Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Asztma: még mindig sok a nem diagnosztizált beteg

Érdekességek2017. június 07.

Az asztmás megbetegedés világszerte már 300 millió embert érint. A népbetegségnek számító asztma Magyarországon is meglehetősen gyakori, a diagnosztizált betegek száma megközelíti a 300 ezret, azonban az érintettek száma ennél minden bizonnyal nagyobb: az asztmában szenvedők jelentős része még csak nem is tud a betegségéről. 

Magyarországon a 18 év alatti gyerekek 4-8%-a asztmás, az asztmás betegek 90%-ának gyermekkorban alakul ki a betegsége.  Míg gyerekkorban azonban inkább allergiás eredetű a megbetegedés, addig felnőttkorra ez kevésbé jellemző, ráadásul a nem allergiás eredetű asztma kialakulásának okát nem ismerjük.

Mit tegyünk, ha asztmára jellemző tüneteket észlelünk?

Az asztmás beteg légútjai nagyon érzékenyek. Számos inger – virágpor, allergia, légúti fertőzés vagy akár fizikai terhelés – kiválthatja a légutak begyulladását, a nyálkahártya megduzzadását, aminek hatására a légutak beszűkülnek, s ez okozza a kellemetlen tüneteket. Az asztma jellegzetes tünetei a légszomj, gyakori köhögés, mellkasi szorítás, zihálás, sípoló légzés. Ha ezeket a tüneteket észleljük magunkon, feltétlenül forduljunk orvoshoz.


Milyen vizsgálatokat végez az orvos a diagnózis felállításához?

A fenti tünetek más betegségekre is jellemzőek lehetnek, ezért akár többféle vizsgálat is szóba jöhet. A fizikális vizsgálatot, az allergiavizsgálatot és vérvételt követően a tüdő állapotát méri fel az orvos. A hörgők szűkületére utaló értékeket légzésfunkciós vizsgálattal állapítják meg. A csúcsáramlást mérő készülékkel az asztmás beteg naponta követheti állapotváltozását. Ezek a vizsgálatok az esetek többségében már eredményre vezetnek, azonban ha ezen mérések alapján sem diagnosztizálható egyértelműen az asztma, de a tünetek fennállnak, további vizsgálatokra lehet szükség.

Mit tehet az, akiről kiderül, hogy asztmás?

A vizsgálatok eredményeire támaszkodva az orvos megállapítja az adott betegség súlyosságát és előírja a megfelelő terápiát. Nagyon fontos, hogy az orvos és a beteg együttműködjön a betegség kezelése során, a beteg pontosan betartsa az utasításokat és rendszeresen részt vegyen a kontrollvizsgálatokon.

Az asztma krónikus, vagyis jól kezelhető, de az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható betegség. A megfelelő kezeléssel szinten tartható, és a beteg számára jó életminőség érhető el. A terápiás lehetőségek, eszközök folyamatosan fejlődnek, így léteznek ma már könnyen használható, tartós hatású inhalációs hörgőtágító készítmények is, amelyek igen komoly segítséget jelentenek abban, hogy az asztmás beteg teljes értékű életet élhessen.

A betegségtudat lelkileg megterhelő lehet, ezért érdemes felkeresni olyan betegszervezeteket, ahol az érintettek kicserélhetik tapasztalataikat, megtanulhatják, hogy milyen életmódváltással segíthetik a tünetmentességet, ötleteket és inspirációt kaphatnak egymástól.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.