Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Anafilaxia jelentkezhet ételallergiás gyermeknél

Érdekességek2019. április 22.

Az ételallergia kapcsán fellépő legsúlyosabb, életveszélyes allergiás reakció tüneteiről és ellátásáról dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa ad tájékoztatást.

Fotó: 123rf.comEgy falat is allergiás tüneteket okozhat

Ha gyermekünk diagnosztizált ételallergiás, akkor a továbbiakban kerülnie kell azoknak az élelmiszereknek a fogyasztását, amelyek a tüneteit okozzák. A diéta betartása nagy odafigyelést igényel a beteg és a környezete részéről is, hiszen számos készen kapható élelmiszer tartalmazza a leggyakoribb allergéneket – tejet, tojást, búzát, földimogyorót vagy szóját. Ha az allergiás gyermek véletlenül fogyaszt ezek valamelyikéből – az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül – allergiás tünetei jelentkeznek. Az, hogy milyen mennyiségű étel okoz panaszokat, az egyénenként változó. A tünetek lehetnek enyhébbek vagy súlyosak. Ez utóbbi esetében beszélünk anafilaxiáról.

Enyhe allergiás tünetek lehetnek:

– arc, ajak vagy szemduzzanat
– viszkető érzés az ajkakon, szájban
– csalánkiütés (akár testszerte), viszketéssel járó egyéb bőrkiütés
– hányinger, hasi fájdalom vagy rossz közérzet

Mit tegyünk, ha enyhe allergiás tünetek jelentkeznek?

Ilyen esetben maradjunk végig a gyermek mellett és figyeljük az állapotát. Ha nem változik, az allergiás tünetekre adhatunk szájon át antihisztamint.


Az anafilaxia jelei

A Wold Allergy Organization meghatározása alapján a hirtelen – az étel elfogyasztását követően percektől néhány óra alatt – kialakuló rosszullét az anafilaxia. A következő tünetekről ismerhető fel:

– duzzadt (ödémás) nyelv, nyelési nehezítettség, rekedt hang vagy folyamatos köhögés- légzési problémák (nehézlégzés, sípoló légzés, folyamatos köhögés)
– alacsony vérnyomás, sápadtság, ájulás Időnként a hirtelen jelentkező csalánkiütés és állandósult gasztrointesztinális tünetek (görcsös hasi fájdalom, hányás) jelenléte is utalhat anafilaxiára.

Fontos!

Az ételallergiát diagnosztizáló orvos minden esetben elkészíti azt az akciótervet, amely személyre szabottan tartalmazza a tennivalók leírását és a beadandó gyógyszerek nevét, illetve azt is, hogy milyen esetben van szükség sürgősségi ellátásra.

Fotó: 123rf.comMit tegyünk anafilaxia esetén?

Amennyiben a gyermek vélhetően allergént tartalmazó ételt fogyasztott, és a tünetek alapján anafilaxiára gondolunk, akkor a következőt tegyük:

– fektessük le, de ha a légzés így nehezére esik, akkor ültessük inkább
– amennyiben elérhető, használjuk az önbelövős adrenalin tollat (epinephrine). Amennyiben az nem elérhető, azonnal hívjunk sürgősségi ellátást.
– ha az ételallergiás gyermek asztmás is, akkor az asztma rohamoldó inhalátort is alkalmazzuk
– hívjuk sürgősségi ellátást a beteg részére (minden esetben, ha anafliaxiára gondolunk).

Nem minden ételallergia okoz anafilaxiát

Az allergének több komponensből állnak és az egyes összetevők eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ma már lehetőségünk van az allergéneket egészében és a komponenseiket is együtt, egy teszttel vizsgálni, erre alkalmasak a multiplex allergia tesztek – magyarázza dr. Balogh Ádám. Ez azért jó lehetőség, mert ha a gyermek egy vagy több ételre is allergiás, akkor egy vérvétellel lehet az összes vizsgálatot elvégezni.

A multiplex allergiatesztekkel ki lehet mutatni, hogy melyik komponens okozza az allergiát, és ez alapján időnként arra is lehet következtetni, hogy mennyire magas az anafilaxia kockázata a gyermeknél, vagy diétahiba esetén esetleg csak enyhébb allergiás tünetekkel kell számolni, illetve, hogy mekkora kockázatot jelent nála a „nyomokbanos” (nyomokban tartalmazhat felirattal ellátott) késztermékek fogyasztása.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.