Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ártalmasak az intimdezodorok és az irrigálás?

Érdekességek2019. május 30.

Változnak az idők… az élettani, mikrobiológiai és kórélettani ismeretek folyamatos bővülésének köszönhetően egyre többet tudunk meg a nők intimegészségéről és az azt támogató vagy romboló tényezőkről.

Fotó: pixabay.com„Mindig is azt vallottam, hogy egy nő legyen igényes. Úgy gondolom, hogy ez kiterjed arra is, hogy az intim testrészeit is tartsa tisztán, illatosan. Én fiatal felnőtt nőként rendszeresen irrigáltam, és ha úgy hozta a helyzet, akkor intimdezodort is használtam, hogy ápoltnak tűnjek. Néhány fiatalabb barátnőm ma már nem teszi ezt, ők nem irrigálnak, és kerülik az intimdezodort. Mindezt észérvek alapján teszik, vagy csak a kényelmesség, netán az igénytelenség diktálja ezt?”

Mára már bebizonyosodott, hogy az egészséges nők hüvelyében milliószámra találhatók különféle baktériumok, elsősorban tejsavat termelő Lactobacillusok. A Lactobacillusok által termelt tejsav miatt a termékeny korú nőknél a hüvely kémhatása természetes módon savas, ideális esetben a pH 3,8 és 4,5 közötti.

A hüvelyben élő jótékony baktériumok az általuk termelt anyagok, így például a tejsav és a hidrogén-peroxid révén gondoskodnak a hüvely védelméről; óvják azt a különféle fertőzésektől, így például a szexuális úton átvihető, vírus okozta megbetegedésektől éppúgy, mint a gombás vagy bakteriális fertőzéstől.

Amennyiben a hüvelyben élő jótékony baktériumok száma lecsökken, az teret enged a különféle kórokozók elszaporodásának és az intimfertőzések, így például a hüvelygomba vagy a bakteriális vaginózis kialakulásának.


A leírtakból következik az is, hogy napjainkban a rendszeres hüvelyi irrigálás gyakorlatát nem tartjuk követendőnek, hacsak az nem valamilyen megbetegedés miatt, szakorvosi javaslatra történik. A hüvelynek nincs szüksége „belső” öblítésre, netán mosásra. A külső lemosás, tiszta vízzel vagy megfelelő kémhatású tisztálkodószerrel (pH = 3,8–4,5) elegendő. A túl gyakori, netán rendszeres hüvelyi irrigálás ugyanis kimossa a hüvelyben élő Lactobacillusokat.

Ezeknek a tejsavtermelő baktériumoknak az eltávolítása pedig a különféle fertőzéseknek nyit kaput. Nem javasoltak az intimdezodorok sem, mert azok komponensei egyrészt allergiás reakciókat idézhetnek elő, másrészt nem ismert, hogy milyen módon hatnak a hüvelyben élő baktériumokra. Nem zárható ki, hogy az intimdezodorok használata a jótékony baktériumok számának csökkenéséhez, a hüvely bakteriális egyensúlyának felborulásához vezethet.

Ha már a tisztálkodásról van szó, megemlítendő, hogy az intim területek tisztán tartására – külsőleg – alkalmazott termékek kémhatására is oda kell figyelni. A tisztálkodószerek nagy hányadának a kémhatása a lúgos tartományba esik. A hagyományos szappanoknál 7 és 14 közötti pH-értékek jellemzők, ez intimtisztálkodás (nemi szervek külső lemosása) során is markánsan képes befolyásolni a hüvelyi pH-t. A különféle módokon „tesztelt”, optimális pH-júként hirdetett mosakodószerek kémhatása sem minden esetben esik az intimmosakodáshoz ideális pH-tartományba, azaz a 3,8 és 4,5 közé. Sok esetben ugyanis a termékek kémhatását nem a hüvelyhez, hanem a bőrhöz (pH = 5,2–5,5) igazítják, és a bőr vegyhatásával teszik „kiegyensúlyozott kémhatásúvá”.

Az intim-mosakodószerek széles választékából olyat kell keresni, amelynek a kémhatása a hüvelyben uralkodó kémhatással egybeesik, azaz 3,8 és 4,5 közötti.

Változnak az idők… Elmondható, hogy a rendszeres irrigálás gyakorlata és az intimdezodorok használata tudományosan igazolt módon „ment ki a divatból”. A nők intimegészsége érdekében napjainkban a hüvelyflóra védelmére, a hüvely természetes kémhatásának a megőrzésére helyeződik a hangsúly.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.