Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ártalmas is lehet az ízületek túlzott védelme?

Érdekességek2018. január 14.

Az ízületeket nem kell feltétlenül kímélni, a mozgásszegény életmód ugyanannyira veszélyes lehet, mint a túlzott igénybevétel. A sportbalesetek, sérülések ellen védelmet jelenthet az ízületek természetes mozgásterjedelmének megőrzése, amit rendszeres testmozgással lehet elősegíteni. A tévhitekkel ellentétben nem minden esetben a kerékpározás és az úszás a legjobb sportok az ízületek számára, fontosabb, hogy mindenki a korának és edzettségi állapotának megfelelő testmozgást végezzen – mondta Dr. Horváth Nikoletta, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika egyetemi tanársegédje.

Ha valaki – életkortól függetlenül – szabadidősportolásba kezd, fontos, hogy úgy építse be a testmozgást a mindennapjaiba, hogy ne kényszerüljön azt túlterhelés miatt abbahagyni – hívta fel a figyelmet Dr. Horváth Nikoletta. A sportolás közben vagy után fellépő fájdalmak esetén meg kell különböztetni a betegségre utaló vagy azt kísérő fájdalmat az ún. jó fájdalomtól, például az izomláztól – mondta. Ha egyetlen ízülettel van probléma, nem kell feltétlenül az összes többit is kényszerpihenőre ítélni, az ízületeknek ugyanis az árt a legjobban, ha nem használjuk őket, mivel az ízületek és a gerinc védelme érdekében fontos megőrizni a veleszületett mozgásképességet. A sportbalesetekkel, az ízületek, szalagok, csontok sérülésével szemben védelmet adhat az izomerő fejlesztése mellett az ízületek és a gerinc mozgásterjedelmének megőrzése, az izmok megrövidülésének megakadályozása, és a koordináció fejlesztése. Ezért rendkívül fontos a bemelegítés és a levezetés, valamint a megfelelő technikával hosszan végzett alapos nyújtás – figyelmeztet a tanársegéd.

A biciklizés sem jó mindenkinek

Az ízületkímélő sportolásról a legtöbb embernek az úszás, kerékpározás és séta jut eszébe, azonban ma már más lehetőségek is léteznek. A kerékpározás bizonyos esetekben akár jelentős térdfájdalmakat is okozhat – figyelmeztet Dr. Horváth Nikoletta. Kiemelte, hogy az ortopéd szakorvosok körében még nagyon sok hasonló, mára megcáfolt tévhit él, ráadásul az interneten is káros jótanácsok terjednek. Ilyen például az, hogy ha egy gyereknek gerincferdülése van, akkor úsznia kell, és nem vehet részt testnevelésórákon. Ezzel szemben ahelyett, hogy betegségtudatot alakítanának ki bennük, az adekvát kezelés és rendszeres orvosi kontroll mellett inkább őket is ösztönözni kellene a számukra megfelelő és örömteli sportolásra – javasolta.


Egyénileg kell megállapítani a legmegfelelőbb mozgásformát

A sok ugrálással, az ízületeket érő ismétlődő ütésekkel (futás), ütközésekkel (csapatjátékok, pl. kézilabda, futball, kosárlabda) és balesetek kockázatával járó (síelés, snowboard, lovaglás) sportok hosszú távon nagyobb eséllyel vezethetnek porckopáshoz, szalag- és izomsérüléshez. Ugyanakkor az, hogy egy mozgásforma mennyire terhelő, és hogyan tehetjük kíméletesebbé valaki számára, függ az életkortól, a korábbi és jelenlegi fizikai aktivitástól, testsúlytól, és egyéb meglévő betegségektől – mondta a tanársegéd. Kitért rá, hogy az edzőtermekben ma már számtalan lehetőség áll rendelkezésre, az idősebbek számára is bármikor elkezdhető gerinctornáktól a szinte katonai kiképzést imitáló edzésekig. Azt, hogy kinek, milyen sport a legmegfelelőbb, hozzáértő edző, illetve gyógytornász vagy sportvégzettségű szakember segítségével érdemes kiválasztani – javasolta.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?

2025. augusztus 25.

Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más rohamtípus is gyakran előfordul. A rohamokat különböző kiváltó okok, triggerek idézhetik elő, és szerepe lehet az időjárási frontoknak, a jelentős hőmérséklet ingadozásoknak is. Dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa beszélt az összefüggésekről.

Mi minden válthat ki epilepsziás rohamot?

Rohamokban mutatkozó elektromos agyi „vihart”, szinkronizált agykérgi kisülés-sorozatot, sokféle ok, körülmény kiválthat. Az epilepsziával érintett agyi rendszertől függően a kiváltó okok, rohamra hajlamosító tényezők és állapotok sokfélék.
– Epilepsziás betegnél a rendszeresen szedett antiepileptikus gyógyszer kimaradása, elhagyása rohamot válthat ki.
– A legismertebb, rohamra hajlamosító tényezők az alváshiány, a stressz, alkohol- vagy drog- használat vagy rendszeres használat esetén ennek kimaradása; a láz.
– Az ún. reflexes roham-triggerek között a nagyon ismert (de viszonylag ritkán ható) ritmusos fényingerlés mellett számos tevékenység és inger – zene, írás-, olvasás, érintés, evés, játékok, meleg víz stb. – rohamot válthat ki az epilepsziával érintett rendszer agyi jellemzőitől függően. Az epilepsziás személynek célszerű megismerni a rá jellemző roham-kiváltó ingereket vagy tevékenységeket; mert ezek elkerülése vagy csökkentése a rohamszámot.
– Az időjárás változásai is hajlamosíthatnak a rohamok kialakulására, sőt, a rohamszám évszakokhoz kapcsolódó, ún. szezonális változásait is megfigyelték. Ennek okai nem tisztázottak; szerepe lehet az alacsony légköri nyomásnak és a magas páratartalomnak.

Érdekes módon egyeseknél a meleg időjárás rohamvédő hatását figyelték meg (ez a lázra nem vonatkozik). Ugyanakkor a kiugróan magas külső hőmérséklet roham-provokáló hatását is leírták. Angliában epilepsziás betegek agyi tevékenységét vizsgálták az ottani hőhullámok alatt és azokon kívül. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas hőmérsékletű időszakokban az EEG több rohamot rögzített.
Ezek a megfigyelések azért is fontosak, mert láthatóvá teszik az érintettek sérülékenységét olyan külsőleg nem befolyásolható tényezőkkel szemben, mint az időjárás. Megerősítették, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szélsőségek negatívan hatnak más idegrendszeri betegségekkel élőkre is; stroke, migrén, Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex.

Hogyan étkezzünk a hőségben okosan?

2025. augusztus 25.

A nyár a kikapcsolódás időszaka, de a táplálkozásra és az élelmiszerbiztonságra fokozottan oda kell figyelni, akár a kánikula, akár a külföldön tapasztalható higiéniai körülmények miatt – figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A nagy meleg – különösen a 35–40 °C-ot is elérő hőmérséklet – komoly terhet ró a szervezetre, ezért különösen fontos, hogy étkezésünkkel ne fokozzuk tovább ezt a terhelést. Emellett az utazások, szabadtéri programok, a piknikezés, strandolás során az élelmiszerbiztonságra kell nagy gondot fordítani. A hőségben ugyanis sokkal könnyebben romlanak az élelmiszerek, mert a nagy külső hőmérséklet kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának. A legnagyobb kockázatot a magas víz- és fehérjetartalmú ételek jelentik: a tojás, a tej- és tejtermékek, a halak és a nyers tőkehúsok. Általánosságban elmondható, hogy a hőkezelés elősegíti az élelmiszerbiztonságot, mert magas belső hő hatására elpusztulnak a kórokozók. Ezért az ételeket mindig jól süssük át, forraljuk fel és a hűtőben tárolt maradékot is mindig alaposan melegítsük meg mielőtt ismét ennénk belőle – hívja fel a figyelmet az MDOSZ.

Mit együnk kánikulában?

A válasz egyszerű: könnyű, friss, lédús és (élelmiszer)biztonságos fogásokat! A melegben szervezetünk természetes módon kevesebb táplálékot kíván, ezért ilyenkor érdemes könnyen emészthető, friss, idény alapanyagokból készült ételeket enni többször, kisebb adagokban. Általában ilyenkor nem is esik nehezünkre lemondani a nehéz, zsíros fogásokról, hiszen a meleg hatására étvágyunk is csökken. Fontos viszont, hogy étrendünk összeállításánál figyeljünk a változatosságra és a szezonalitásra, valamint arra, hogy ételeink víztartalma minél nagyobb legyen, hiszen ez is beleszámít a napi folyadékfogyasztásba, ami a hőségben megemelkedik. Az alábbi szempontokat betartva enyhíthetjük a kánikula okozta fáradékonyságot:

Ilyen okai lehetnek a hátsófali garatcsorgásnak

2025. augusztus 24.

A hátsófali garatcsorgás mögött számtalan dolog állhat, ugyanis ez önmagában nem betegség, hanem tünet – mondja dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Azért fontos a kivizsgálás, hogy kiderítsük, igényel-e kezelést, és ha igen, milyen jellegűt ez a kellemetlen állapot, ami enyhe esetben csupán valamilyen felső légúti betegség miatt alakul ki. Egy jellegzetes nátha vagy influenza kapcsán ugyanis a nyálkahártya megduzzad és fokozott váladéktermelődés indul be, de ez rendeződik, amikor levonul a betegség. Ezen kívül azonban más okok is vezethetnek hátsó garatfali váladékcsorgáshoz:


Az allergiás nátha gyakori kiváltó tényező, ugyanis ilyenkor a szervezet túl érzékenyen reagál a levegőben lévő valamely allergénre (pl. pollen), és hogy megszabaduljon tőle, fokozza a nyáktermelést.
A krónikus arcüreggyulladás is járhat ilyen panaszokkal, hiszen, ha az arcüregben lévő váladék nem tud megfelelően kiürülni, megreked, majd visszacsorog a garatba.
Orrsövényferdülés vagy orrpolipózis is meghúzódhat a háttérben. Ilyenkor mechanikai akadály képződik, ami megakadályozza a váladék kiürülését, áramlását.
Refluxnak is lehetnek ilyen jellegű tünetei.
Sok esetben olyan tényezőknek is utána kell járni, mint a fűszeres ételek fogyasztása, a gyerekeknél az orrba dugott apró tárgyak, a gyógyszermellékhatás, a dohányzás, a szennyezett levegő, a légutakat irritáló vegyszereket, erős illatanyagokat belélegzése. Ugyancsak gyakran okoz hátsófali garatcsorgást a kevés folyadék fogyasztása és a száraz levegő.