Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Anyatejes Táplálás

Érdekességek2022. augusztus 04.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az Egészégügyi Világszervezet először 1992-ben nyilvánította augusztus 1-jét az Anyatejes Táplálás Világnapjává, mellyel egy időben kezdetét veszi az anyatejes táplálás világhete is. A Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára, valamint arra, hogy az anyatejes táplálás több, mint a gyermek etetése. A Világnaphoz Magyarország 1993-ban csatlakozott, ennek apropóján pedig országszerte változatos programokkal és előadásokkal várják a szakemberek a kisgyermekes családokat.  

De miért is lényeges, hogy a gyermek legalább féléves koráig csak anyatejet kapjon és milyen szerepe van szoptatásnak a táplálás mellett?

„Az anyatejben rengeteg ásványi anyag, vitamin, életfontosságú ellenanyag és alkotóelem található, így ez a legideálisabb táplálék a kisbabák számára. A benne lévő összetevőknek köszönhetően minőségileg és mennyiségileg is biztosítja a gyermek idegrendszerének és fizikumának megfelelő fejlődést, amely a kisbabák első életévében a leggyorsabb, összetétele a csecsemő igényeihez alkalmazkodva folyamatosan változik, még a szoptatás során is: először hígabb, könnyebben szívható, majd sűrűbbé válik. Így biztosak lehetünk abban, hogy kisbabánk minden életszakaszban a számára szükséges táplálékot kapja” – mondta Dr. Kerepesi Judit, a Budai Egészségközpont nőgyógyász szakorvosa.

Hogyan védi az anyatej az újszülötteket?

A szoptatás azonban nemcsak a gyermekekre, de az édesanyákra is jótékony hatással van. Segít például a szülés utáni felépülésben, illetve hozzájárul az eredeti testsúly minél korábban történő visszanyeréséhez. Csökkenti az anyukák daganatos megbetegedéseinek – mint például petefészekrák vagy emlőrák – kialakulásának kockázatát, valamint a szülés utáni depresszió kialakulásának esélyét is.

Anyatej már az első órában is

Szerencsére már a legtöbb intézményben lehetőség van az ún. aranyórára, amely meghatározó az anya és a gyermek kapcsolatának alakulásában. Ebben az egy órában a kisbaba az édesanyja testén piheni ki a születés közbeni fáradalmakat, miközben bőr-bőr kontaktusban vannak, hallja és érzi a jól ismert szívhangot. A felszabaduló hormonoknak köszönhetően a kisbaba egyre éberebbé válik, mozgolódni kezd és nagyjából fél óra elteltével az anyamell felé kúszik, körülbelül egy óra múlva pedig önállóan képes a szopásra, amely serkenti a tejtermelést. Az előtejből minden csepp kincs a baba számára, hiszen fontos immunerősítőket tartalmaz. Ráadásul enyhe hashajtó hatása is van, amely segíti a magzatszurok és a felhalmozódott bilirubin távozását, így segíti elkerülni az újszülöttkori sárgaságot.


Hogyan termelődik az anyatej?

A tejet a mellben mélyen elhelyezkedő tejhólyagocskák falát képező sejtek termelik. Azokat apró hajszálerek hálózzák be, a sejtek pedig a vérből választják ki, és a vér összetevőiből alakítják át a tejhez szükséges anyagokat. A tejtermelést megindításában nagy szerepe van a prolaktinnak, az inzulinnak, a mellékvesekéreg hormonjainak és a pajzsmirigyhormonoknak is. A születést követen a méhlepény leválása után 1,5-3 nappal megtörténik a tejbelövellés, innen kezdve pedig a baba annyi és olyan mennyiségű anyatejet kap, amire szüksége van.

„Természetesen előfordulhat, hogy az édesanya nem tudja anyatejjel táplálni a gyermekét. Ennek oka lehet a nem megfelelő mellretétel és technika, ám a védőnők vagy szülésznők segítségével ez orvosolható. Vannak azonban olyan okok, amikor más megoldásra van szükség. A legfontosabb, hogy az édesanya elfogadja a helyzetet, felesleges bűntudatot, kisebbségérzést átélnie emiatt. A baba ugyanis ebben az esetben is ugyanazt a szeretetteljes gondoskodást kapja, mint szoptatott társaik. A legmegfelelőbb tápszer kiválasztásában mindenképp szükséges a gyermekorvos segítsége” – tette hozzá a doktornő.

Meddig szoptassunk?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint 6 hónapos kort követően ahhoz, hogy a csecsemő táplálkozási szükséglete ki legyen elégítve, megfelelő és biztonságos kiegészítő táplálékot kell kapnia, miközben a szoptatás folytatódjon két éves korukig vagy azon túl. Ez további egészségügyi előnyökkel jár a gyermek számára. Ilyen például a hirtelen csecsemőhalál kockázatának csökkenése, magasabb intelligencia, középfülgyulladás gyakoriságának csökkenése, fogbetegségek, későbbi elhízás, asztma, ekcéma, cukorbetegség és még számos egyéb rendellenesség kisebb valószínűsége. Érdemes tehát a szoptatást addig folytatni, amíg az a gyermek és az anya számára egyaránt jólesik.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

A pattanásos bõr

2026. szeptember 17.

A faggyúmirigyek termelte zsírsavak a testhõmérsékleten folyamatosan ürülnek a bõrfelszínre, és rendszeresen távoznak a faggyúmirigyek kamrácskáiból. A csökkent mûködésük következtében a faggyúcsapok a kivezetõ járatokba rekedhetnek, beszáradva lezárhatják a folyamatos kiürülés útját. A mitesszerek kezdetben csupán tûszúrásnyi pontoknak látszanak. 

A faggyú állandó termelõdésével apró göbcsékké növekednek, fertõzõdve pedig kisebb, gennyes hólyagcsák képében okoznak feszülõ fájdalmat. A gyógyulást követõen pedig hegek maradhatnak vissza az arcon vagy a test más bõrfelszínein. Az izzadságmirigyek kivezetõ csövecskéinek elzáródásai csupán apró, kölesnyi nagyságú kiboltosulásokat kelthetnek a szaruréteg alatt. A jelenségek semmiféle kellemetlenséggel nem járnak, csupán a gyógyuláskor viszketnek és lemezesen hámlanak.

A pattanásos bõr kialakulásának oka a szervezet mûködési hibái között keresendõ, nem lehet csak a hormonális rendszer zavarára vagy az anyagcserezavarra, ápolatlanságra stb. fogni.

Egy gyakori panasz: a hajhullás

2026. szeptember 16.

Ugye varázsütésre nem fog megoldódni a problémánk, amikor azt tapasztaljuk, hogy hull a hajunk? Az év minden szakában tanácsos áttekintenünk, hogyan ügyeljünk hajunk egészségére, és milyen kezeléssel állítsuk meg a hajhullást. A kulcsszó a türelem, mert azonnali változás senkitõl és semmilyen "csodaszertõl" nem várható. Ha netán mégsem hiszünk a sikerben, készítsünk hajunk jelenlegi állapotáról egy fotót, és néhány hónapos gondos törõdés, ápolás után egy másikat. Látni fogjuk a különbséget, persze csak ha megfogadjuk a jó tanácsokat...

Megtalálni az okokat

A nõi haj hullásának okaira nem könnyû rájönni: kész nyomozást igényel, hogy megtaláljuk a sok "gyanúsított" közül az igazi bûnöst! Még mielõtt orvoshoz fordulnánk, nyugtalankodás helyett - megfigyeléseinkre alapozva - mi is sikerrel járhatunk.

Fõleg tavasszal és õsszel hull a hajunk? Ez a szezonális "vedlés" természetes, és nem ad különösebb aggodalomra okot, ha nem tart tovább három hónapnál, és utána visszatér hajunk növekedése a régi kerékvágásba. Ugyanez a helyzet, ha sebészeti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés után következik be a hajhullás. De ha tartósan és erõsen ritkul, forduljunk orvoshoz: vérszegénységrõl, pajzsmirigyproblémáról lehet szó...