Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Annyi idős vagy, mint az ereid

Érdekességek2017. május 08.

Egy felnőtt érhálózatának hossza a hajszálerekkel együtt elérheti a 100 ezer km-t, ami az Egyenlítő két és félszerese. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint kézenfekvő, hogy vigyáznunk kell rá, és rendszeresen felül kell vizsgáltatnunk ezt az érzékeny rendszert.

Az életkor is hat az ereinkre

Tény és való, hogy az idősödés hat a szív- és érrendszerünkre is, amely egyre fogékonyabbá válik a megbetegedésekre, például a magasvérnyomás betegségre és az érszűkületre. A 65 éven felüliek halálozási okainak 40 százalékát a szívproblémák teszik ki. A 80 éves férfiaknak 9-szer akkora az esélyük, hogy krónikus szívbetegségek okozzák a halálukat, mint az 50 éveseknek.  A nőknél ugyanez a kockázat 11-szeresére növekszik ugyanebben a periódusban.

Ezt a romlást természetesen az életmódunk is felgyorsíthatja, de egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az életkor növekedésével is együtt jár az erek merevebbé és vastagabbá válása, ami pedig a szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktora.  Ennek okairól több teória is létezik.  Az egyik elmélet szerint egy „ördögi körről” van szó: az öregedés létrehoz bizonyos környezeti változásokat az erekben, amelyek hatására az erek keményedni kezdenek, és kialakul a magas vérnyomás. Ugyanakkor a megváltozott környezet azt is megkönnyíti, hogy zsíros plakkok rakódjanak le az erek belső falán. Így jön létre az érszűkület, amely felgyorsítja az erek öregedését, ami pedig tovább keményíti az ereket és további lerakódásokat eredményez.

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ezek a folyamatok egyes emberekben gyorsan, másokban sokkal lassabban mennek végbe – végeredményben tehát az ereink „életkora” akár el is térhet a valódi, biológiai korunktól.


Az erek jólléte az endotheliumtól függ

Az endothelium (vagyis az erek belsejét borító egyrétegű laphám) sejtjei egyfajta karmesteri szerepet töltenek be. Szinte minden, éren belüli aktivitást kontrollálnak, azonban az öregedéssel ők maguk is vesztenek a hatékonyságukból.  Azok a személyek tehát, akik fiatalosan, egészségesen igyekeznek megőrizni az endotheliumot, jelentősen csökkenthetik a magas vérnyomás, az érszűkület, végső soron pedig a szívinfarktus és a stroke esélyét.

Az endothelium egészségét pedig a megfelelő életmóddal és szükség esetén az orvosi segítséggel lehet legtovább megőrizni.

Mi indolkolhatja a kardiológiai kivizsgálást?

 

Bár a kutatók még vizsgálják az endothelium egészségesen tartásának módszereit, az már egyre biztosabbnak látszik, hogy a fizikai inaktivitás rosszul hat az erekre. Többek közt növelheti a vérnyomást, a testzsír százalékot, a koleszterinszintet, csökkentheti az izomtömeget és rugalmatlanabbá teheti az ereket. Éppen ezen okok miatt a mozgásszegény életmódot folytatóknál az idősödés még erősebben igénybe veszi a szív- és érrendszert, tehát indokolt a rendszeres kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Régóta köztudott, hogy a cigarettafüst számos toxikus összetevőt tartalmaz, így például szén-monoxidot, amely rombolja az endothelium sejtjeit. Ezen kívül növeli a vérnyomást és a pulzust, valamint szűkíti az ereket, amelyek így kevesebb oxigént lesznek képesek a szívbe juttatni. Ráadásul a dohányzás hatására a vérlemezkék tapadósabbá válnak, ezáltal pedig hajlamosabbak lesznek a plakk képzésére.

A jelentős túlsúly önmagában növeli a vérnyomást és nagy valószínűséggel a triglicerid szintet is. Ugyanakkor csökkenti a HDL (”jó”) koleszterin szintjét és előrevetíti az inzulinrezisztenciát, illetve a cukorbetegséget.

A 2. típusú diabétesz az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, az esetek közel felét 55 éves kor felett diagnosztizálják. A cukorbetegeknél pedig korábban és agresszívabban jelentkezhet az érszűkület. A rendszeres kardiológiai szűrés azért fontos, mert a kardiovaszkuláris betegségek és a stroke a diabétesszel összefüggő leggyakoribb halálokok.

A feldolgozatlan stressz során termelődő adrenalin és noradrenalin az idősebb embereknél gyorsabb vérnyomás emelkedést okoz, ráadásul nekik tovább is marad magasan a vérnyomásuk, az erek rugalmatlansága miatt. A magas vérnyomás pedig feltétlenül kezelendő a későbbi, súlyos következmények kivédése miatt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Kik a veszélyeztettek trombózis szempontjából?

2025. szeptember 11.

A mélyvénás trombózisnak vannak ismert rizikófaktorai, melyekkel nem árt tisztában lenni, hiszen az érintetteknek fokozott figyelmet kell szentelniük a megelőzésre. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ – Prima Medica véralvadási specialistája megnevezte a legfontosabb rizikófaktorokat.

Túlsúly, elhízás

A túlsúly számtalan szövődményt okozhat, a 2-es típusú cukorbetegségtől, a metabolikus szindrómán keresztül a szív-és érrendszeri panaszokig és mélyvénás trombózisig. Ennek oka részben az, hogy a súlyfelesleg megnöveli a visszértágulat kialakulásának esélyét, melyben a vér áramlási sebessége lelassul, a vér pangani kezd, ami megnöveli a vérrögök kialakulásának lehetőségét. Ezen kívül a túlsúly talaján kialakuló említett betegségek szintén jelentősen fokozzák a trombózis-kockázatot.

Dohányzás

A dohányzás az egész szervezetre negatív hatást gyakorol és jelentősen megnöveli a trombózis kockázatát is! Ennek oka, hogy súlyosbítja a keringési betegségeket, károsítja az érfalat, növeli a vérlemezkék összecsapódását (aggregációját), így mind a vénás, mind az artériás oldalon hozzájárul a vérrögök kialakulásához.

A meleg fokozza a vérrögképződés kockázatát – kik a veszélyeztetettek?

2025. szeptember 11.

A kánikula és a meleghatás, ami például a termál medencékben tapasztalható, bizonyos mértékig fokozza a vérrögképződés kialakulásának kockázatát. Különösen óvatosnak kell lenniük azoknak, akik valamilyen szempontból veszélyeztetettnek számítanak trombózis tekintetében. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ – Prima Medica véralvadási specialistája osztotta meg az érintettekkel a megelőzéssel kapcsolatos ismereteket.

Kánikulában megnő a trombózis esélye

A kánikula az egészségeseket is gyakran megviseli, hát még azokat, akik átestek már trombózison, esetleg visszértágulatokkal küzdenek. A nyári hőségben ugyanis az erek kitágulnak, a vér pangani kezd, ami szó szerint meleg ágya a vérrögképződésnek. Nagyon fontos a bő folyadék fogyasztás (amit a vizelések gyakoriságával ellenőrizhetünk), mert rengeteg folyadékot izzadunk ki hőségben és ezért meglassul a vénás keringés. Ezért mindenkinek ajánlott kerülnie a közvetlen napfényt (főleg a legmelegebb 11-16 óra között), és akiknek már volt trombózisok vagy más szempontból veszélyeztettek, viseljenek kompressziós harisnyát, mely a szorítása, nyomása révén szűkíti az ereket, így fokozza a vérkeringést. Nem szabad elfelejtkezni az alvadásgátló szedéséről sem!
Sokan vannak azok is, akik alig várják a strandolást, ahol a hűsítő medencék mellett meleg termálvizek és forró szaunák, gőzfürdők is elérhetők. Azonban lezajlott trombózis után általában fél évig kerülni kell a 90 fokos szaunát és a 36 foknál melegebb vizeket, csakúgy, mint a gőzfürdőket, mivel ezek kitágítják az ereket és fokozzák a vér pangását.

Fertőzési veszélyek a vizeken

2025. szeptember 10.

Az édesvízi paraziták által okozott fertőzések úgy keletkeznek, hogy a fertőzött egyének széklete, vizelete belekerül az állóvízbe.

A féreg a bőrön keresztül jut a szervezetbe, fertőzött vízben való úszáskor, mezítlábbal mocsárban járás alkalmával, stb. Ezek okozzák a viszkető bőrgyulladást (az ún. úszók viszketése) és a kb. három hét múlva fellépő magas lázat. Afrikában és a trópusi országokban, sajnos, még a szálloda területén levő édesvízi fürdőhelyek sem mentesek a kórokozóktól, ezért inkább a szálloda medencéjében ajánlott a fürdés.