Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Apaságra ítélve!

Érdekességek2025. február 02.

"23 éves vagyok és apa. Ma tudtam meg. Doktornő! Mit csináljak? Megbolondulok, most azonnal. Van egy lányom." Olvasónk, - nevezzük most Tominak - nyolc hónapig járt együtt a nála kilenc évvel idősebb Beával. Szakítottak, mert Bea házasságot, tartós kapcsolatot szeretett volna, Tomi pedig még szabadságra vágyott. Bea nem árulta el terhességét Tominak, csak a baba megszületése után egy fotóval értesítette. Ez volt a fotó hátuljára írva: "Kislányod született, Imeldának neveztem. A szeme pont olyan, mint a tied."...

Az apaság súlyos ítélet

A nő saját testével táplálja a magzatot annak megszületéséig, és sokszor úgy gondolja, joga van önállóan dönteni. Saját maga sorsa, a gyermeke sorsa és a gyermek édesapjának sorsa felől. Joga van rákényszeríteni egy 23 éves férfire az apaság felelősségét anélkül, hogy annak ideje, módja, alkalma lett volna rákészülni. Bea félt attól, hogy egyedül marad, félt a gyermektelenségtől, félt a magánytól. Úgy érezte, Tomi az utolsó lehetősége. Saját félelmeit nem tudja megosztani azzal, aki kedves a számára, mert az érzelmileg elfogult és éretlen a döntéshozatalra, így saját maga hozza meg a döntést. A félelem szülte döntést. Anyagi lehetőségei úgy érzi adottak. Bea nem akarta "megfogni" Tomit, mégis kétségbeesésbe kergette a fiút.

A bébicsapda

Vannak olyan lányok, akik azért szülnek - fiatalon, felelőtlenül - hogy foglyul ejtsék azt a férfit, akit úgy gondolják, enélkül elveszítenének.

Müller Péter így ír erről a jelenségről:

"Gyakran előfordul, hogy valaki teherbe esik, és gyereket szül, anélkül, hogy eljátszaná az anya szerepét. Beleragad a lánykorába; szép akar maradni, kívánatos, független, kalandvágyó lány, s képtelen magát úgy megélni, mint gondoskodó felnőtt asszonyt. Az ilyen vagy másokra bízza a gyermekét, vagy hurcolja magával mindenhová, mint valami koloncot, mint szánni való, kellemetlen terhet. Ez a lemaradt lélek egyszerre teszi boldogtalanná magát és a gyermekét. Nem éretlen, nem felelőtlen - ezek földi fogalmak - egyszerűen csak önző aki saját érdekeit akár a másik lény tönkretétele árán is érvényesíteni akarja. Ha egy ilyen "anya" szívét megvizsgálod, látni fogod, hogy már eleve "kelléknek" szülte a gyerekét játékbabának, eleven hajasbabának, akivel szórakozni lehet, vagy még inkább azért, hogy a párját megtartsa vele. Vagyis nem embert hozott a világra, hanem eleven ütőkártyát vesztes szerelmi partijához. Valójában azonban csak a gondjait szaporította vele, s most, hogy a számításai nem váltak be, nem bánná, ha kicsinye eltűnne a világ színpadáról.

Sok ilyen nővel találkozhatsz, s minden esetben azt tapasztalod, hogy életük továbbra is sikertelen: bármilyen szépek és kívánatosak, hosszabb távon nem kellenek egyetlen férfinak sem. Nem a gyerek miatt. Önmaguk miatt. Egy ilyen hányódó női sors nem azért nem oldódik meg, mert "nem tud találkozni egy normális férfival" - hanem azért, mert az anyaszerepet nem vállalta föl: úgy választ, mint egy lány, nem úgy mint az érett asszony, s ezért a megfelelő férfival sohasem tud találkozni. Egy ilyen tragikomikus jelenség senkinek sem kell érzelmileg és szexuálisan mindenki csak kihasználja. És ez csak egyetlen példa. Az élet teli van ilyen sorsukban megállt emberekkel, akikre ráfagyott a túlélt szerepkör."

Az ilyen nőkkel pedig szintén egy bizonyos fajta férfi találkozik. Aki "sosem talál egy rendes lányt", csak "olyat, aki felcsináltatja magát néhány randi után". Ha az ilyen ember testestől-lelkestől vállalni tudná a saját szerepét, a nő az anyáét és feleségét, a férfi az apáét és a férjét. Ebben persze nem csupán ők a vétkesek, hanem az a társadalom is, ahol nem a bölcs férfi és a befogadó asszony, hanem a műmellű, műkörmű, felvarrt arcú örök csitri, és a szexmaratont futó atléta.


Kovács Istvánból Kovács apuka lesz

Döbbenetes élmény volt, amikor a kislányomat kihozták a szülőszobából, és a családi csapatból - nagyszülők, testvérek, barátnők - mindenki a baba fölé hajolt. A nővérke pedig csak ennyit kérdezett: - Kovács apuka??? Ekkor odaléptem és kezembe adták a lányomat. Életem legnagyobb pillanata volt.

Így mesélte István a lánya születését. István várta a gyerek születését. Együtt tervezték a kicsi érkezését. Barátnője, Erika - ma már a felesége - azonnal megmondta, hogy babát vár. István tudta, hogy nem fogja elvetetni a kicsit. Döntése - bár mindkettejüknek nehéz volt - mégis saját döntés lett. Azóta több viharon túl vannak. Gyerekük az egyik legerősebb összekötő kapocs kettejük között.

Apává válni felelősségteljes dolog. Nem attól lesz valaki édesapa, hogy kap valaki borítékban egy fényképet, a hátuljára írva: Ez itt a lányod. Az apaságra teljes lélekkel készülni kell.

A család pedig már nem Kovács Istvánt és Lakatos Erikát jelenti, hanem a kettejük kisgyermekét is. 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A lézer ujjlenyomattól a csontritkulásig – indul a Szenior Akadémia tavaszi évada

2025. március 04.

Tizenkét előadással várja február 10-e és május 5-e között az érdeklődőket a Semmelweis Egyetem főként nyugdíjas korosztálynak szóló online előadássorozata. A Szenior Akadémia idei témái között szerepel egyebek mellett az időskori sürgősségi ellátás, a reumatoid arthritis, a csontritkulás, a pszichoterápia és a lézer ujjlenyomat-kutatás is.

Hétfőnként 18 órától az egyetem vezető professzorai, kutatói mutatják be az orvostudomány legújabb eredményeit és a leggyakoribb betegségekre vonatkozó új ismerteket, új eljárásokat a Szenior Akadémia ingyenes, online előadásain. A sorozat nyitóalkalmán, február 10-én dr. Mandl József, a Molekuláris Biológiai Tanszék professor emeritusa etikai kérdésről és az Egészségügyi Tudományos Tanács feladatairól beszél majd, az ezt követő februári alkalmakon pedig szó lesz Nobel Alfréd munkásságáról és a nanomedicináról is.


A márciusi előadásokon a hallgatók bepillanthatnak majd az integratív medicinába, a reumatoid arthritis kezelésébe, az időskori sürgősségi ellátásba, az értágulatok kezelésébe, illetve a csontritkulás megelőzési és kezelési lehetőségeibe is.

Az április prezentációkon az érdeklődők hallhatnak a rosszindulatú tumoros betegségek várható alakulásának előrejelzéséről a bioinformatika eszközeivel, a pszichoterápia és önismeret témájáról és a gyermek hematológiában rejlő új lehetőségekről is.



A tavaszi szemeszter záróalkalmán, május 5-én a tervek szerint dr. Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós mutatja be a lézer ujjlenyomat-kutatás jelentőségét.

Dr. Nagy Zoltán professzor emeritus, a Szenior Akadémia szakmai vezetője elmondta: az idei évad előadásait a résztvevők témajavaslatait is figyelembe véve szervezték meg, így a sokakat érintő betegségek kezelése mellett ezúttal több új, tudományos kutatásról szóló előadás is helyett kapott a programban.


A benőtt köröm kezelése

2025. március 03.

A benőtt köröm nemcsak esztétikai probléma, sok ember számára okoz fájdalmat és további betegségek melegágya is lehet a gyulladás miatt. Mikor forduljunk szakemberhez, hogyan tudja kezelni a pedikűrösünk a benőtt körmöket?

A benőtt köröm sok ember számára okoz nagy fájdalmat. Van, aki a fájdalom elkerülése miatt folyamatosan pedikűröshöz jár. Ha időben kitisztítjuk a benövés környékét, illetve megelőzzük a benövést, akkor elkerülhető a kellemetlen probléma, szép és ápolt lábakkal térhetünk haza.
Sajnos előfordul az is, amikor a vendég már nem jut el a saját lábán a pedikűröshöz, mert már járni sem tud a benőtt körömtől.

Ennek általában két oka van:





A vendég reménykedik, hogy hátha elmúlik magától a dolog


Negatív élménye van korábbi pedikűrösénél, aki fájdalmat okozott neki



Az igazság azonban az, hogy a benőtt köröm kiemelése nem jár különösebb fájdalommal, maximum a gyulladás miatt minimális érzékenységgel – ha hozzáértő kezek szakszerűen végzik a műveletet. Ahol nincs még erős gyulladás, csak érzékenység, ott semmit nem érez a vendég.

A magyarok háromnegyede csináltatna géntesztet, hogy elkerüljön betegségeket

2025. március 03.

A magyarok 64 százaléka gondolkodás nélkül alávetné magát genetikai vizsgálatnak, ha orvosa ezt tanácsolná neki, további 13 százalék szintén megtenné, bár ők kicsit kényelmetlenül éreznék magukat emiatt. A fennmaradó 23 százalék többsége nem szeretné tudni, hogy milyen kockázatok várnak rá – mutatják a STADA Health Report* adatai. Az öregedés gondolata tízből négy magyart foglalkoztat, ami az európai átlaggal megegyezik, viszont sokkal jobban aggódnak az esetlegesen bekövetkező időskori hanyatlás miatt. A riport rámutat arra is, hogy azok, akik boldogok, elégedettek a megjelenésükkel és jó a mentális egészségük, kevésbé aggódnak az öregedés miatt.

Európai szinten az emberek 43 százaléka aggódik az öregedés miatt, 44 százalékuk nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, további 13 százalékuk pedig bizonytalan ezzel kapcsolatban – mutatják a STADA Health Report adatai, amely Európa-szerte 23 országban, köztük Magyarországon is azt vizsgálta, hogy az emberek mit gondolnak egyes egészségügyi témákról. A reprezentatív felmérés alapján a lengyel (53%), az egyesült királyságbeli (51%) és az ír (50%) lakosok tartanak leginkább az öregedéstől, ami a hollandokat (31%), a svájciakat (32%) és a szerbeket (33%) aggasztja legkevésbé. Magyarország középen helyezkedik el: nálunk az emberek 39 százaléka aggódik az öregedés miatt, 47 százaléka nem, 14 százaléka pedig bizonytalan ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes országok lakóit miért nem zavarja az öregedés, úgy tűnik, hogy az elfogadásnak döntő szerepe van. Azok 79 százaléka, akik azt mondják, hogy nem aggódnak az öregedés miatt, azt az élet természetes részeként írják le. Az öregedés miatt nem aggódók 48 százalékát vigasztalja egyfajta közömbösség a megváltoztathatatlan dolgok iránt, ez különösen igaz ránk, magyarokra és a Cseh Köztársaságban (59%) élőkre. További okok közé tartozik a nyugdíjas évek utáni várakozás és a saját magunkra szánt vagy a szeretteinkkel töltött idő (16%), amelyet az osztrákok (33%), a németek (27%), a svédek (26%) és a svájciak (24%) már nagyon várnak; a magyarok körében 13 százalék ez az arány. A vallás és az a meggyőződés, hogy az emberi lét több, mint ez a földi élet, az európaiak 16 százalékának jelent vigaszt, különösen Ausztriában, Írországban, Magyarországon, Svájcban és Szlovéniában (egyenként 20%). „Azok az emberek, akik boldogok, elégedettek a külsejükkel és jó a mentális egészségük, kevésbé aggódnak az öregedés miatt” – emeli ki az adatok alapján dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.

Az európaiak számára a legaggasztóbb forgatókönyv az esetlegesen bekövetkező időskori fizikai hanyatlás (68%), ami különösen a finneket (79%) és a magyarokat (77%) nyugtalanítja. Európa-szerte a második legégetőbb aggodalom az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a demencia: 10-ből 6 európai aggasztónak találja ezeket. Magyarországon ugyanez az arány, de ezzel nálunk ez a negyedik leginkább emlegetett aggodalom. A magyarok inkább (61%) tartanak attól, hogy esetleg teherré válhatnak mások számára. Ez a kérdés a portugálok (74%) és a spanyolok (69%) számára még inkább aggodalmat okoz. A magyarok az átlagosnál jobban (55%) tartanak az olyan krónikus betegségektől is, mint a rák és a szívproblémák. Nálunk 61 százalék a krónikus betegségektől tartók aránya, de vannak, akik jobban félnek ettől: a Portugáliában (68%), a Cseh Köztársaságban (65%), valamint Szerbiában és Svédországban (63-63%) élők. Érdekes módon a fizikai állapot romlása, ha csak kis mértékben is, de jobban vagy éppen ugyanannyira felzaklatja az európaiakat (43%), mint a barátok és a családtagok elvesztése (42%). A magyarokat ezek a kérdések sokkal jobban foglalkoztatják: 53 százaléka aggódik a fizikai állapotának romlása, 49 százalék pedig a barátok és családtagok elvesztése miatt. Az időskori elszigeteltség és magány miatt minden harmadik európai aggódik.