Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Anyukák, fontos: vizsgáltassuk meg a kicsik hallását!

Érdekességek2017. június 18.

A halláskárosodás az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség. A probléma időben történő felismerésével és a megfelelő kezeléssel sokat tehetünk azért, hogy a gyermek meg tudja értetni magát és beilleszkedjen a társadalomba. Nézzük, hogy mely esetekben kell még inkább odafigyelni és milyen módszerekkel lehet megvizsgálni az újszülöttek hallását.

A halláscsökkenés az egyik leggyakrabban előforduló fejlődési rendellenesség, ami nemzetközi felmérések szerint ezer csecsemőből akár hatot is érinthet. Az esetek egy része genetikai okokra vezethető vissza, de szerzett károsodásról is lehet szó. Ma már kötelező minden újszülött esetében az objektív hallásvizsgálat, amellyel a halláscsökkenés és a hallóideg veleszületett károsodása kizárható.

„A halláscsökkenés előfordulásának kockázatát növelheti, ha a családban már előfordult a probléma. Rizikófaktornak számít a fül és a koponya fejlődési rendellenessége és a 1500 grammnál kisebb születési súly is, de a magzat méhen belüli fertőzése és a terhesség alatt szedett gyógyszerek miatt is kialakulhat a rendellenesség” – sorolta Dr. Fülöp Györgyi, a Czeizel Intézet fül-orr gégész, audiológus főorvosa, aki hangsúlyozta, hogy az újszülötteknek egy hónapos korukig át kell esniük a hallásszűrésen.

A csecsemő halláskárosodását különféle vizsgálati módszerekkel lehet megállapítani. „Régebben csak szubjektív módon, az ún. lármadobbal tették próbára az újszülöttet és azt figyelték, hogy reagál-e a hangra. Ez azonban elavult, pontatlan, ill. nem ad információt arról, hogy milyen mértékű a halláskárosodás és hogy az csak az egyik- vagy mindkét fület érinti-e” – mondta el Dr. Fülöp Györgyi, aki hozzátette, hogy szerencsére ma már modern, objektív eszközökkel tudják megvizsgálni a kicsik hallását, ahol nincs szükség a baba visszajelzésére.

„Az objektív diagnosztikai módszerekkel a páciens együttműködése nélkül, műszerek segítségével tudjuk vizsgálni a hallást. Az egyik ilyen az otoakusztikus emissziós szűrés (OAE), melynek során egy puhavégű szondán át klikk-hangingereket juttatunk a hallójáratba és így kapunk gyors, pontos információt a szőrsejtek működéséről a belső fülben” – magyarázza a Czeizel Intézet szakorvosa.


A BERA vizsgálat még ennél is átfogóbb. „Az agytörzsi kiváltott potenciál, azaz BERA vizsgálatkor a nyugodt, mozdulatlan (lehetőleg alvó) kicsi fejére speciális elektródákat teszünk, hallójáratába puha szondával hangingert adunk, és az így regisztrált BERA görbét elemezzük. A méréssel nem csak a belső fül épségéről, hanem a hallópálya egészéről is képet kapunk” – ismertette Dr. Fülöp Györgyi. Hozzátette, hogy ezeknek a vizsgálatoknak nagy előnye, hogy gyorsan és fájdalommentesen lehet elvégezni őket.

„Nagyon fontos, hogy mielőbb, de legkésőbb a csecsemő hat hónapos koráig feltérképezzük a hallását, mert csak pontos diagnózis birtokában tudjuk megkezdeni a kezelést, a hallás rehabilitációját. Későn felismert, vagy nem megfelelően kezelt halláskárosodás esetén elmarad a gyermek beszédfejlődése, későbbiekben nehezebbé válik a társadalmi beilleszkedése is. Kisgyermekkorban sem feledkezhetünk meg a hallás időszakos ellenőrzéséről!” – tette hozzá az audiológus szakorvos.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.