Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Antibiotikum: barát vagy ellenség?

Érdekességek2019. március 15.

Hazánkban évente a felnőttek 1, a gyermekek 2 doboz antibiotikumot vesznek be, az elmúlt években minden magyar lakosra átlagosan egy doboz antibiotikum jutott, ezzel hazánk a középmezőnybe tartozott Európában. Dr. Sal Péter gyermekorvos, homeopata szerint a legnagyobb sorskérdések között kell kezelnünk az antibiotikum-használatot, hiszen az az 500 ezer tonna antibiotikum, melyet az emberiség elfogyaszt 1 év alatt, megjelenik a világunkban, természeti környezetünkben. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, ezzel olyan kórokozókat termelünk ki, melyek le fognak győzni minket.  
A gyermekek kiemelkedően sok antibiotikum-terápiában részesülnek, 2015-ben hazánkban például minden 0-5 éves átlagosan 2 doboz antibiotikumot kapott. A mezőgazdaság, az állatgyógyászat négyszer annyi antibiotikumot használ, mint a humán gyógyászat. A humán felhasználás kb. 90%-a járóbeteg ellátásban történik. Magyarországon a nyugati megyék majdnem fele annyi antibiotikumot használ, mint a keleti megyék.

„A légúti fertőzések 90%-a vírusos eredetű, tíz légúti betegből csak egynek kellene antibiotikumot adni. Minél több antibiotikumot használnak az emberek egy földrajzi egységen belül, annál gyakoribb a rezisztencia, azaz az antibiotikummal szembeni ellenállás. Hazánkban nem kellene, hogy rosszak legyenek a rezisztenciaadatok, de hiába használunk kevés antibiotikumot, azokat igen rosszul tesszük, ez okozza a rezisztencia növekedését” – magyarázta Dr. Sal Péter.

„Az elmúlt 25 évben csak néhány antibiotikumot fedeztek fel, új gyógyszercsoport nem jelent meg ezen a területen, pedig nagy szükség volna rájuk, hiszen az EU-ban évente 25-33 000 beteg hal meg a rezisztens baktériumok által okozott fertőzések miatt. Amellett, hogy ezek a betegségek szenvedést okoznak, súlyos pénzügyi következményekkel is járnak társadalmunk számára.

A gyógyszerrezisztens fertőzések költségei évente mintegy 1,5 milliárd eurót tesznek ki az Unióban, a megnövekedett egészségügyi kiadások és a munkából való kiesés miatt. Alexander Fleming a penicillin felfedezésével megváltoztatta a modern orvostudományt, a XX. század utolsó évtizedeitől azonban az antibiotikumok túlzott és nem megfelelő használata vált gyakorivá. 70 évvel ezelőtti bevezetésük óta az antimikrobiális szerek – szűkebb értelemben az antibiotikumok – drasztikusan lecsökkentették a fertőző betegségek okozta halálesetek számát.

Mindazonáltal maga Fleming volt az, aki látta az első antibiotikumoknak ellenálló baktériumokat és figyelmeztetett, hogy ne alkalmazzunk penicillint, hacsak nincs megfelelően diagnosztizált indok a használatára. Tekintettel a kritikus helyzetre, az Európai Bizottság 2001-ben uniós stratégiát indított az emberi, állati és növényi egészséget is érintő antimikrobiális rezisztencia veszélyének leküzdésére. A homeopátiás gyógymód több, mint 200 éve szolgáltat jó tapasztalatokat a fertőzések kezelésében, és ebből az első 100 év az antibiotikumok előtti korszakban telt el.” – tette hozzá Dr. Sal Péter.

 
Az alapellátásban az antibiotikumok felírásának leggyakoribb oka a felső légúti megbetegedések. Mivel ezeknek a fertőzéseknek csak kis hányadát okozzák baktériumok, nem megfelelő gyakorlat rutinszerűen antibiotikummal kezdeni a felső légúti fertőzések kezelését.[1]. Ha ezen megbetegedések kezelésében első terápiaként, az első néhány nap alatt homeopátiát alkalmaznának, az antibiotikumok felhasználása jelentősen csökkenne, ami támogatná az EU antimikrobiális rezisztencia elleni stratégiájának megvalósulását.

Ezt a tapasztalatot epidemiológiai kutatások is alátámasztják. Franciaországban homeopátiás és konvencionális háziorvosi praxisok eredményeit vizsgálták izom és csontfájdalmak, felső-légúti fertőzések, alvászavar, szorongás és depresszió esetén több mint 8500 betegen, 800 háziorvos bevonásával. Felső-légúti fertőzések kezelésekor a homeopata orvosok 57%-kal kevesebb antibiotikumot írtak fel. A páciensek betegségének lefolyása hasonló volt, mint a konvencionális praxisokban, gyógyulási esélyeik nem csökkentek, miközben jóval kevesebb antibiotikumot kapott a szervezetük.[2].


[1] https://docplayer.hu/3004938-Antibiotikum-terapias-konszenzusnyilatkozat.html
[2] Az EPI3 kutatás felső-légúti fertőzések részeredménye: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24646513

További információkért ide kattints!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.