2025. január 07.
A PCOS sajnos számtalan nő életét keseríti meg, és az sem segít a helyzeten, hogy “kezelésére” sokszor csak fogamzásgátlót javasolnak, mely ugyan a tüneteket megszűnteti, de a gondot nem oldja meg. A PCOS-hez pedig kutatások alapján sokszor társul depresszió is, holott ez a betegség gyógyítható, visszafordítható!
A témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakembere van a segítségünkre.
PCOS
A policisztás ovárium szindrómát sajnos sokaknak nem kell bemutatni, rengeteg nőt érint a probléma. Ebben az esetben az érett tüszők a petefészekben nem képesek megrepedni, emiatt zavart szenved az ovuláció, sőt, a menstruáció is.
A PCOS kísérő tünetei között az elhízás, a fokozott szőrnövekedés, a pattanásos bőr és természetesen a meddőség is szerepelnek. Ezek mellett a PCOS jellemző kísérő betegsége az IR (inzulin rezisztencia) is, mely sajnos az elhízással könnyen cukorbetegséggé is formálódhat.
PCOS és depresszió
A Columbia Egyetem kutatása is rámutatott arra, hogy a PCOS-ben szenvedő nők között nagyobb arányban fordul elő a depresszió. Ennek nem feltétlenül a súlyos verziójával találkoznak a hölgyek, de sajnos tény, hogy a PCOS-t kísérő tünetek kifejezetten könnyen tesznek kárt az önértékelésben – mondja dr. Angyal Géza a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője.
A hízás, illetve a fogyásra való képtelenség, a sok sikertelen próbálkozás már önmagában elkeserítő, ehhez jönnek még a pattanások, melyek akkor is megjelennek, ha a legdrágább krémekkel igyekszünk védekezni ellenük, nem is beszélve a sokszor az arcon is megjelenő fokozott szőrnövekedésről. Ezek együttesen akár jelentős mértékben is rombolhatják a nők mentális egészségét, holott a PCOS gyógyítható, visszafordítható betegség.
Életmód és tápanyagok!
Sok esetben szükséges lehet a gyógyszeres kezelés is, amit szakorvos kezdeményezhet, de érdemes tudni, hogy a PCOS rendkívül jól reagál az életmódváltásra. Vagyis rendszeres mozgással és kiegyensúlyozott táplálkozással a betegség nagyon jól kezelhető. Ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy a PCOS során kimerült tápanyagraktárak feltöltése megtörténjen, hiszen egyes következményei, mint a meddőség is, csak így billenthetők helyre.
2025. január 07.
Az egyre fokozódó tények mellett sajnos tévhitek is keringenek a D-vitaminról szóló információkban.
Tévhit: Minél több D-vitamint szedünk, annál jobb.
Tény: Bár a D-vitamin pótlása a téli hónapokban valóban naponta javasolt, az egészségügyi ajánlások nem véletlenül határoznak meg ajánlott értékeket korosztályonként. Az orvosi kutatások szerint a szervezetben kimutatható bizonyos határérték felett – 125 nmol/l – ennek a fontos vitaminnak nincs további jótékony hatása. Egyénenként változik azonban, hogy kinek a szervezete mennyit állít elő a vitaminból. A napi 2000 nemzetközi egység (NE) egészséges felnőtteknél elégséges ahhoz, hogy a szükséges D-vitamin-szintet fenn tudja tartani, ill. a téli hónapokban előforduló D-vitamin-hiányt megelőzze.
Tévhit: A D-vitamin túladagolható, ezért rendszeres szedése veszélyes.
Tény: A D-vitamin-túladagolás, extrém esetben mérgezés rendkívül ritka. Még ha valaki (egészséges felnőtt) a felső határt jelentő, biztonságosan szedhető, napi 4000 NE mennyiségű vitamint veszi be naponta, túladagolni akkor sem tudja a D3-készítményeket. A szervezetünkben működik ugyanis egy védelmi mechanizmus, amely a bevitt készítményekből csak annyi D-vitamint hasznosít, amennyire szüksége van. Fontos, hogy a bevitt D-vitamin-készítmények hatóanyagai néhány hét után lebomlanak és kiürülnek a szervezetből. A valóban veszélyes túladagolás, mérgezés a múltban jellemzően laboratóriumi, ipari balesetekben következett be.
D-vitamin gyógyszerként
A magyarországi hivatalos, szakmai konszenzusajánlás szerint felnőtteknek a D3-vitamin-pótlás napi, heti és havi adagolással egyformán hatásos és biztonságos. A gyógyszerként forgalomban lévő 20 000 NE D-vitamin – az orvos által meghatározott – heti vagy akár havi egyszeri bevétele nagyban javíthatja a terápiahűséget.
Tévhit: A D-vitamin-pótláshoz elég, ha egészségesen táplálkozunk.
Tény: A kutatások szerint egy átlagos magyar mindössze napi 80 NE D-vitamint visz be a szervezetébe táplálkozással. Magyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához elegendő márciustól októberig a végtagokat, a vállat és az arcot érő, napi 15-30 perces (az UVB-sugárzás erősségétől függően), 10 és 16 óra közötti direkt napsugárzás. Érdemes figyelembe venni, hogy a napvédő krémek gátolják a D-vitamin-termelést. Télen az alacsonyan beeső fény miatt a napsugárzás D-vitamin-képzésre alig (nem) hasznosítható; így csupán élelmiszerből nagyon nehéz megfelelő mennyiségű D3-vitamint a szervezetbe juttatni. A magyarországihoz hasonló D-vitamin-ellátottságú országokban ezért is jellemző a lakosság jelentős százalékában kimutatható D-vitamin-hiány. Az aktuális orvosi ajánlás szerint napi 2000 NE (egészséges felnőttek esetén) D3-vitamin bevitele tekinthető optimálisnak.
Tévhit: A túl sok D-vitamin meszesedést okoz a testünkben.
Tény: A D-vitamin-fogyasztás egyik legismertebb előnye, hogy szabályozza a szervezet kalciumháztartását és a kalcium beépülését a csontokba. Korábban léteztek olyan elméletek, hogy a magas dózisú D-vitamin-pótlás ún. hiperkalcémiát okozhat. Ilyenkor a vérben keringő kalcium szintje károsan magas lehet, és ez hosszú távon akár az érfalak meszesedésével is járhat. Azonban az érvényben lévő ajánlás szerinti, biztonságosan bevihető napi 4000 NE D-vitamin (egészséges felnőtt esetén) nem okozhat ilyen anyagcserezavart. A vér kalciumszintjének kóros megemeléséhez napi 10 000 NE D3-vitamin rendszeres bevitele felett számíthatunk, de ez mintegy ötszöröse a felnőttek számára ajánlott D-vitamin-pótlásnak.
Tévhit: A fényterápiák vagy akár a szolárium pótolják a természetes napfényt, és segítik a D-vitamin-termelést.
Tény: Bizonyos fényterápiák hasznosak lehetnek bőrünk egészségének fenntartásában. A D-vitamin-pótláshoz szükséges UVB-sugárzást azonban nem pótolják. Ugyanígy nem ajánlott a szoláriumhasználat, ha a cél a testünk D-vitamin-termelésének serkentése. A szoláriumok UVB-fénymennyisége ehhez eleve nem elegendő, a túlzásba vitt szoláriumhasználatnak ugyanakkor lehetnek más jellegű kockázatai.
2025. január 06.
A betegszervezetek és az urológusszakma összefogásának célja a betegség korai felismerése és a széles körű tájékoztatás. Mert továbbra is későn fordulnak orvoshoz a férfiak Magyarországon, ezért kell széles körben tudatosítani a rendszeres prosztatarákszűrés jelentőségét – hangzott el a Magyar Rákellenes Liga, a Magyar Szervátültetettek Szövetsége és a Magyar Urológusok Társasága által szervezett országos PSA-szűréssorozat kampánynyitó sajtótájékoztatóján. Akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődhet a prosztatarák, amely a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében. Az egyszerű vérvételen alapuló PSA-szűrés azért fontos, mert a segítségével időben felfedezhető a prosztatadaganat, amikor az még hatékonyan kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Az októberben és novemberben zajló országos szűréssorozatra elsősorban az 50 év feletti férfiakat várják.
A prosztatarák korai felismerését segítve több mint 20 helyszínen – fesztiválokon, klinikákon, szakrendeléseken – mérik meg egy egyszerű vérvétellel a szűrésre jelentkezők PSA-szintjét. A PSA (prosztataspecifikus antigén) a prosztata által termelt fehérje, ami a vérből kimutatható. Emelkedett szintje jelezhet jóindulatú prosztatamegnagyobbodást, gyulladást, fertőzést, de akár rosszindulatú elváltozást is.
Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, ill. anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.
Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében.
Ha valaki – életkortól függetlenül – szabadidősportolásba kezd, fontos, hogy úgy építse be a testmozgást a mindennapjaiba, hogy ne kényszerüljön azt túlterhelés miatt abbahagyni – hívta fel a figyelmet Dr. Horváth Nikoletta. A sportolás közben vagy után fellépő fájdalmak esetén meg kell különböztetni a betegségre utaló vagy azt kísérő fájdalmat az ún. jó fájdalomtól, például az izomláztól – mondta. Ha egyetlen ízülettel van probléma, nem kell feltétlenül az összes többit is kényszerpihenőre ítélni, az ízületeknek ugyanis az árt a legjobban, ha nem használjuk őket, mivel az ízületek és a gerinc védelme érdekében fontos megőrizni a veleszületett mozgásképességet. A sportbalesetekkel, az ízületek, szalagok, csontok sérülésével szemben védelmet adhat az izomerő fejlesztése mellett az ízületek és a gerinc mozgásterjedelmének megőrzése, az izmok megrövidülésének megakadályozása, és a koordináció fejlesztése. Ezért rendkívül fontos a bemelegítés és a levezetés, valamint a megfelelő technikával hosszan végzett alapos nyújtás – figyelmeztet a tanársegéd.
