Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amit tudni kell az immunrendszerről 1. rész

Érdekességek2021. január 11.

Fotó: pixabay.com

Az immunrendszer sejtek, szövetek és szervek összetett rendszere, mely a szervezetet kórokozók, idegen anyagok, vagy akár a szervezetben kialakuló daganatok ellen védi. Csökkent, vagy hibás működése súlyos betegségeket (immunhiányos állapotok, autoimmun betegségek, allergia) okoz. Az immunrendszer részben „készen áll” a szervezet megvédésére, részben különböző ingerekre aktiválódik, immunválasz keletkezik.

Az immunrendszer alapja a nyirokrendszer. A nyirokszervek a szervezet minden részében megtalálhatók, ide tartoznak a pl. nyirokcsomók, a csecsemőmirigy, a lép és a csontvelő, de hatalmas nyirokszerv pl. a bélrendszer is. A nyirokszervek a lymphocyták lelőhelyei, ezek az immunrendszer legfontosabb sejtjei.

A lymphocyták a többi, a vérben előforduló sejttípushoz hasonlóan a csontvelőben termelődnek, és onnan vándorolnak a csecsemőmirigybe (latinul thymus), ahol a sejtes immunitásért felelős T sejtekké érnek, illetve másik részük B sejtekké majd plazmasejtekké alakul, ezek a humorális immunitásért, az antitestek termeléséért felelősek. A lymphocyták a vérben illetve a nyirokerekben állandó mozgásban vannak, és felismerik a szervezetbe kerülő idegen anyagokat.

Születéskor, amikor a szervezet még steril, csak kevés lymphocyta rendelkezik az „ ellenség” felismerésének képességével, ahogy azonban valamilyen inger éri a szervezetet néhány az un. „naiv” lymphocyták közül ezt felismeri, a különböző sejtek megkezdik az egymással való kommunikációt, a a sejtek osztódásnak indulnak, a T sejtek megtámadják a kórokozót, a B sejtek megkezdik a kórokozó elleni ellenanyagok termelését. A sikeres akció után az immunsejtek nyugalomra térnek, de megőrzik az információt, ami azt jelenti, hogy ha újra ugyanaz az inger éri a szervezetet, az sokkal gyorsabb reakcióra képes.

Az idegen anyagok elpusztításában azonban nem csak a lymphocyták, hanem más sejttípusok is jeleskednek, ilyenek a granulocyták, monocyták, macrofágok, összefoglaló néven falósejtek. Nem lenne teljes az immunitás a különböző fehérjék, hormonok, cytokinek nélkül. Ezeket különböző sejtek termelik, és részben direkt hatnak, részben a sejtek egymás közötti kommunikációjáért felelősek.


Nézzük kissé részletesebben. Az immunrendszer legfontosabb alapelemei a B sejtek. E sejtek nagyon specifikusak, minden idegen anyagra, kórokozóra csak egyesek reagálnak közülük. A szervezetbe bekerülő idegen anyag, pl. egy baktérium egy vagy néhány B sejtet aktivál, ez a sejt osztódásnak indul, majd érik és plazmasejtté alakul, amely aztán a kórokozó, az un. antigén elleni antitestet, egy fehérjét termel. Ezek az antitestek az antigénhez kívülről kapcsolódnak, az körbeveszik, segítik az idegen anyag eljutását a nyirokszervekbe, ahol az ott levő más sejtek segítségével hatástalanítják azt.

A B sejtek termelik a szervezet védelméhez szükséges immunglobulinokat. Az immunglobulinok közül a gammaglobulin, az IgG a legfontosabb. Ez a fehérje a baktériumok elleni védelemben vesz részt. Az IgM szintén ezt a funkciót tölti be, de gyorsabban termelődik, míg az IgA elsősorban a szervezet által termelt folyadékokban található (könny, nyál, bélnedv) és védi a kórokozók által használt „bejáratokat”. Az IgE elsősorban a paraziták elleni védelmet biztosítja, de allergia esetén funkciója inkább ártalmas.

A T sejtek működése még összetettebb. Egyesek közülük csak a többi sejt működését koordinálják, mások a felületükön elhelyezkedő képletek, un. receptorok révén képesek a fertőzött vagy daganatos sejtekhez kapcsolódni, és azokat elpusztítani. Két nagyobb csoportjuk van, az un. helper vagy Th sejtek, melyek elsősorban más T sejteket aktiválnak, a B sejteket antites képzésre serkentik, vagy a falósejteket hívják segítségül. A cytotoxikus T sejtek, rövidítve CTL-k a pl. vírusokkal fertőzött vagy daganatos sejteken levő receptorokhoz kapcsolódnak és elpusztítják azokat. Ahhoz, hogy a CTL-k munkához lássanak, szükség van arra, hogy a szervezet saját sejtjeit megkülönböztető un. MHC molekulák jelen legyenek, mert a cytotoxikus T sejtek csak az ezzel rendelkező, fertőzött vagy daganatos sejteket ismerik fel.

Van a szervezetnek egy olyan sejtrendszere is, az un NK sejtek (natural killer, magyarul természetes ölősejtek), amelyek képesek olyan pl. daganatos sejteket is elpusztítani, amelyek ezeket az MHC molekulákat nem tartalmazzák, pl. elvesztették, vagy, mert nem saját sejtek. Az NK sejtek tehát bármilyen testidegen sejtet képesek felismerni és elpusztítani. Az immunrendszer fontos elemét képezik a vérben előforduló fehérvérsejtek közül a granulocyták és monocyták, vagy a szövetekben előforduló makrofágok.

Legfontosabb feladatuk a szervezetben keletkező „hulladék” eltakarítása, de baj esetén védekező funkciójuk is van pl. a kórokozó „felfalása”, vagy azok prezentálása a többi sejt számára. A különböző szervekben speciális falósejtek un. dendrikus sejtek találhatók, ezek főként az antigén felmutatásában játszanak szerepet.

A sejtek számos kémiai anyagot termelnek, amelyek vagy jelként funkcionálnak az immunrendszer más sejtjei számára, vagy önmagukban is képesek az idegen anyag elpusztítására.

Az immunrendszer különböző sejtjei kémiai anyagok segítségével kommunikálnak egymással, ezeket cytokineknek nevezzük. A cytokinek közé tartoznak többek között az interleukinok és az interferonok vagy pl. az un. chemokinok, amelyek a sérült sejtekből felszabadulva az immunsejteket segítségül hívják a kórokozó elpusztításához.

Egy másik, a vérben előforduló természetes védekező rendszer az un. komplement rendszer. Ez a 25 különböző fehérjéből álló rendszer inaktív formában kering, antigén-antitest kapcsolódás esetén azonban aktiválódik, mégpedig a véralvadási rendszerhez hasonló kaszkád formában, vagyis lépésről lépésre és abban segít, hogy a szervezet az antigén-antitest komplextől megszabaduljon.

Az immunrendszer felépítése, működése rendkívül komplex, finom óraszerkezethez hasonló, amelynek még nem minden titka tárult fel előttünk. Számos betegség oka, vagy kialakulásához hozzájárul az immunrendszer szerzett vagy veleszületett gyengesége, hibája, melyekről a következőkben lesz szó.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért kiemelten fontos az élelmiszerbiztonság a nyári melegben?

2025. szeptember 07.

Amikor beköszönt a nyári hőség, nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem az élelmiszerromlás kockázata is. A meleg ugyanis ideális környezetet teremt a mikrobák, például a baktériumok gyorsabb szaporodásához. Egy kis odafigyeléssel azonban megelőzhetjük a nyári gyomorrontást, vagy akár a komolyabb ételmérgezéseket is.

Az élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó kórokozók különösen gyorsan szaporodnak 5 és 60°C között – ezt az intervallumot hívjuk veszélyzónának. A nyári napokon az ételek könnyen elérhetik ezt a hőmérsékletet, ha nem hűtjük őket megfelelően. Egy napon hagyott autó belső hőmérséklete akár 50-60°C-ra is felmelegedhet, így a hűtést igénylő élelmiszerek (tejtermékek, húsok stb.) nagyon gyorsan megromolhatnak. Vegyük például a joghurtot, amelyet általában 4-8°C között kell tárolni. A meleg, nedves és tápanyagban gazdag joghurt ideális táptalaj a káros mikroorganizmusok (például Salmonella, Listeria) számára. Már néhány óra alatt olyan mértékben elszaporodhatnak, hogy ételmérgezést okozhatnak. A joghurt eközben levet ereszthet, megváltozhat az íze, az illata, de ezek a változások nem mindig látványosak. A mikrobiológiai kockázat már fennállhat akkor is, ha nem észlelünk elváltozást.

Ennek elkerülése érdekében nyáron használjunk hűtőtáskát a bevásárlás során,különösen, ha a vásárlás hosszabb időt vesz igénybe, például ha több boltba is megyünk. Legyünk tudatosak, hiszen ezzel nemcsak a megbetegedéseket, hanem az élelmiszerpazarlást is elkerülhetjük. Ha kétségeink vannak egy termékkel kapcsolatban, inkább ne fogyasszuk el.

Elsősegély csalánozók okozta baleseteknél

2025. szeptember 07.


A balesetest a vízből ki kell menteni. Hogy az elsősegélynyújtót ne érje további támadás, ajánlatos a legtöbb ruhanemű felvétele a testre – ha már búvárruha nem áll rendelkezésre. A veszélyeztetett tengerparton a parti mentők ezért viselnek búvárruhát még az izzasztó hőségben is.
A csalánozószálakat a bőrről el kell távolítani. Ezt természetesen nem puszta kézzel, hanem gumikesztyűben szabad csak megtenni (vagy alkalmas eszközzel a bőrről lesodorni), hiszen a csalánszálakban még jelentős méregtartalom van.
Az érintett területet sós vízzel kell lemosni (nem édesvízzel, mert a sókoncentráció különbsége újabb méregmennyiséget szabadíthat fel), majd a sérült végtagot forró (45 °C) vízben kb. 20 percig kell tartani. Ez kicsapja a fehérjealapú mérgeket.
Ezután jéggel való hűtés (előnyösen jégzsákkal) ajánlott, amely csillapítja a fájdalmat.

Szexuálpszichológus

2025. szeptember 06.

Szexuálpszichológus: Gyermekkor hatása a szexuális egészségre   

A szexuálpszichológus segít megérteni, hogyan befolyásolja a gyermekkor a szexuális egészséget és felnőttkori párkapcsolatokat. 

A szexuálpszichológus szakmai munkája során gyakran találkozik olyan felnőtt páciensekkel, akiknél a szexuális zavarok, párkapcsolati problémák vagy intimitással kapcsolatos nehézségek gyökerei a gyermekkorba nyúlnak vissza. A szexuálpszichológia a pszichológia egy olyan speciális területe, amely a szexuális egészség testi, lelki és kapcsolati aspektusaival foglalkozik – különös tekintettel arra, hogyan befolyásolja a múlt a jelen viselkedésmintáit.
A cikkben bemutatjuk, hogy miként hathat a gyermekkor a felnőttkori szexualitásra, és milyen szerepe van ebben a pszichológus szakembernek, különösen, ha szexuálpszichológiai szemléletet képvisel. Kitérünk arra is, milyen terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre a múlt feldolgozására és a szexuális jóllét helyreállítására.

A szexuálpszichológus szerepe a szexuális egészség megőrzésében

A modern pszichológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe a szexuálpszichológia, amely a szexuális működés és zavarok mögött meghúzódó pszichés, társadalmi és fejlődési tényezőket vizsgálja. E tudományág szakembere a szexuálpszichológus, aki a testi működés mellett kiemelt figyelmet fordít a lelki, érzelmi és kapcsolati háttérre is – hiszen a szexuális egészség nem csupán biológiai, hanem pszichológiai és szociális kérdés is.