Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Asztma, allergia, Covid-19: központban a tüdő betegségei

Érdekességek2020. november 22.

Fotó (illusztráció): Kovács Attila – Semmelweis Egyetem A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának szervezésében online folytatódik tovább a Semmelweis Egészség Napok programsorozat, melynek november 26-i alkalmán a tüdőt érintő betegségekről és ezek terápiájáról hallhatnak előadásokat az érdeklődők.

A prezentációk három fő téma köré csoportosulnak. Az első blokkban a dohányzásról és a tüdődaganatokról, ezek kezeléséről kaphatnak új és hasznos információkat a regisztrált részvevők. 

Megtudhatják például, van-e a dohányzásnak kevésbé káros alternatívája, hogyan hatnak a tüdőre a különféle alternatív dohánytermékek – köztük a vízipipa, az e-cigi és az IQOS. Szó lesz a tüdőrák új kezelései lehetőségeiről, a célzott terápiákról, és arról is, hogyan lehet „jól” segíteni egy előrehaladott daganatos betegségben szenvedő szerettünknek.

A program második témakörében az asztma és az allergia kerül górcső alá. Mi állhat a kutya-, macskaszőr, vagy éppen a házipor allergia hátterében, képesek vagyunk-e ennek befolyásolására?  Fájdalmas-e az asztma kivizsgálása? Miért hatékonyabb az inhalációs terápia, mint a tabletta? – sok más mellett ezekre is fény derül az előadásokon és az azokat követő konzultációk során.

Az online program harmadik szekciójában a légúti fertőzésekről, köztük a mindennapjaink részévé vált COVID-19-ről szerezhetnek új ismereteket az érdeklődők, a világjárvány ugyanis újra ráirányította a figyelmet a fertőző betegségekre. Nemcsak azt tudhatjuk meg, hogyan hat a vírus a tüdőre, hanem ahhoz is hasznos tanácsokat kaphatunk, hogyan támogathatjuk az otthoni gyógyulásunkat.

Emellett természetesen a „hagyományos” légúti betegségekről, például az influenzáról sem szabad megfeledkezni. Mit tehetünk ez ellen, hogyan védekezzünk és hogyan hatnak a védőoltások? – ezek a kérdések sem maradnak válasz nélkül. Mint ahogyan az is kiderül, az edzetlenség, a túlsúly, a tüdő vagy a szív betegsége áll-e a terhelésre jelentkező fulladás hátterében.


A 250 éves jubileumát ünneplő Semmelweis Egyetem interaktív, lakossági, népegészségügyi programjának november 26-i eseményén az előadások ingyenesek, de regisztrációkötelesek.

A részletes program és az előadások regisztrációja ide kattintva érhető el.

Fotó (illusztráció): Kovács Attila – Semmelweis Egyetem 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.