Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Annyi idős vagy, mint az ereid

Érdekességek2017. május 08.

Egy felnőtt érhálózatának hossza a hajszálerekkel együtt elérheti a 100 ezer km-t, ami az Egyenlítő két és félszerese. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint kézenfekvő, hogy vigyáznunk kell rá, és rendszeresen felül kell vizsgáltatnunk ezt az érzékeny rendszert.

Az életkor is hat az ereinkre

Tény és való, hogy az idősödés hat a szív- és érrendszerünkre is, amely egyre fogékonyabbá válik a megbetegedésekre, például a magasvérnyomás betegségre és az érszűkületre. A 65 éven felüliek halálozási okainak 40 százalékát a szívproblémák teszik ki. A 80 éves férfiaknak 9-szer akkora az esélyük, hogy krónikus szívbetegségek okozzák a halálukat, mint az 50 éveseknek.  A nőknél ugyanez a kockázat 11-szeresére növekszik ugyanebben a periódusban.

Ezt a romlást természetesen az életmódunk is felgyorsíthatja, de egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az életkor növekedésével is együtt jár az erek merevebbé és vastagabbá válása, ami pedig a szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktora.  Ennek okairól több teória is létezik.  Az egyik elmélet szerint egy „ördögi körről” van szó: az öregedés létrehoz bizonyos környezeti változásokat az erekben, amelyek hatására az erek keményedni kezdenek, és kialakul a magas vérnyomás. Ugyanakkor a megváltozott környezet azt is megkönnyíti, hogy zsíros plakkok rakódjanak le az erek belső falán. Így jön létre az érszűkület, amely felgyorsítja az erek öregedését, ami pedig tovább keményíti az ereket és további lerakódásokat eredményez.

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ezek a folyamatok egyes emberekben gyorsan, másokban sokkal lassabban mennek végbe – végeredményben tehát az ereink „életkora” akár el is térhet a valódi, biológiai korunktól.


Az erek jólléte az endotheliumtól függ

Az endothelium (vagyis az erek belsejét borító egyrétegű laphám) sejtjei egyfajta karmesteri szerepet töltenek be. Szinte minden, éren belüli aktivitást kontrollálnak, azonban az öregedéssel ők maguk is vesztenek a hatékonyságukból.  Azok a személyek tehát, akik fiatalosan, egészségesen igyekeznek megőrizni az endotheliumot, jelentősen csökkenthetik a magas vérnyomás, az érszűkület, végső soron pedig a szívinfarktus és a stroke esélyét.

Az endothelium egészségét pedig a megfelelő életmóddal és szükség esetén az orvosi segítséggel lehet legtovább megőrizni.

Mi indolkolhatja a kardiológiai kivizsgálást?

 

Bár a kutatók még vizsgálják az endothelium egészségesen tartásának módszereit, az már egyre biztosabbnak látszik, hogy a fizikai inaktivitás rosszul hat az erekre. Többek közt növelheti a vérnyomást, a testzsír százalékot, a koleszterinszintet, csökkentheti az izomtömeget és rugalmatlanabbá teheti az ereket. Éppen ezen okok miatt a mozgásszegény életmódot folytatóknál az idősödés még erősebben igénybe veszi a szív- és érrendszert, tehát indokolt a rendszeres kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Régóta köztudott, hogy a cigarettafüst számos toxikus összetevőt tartalmaz, így például szén-monoxidot, amely rombolja az endothelium sejtjeit. Ezen kívül növeli a vérnyomást és a pulzust, valamint szűkíti az ereket, amelyek így kevesebb oxigént lesznek képesek a szívbe juttatni. Ráadásul a dohányzás hatására a vérlemezkék tapadósabbá válnak, ezáltal pedig hajlamosabbak lesznek a plakk képzésére.

A jelentős túlsúly önmagában növeli a vérnyomást és nagy valószínűséggel a triglicerid szintet is. Ugyanakkor csökkenti a HDL (”jó”) koleszterin szintjét és előrevetíti az inzulinrezisztenciát, illetve a cukorbetegséget.

A 2. típusú diabétesz az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, az esetek közel felét 55 éves kor felett diagnosztizálják. A cukorbetegeknél pedig korábban és agresszívabban jelentkezhet az érszűkület. A rendszeres kardiológiai szűrés azért fontos, mert a kardiovaszkuláris betegségek és a stroke a diabétesszel összefüggő leggyakoribb halálokok.

A feldolgozatlan stressz során termelődő adrenalin és noradrenalin az idősebb embereknél gyorsabb vérnyomás emelkedést okoz, ráadásul nekik tovább is marad magasan a vérnyomásuk, az erek rugalmatlansága miatt. A magas vérnyomás pedig feltétlenül kezelendő a későbbi, súlyos következmények kivédése miatt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)