Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Anyajegyek a haj alatt

Érdekességek2025. november 05.

Van egy testtáj, amire a legtöbben sosem gondolnánk, amikor anyajegyekről van szó: a fejbőr. Pedig a haj alatt is rejtőzhetnek olyan pigmentfoltok, amelyek – ha nem figyelünk rájuk – komoly veszélyt jelenthetnek. Sokszor évekig észrevétlenek maradnak, és mire felfedezzük őket, lehet, hogy már túl is léptek a „ártatlan szépséghiba” kategórián.

Fotó: liudmilachernetska © 123RF.comA témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre

Anyajegy – mi is az valójában?

Az anyajegy, vagy melanocyticus naevus a bőr pigmentsejtjeinek (melanociták) összetömörüléséből kialakuló, többnyire barna, fekete vagy akár rózsaszínes elváltozás. Lehet velünk született (congenitalis), vagy később kialakuló, úgynevezett szerzett jelenség is. A legtöbb teljesen ártalmatlan, és életünk során nem okoz semmilyen problémát.

A gond akkor kezdődik, amikor az anyajegy megváltozik. Mert egyes esetekben – főként, ha genetikai hajlam vagy környezeti tényezők is társulnak hozzá – ezek a sejtek rossz irányba kezdenek fejlődni, és rosszindulatú daganattá, melanomává alakulhatnak.

Miért különösen veszélyes a fejbőrön lévő anyajegy?

Egyszerűen azért, mert nem látjuk. A haj eltakarja, így még az is előfordulhat, hogy évtizedekig észre sem vesszük, hogy ott van. Ráadásul a fejbőr alatt futó erek sűrű hálózatot alkotnak – ha tehát egy ott rejtőző anyajegy mégis elindul a rosszindulatúság felé, gyorsabban adhat áttétet, és könnyebben „megszökhet” a szervezet más részeibe.

A tudományos kutatások szerint a fejbőrön kialakuló melanomák gyakran vastagabbak, előrehaladottabbak, és sajnos rosszabb kimenetelűek, mint más testtájakon jelentkező társaik. Egyszerűen azért, mert később vesszük észre őket.


Mikor kell gyanakodni?

Az anyajegyek változását az úgynevezett „ABCDE-szabály” alapján érdemes figyelni – mondja dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa. Ez a szabály a következő:

A fejbőrön ezek észrevétele különösen nehéz. Egy apró vérzés vagy színváltozás is könnyen betudható fésülködésnek, korpának vagy kisebb sérülésnek – miközben akár egy kezdődő melanoma jele is lehet.

Mit tehetünk ellene?

Az anyajegy eltávolításnál az emberek a lézerre szavaznának, hiszen esztétikailag sokszor jobb eredményt hoz. Ebben az esetben azonban van vele egy komoly gond. A lézer „megégeti” a bőrfelszínt – tehát elpusztítja azt a szövetet, amit aztán már nem lehet mikroszkóp alatt megvizsgálni. Ez azt jelenti, hogy ha az adott anyajegyben már elindult egy rosszindulatú folyamat, azt nem fogjuk megtudni. A kutatások alapján a lézeres eltávolítás csak akkor javasolt, ha az anyajegy teljesen ártalmatlannak tűnik, és azt egy tapasztalt bőrgyógyász alaposan megvizsgálta – akár dermatoszkópos nagyítóval, akár előzetes biopsziával.

Ha egy anyajegy gyanús, vagy elhelyezkedése miatt (például mert a haj alatt van) nem követhető jól, akkor az egyetlen biztonságos megoldás a sebészi kimetszés. Ez egy rövid, helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás, amely során az anyajegyet egészben eltávolítják, és szövettani vizsgálatra küldik.

Mit tehetünk mi magunk?

Kérjünk meg valakit, hogy nézze át időnként a fejbőrünket – különösen, ha sok anyajegyünk van, világos bőrűek vagyunk, vagy családban volt már melanoma. Nagy segítség lehet a fodrász is! Kérdezzük meg, látott-e bármi szokatlant. Ők gyakran észrevesznek olyan dolgokat is, amit mi nem.

Fotózzuk le az anyajegyeinket! Így könnyebben észrevehetők a változások idővel, és semmi esetre se halogassuk az orvosi vizsgálatot, ha bármelyik anyajegy viszket, nő, vagy megváltozik – főleg, ha a fejbőrön van, ahol nem látjuk nap mint nap.

A haj alatt rejtőző anyajegyek éppen azért veszélyesek, mert sokáig „láthatatlanok” maradnak. A modern orvostudomány szerencsére már képes idejében felismerni és kezelni azokat az elváltozásokat, amelyek komoly bajt okozhatnának – de ehhez az kell, hogy mi magunk is odafigyeljünk rájuk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.