Vagy ha mindez nem áll rendelkezésre, mindig legyen nálunk valamilyen kézfertőtlenítő szer (pl. hidro-alkoholos, fertőtlenítő gél, kendő, spray stb.).


Aludjunk hat óránál többet éjszakánként

A rövidebb alvás hosszú távon az immunvédelem hanyatlásához vezethet. Tehát az elegendő alvással természetes módon erősíthetjük védekezőképességünket is a vírusok ellen.

Fotó: gettyimages.com

A papírzsebkendő és a toalett leöblítése is terjeszthet fertőzést 

Télen nélkülözhetetlen eszköz a papírzsebkendő, hiszen többet fújjuk az orrunkat, köhögünk, tüsszentünk… De egyszeri használat után ne tegyük vissza a zsebünkbe vagy a táskánkba, hanem azonnal dobjuk egy zárt szemetesbe, mert a nyálcseppek útján vírust hordozhatnak. Másfelől tanulmányok azt is kimutatták, hogy a nyitott fedelű WC öblítése után vírus tartalmú aeroszolok szabadulnak fel, melyek könnyen belélegezhetők, vagy megtapadnak különböző felületeken. Ezért figyeljünk rá, hogy mindig zárjuk le a WC fedelét öblítés előtt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)