Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Asztma Világnap május első keddjén

Érdekességek2017. május 02.

Ismét megrendezésre kerül az Asztma Világnapja, mint tíz éve minden május elsõ keddjén! 

A szervezõk célja, hogy felhívják a figyelmet e krónikus betegségre és elérjék e kór hatékony kezelését világszerte

 

Az ide év szlogenje: "Az asztma kontrolálható"!

 

Az asztma korunk egyik népbetegsége. Világszerte 300 millió embert érint, Magyarországon 2005-ben 196 ezer asztmás beteget tartottak nyilván a tüdõgondozói hálózatban, és évente 8 000 új esetet regisztrálnak. Az eddigi tendenciák alapján kijelenthetõ, hogy az asztmás betegek aránya évtizedenként 50 %-kal nõ.


Mi az asztma?

Az asztma a légutak krónikus gyulladt állapota. Sajnos nem gyógyítható, de kezelhetõ betegség, hiszen az alapját képezõ krónikus légúti gyulladást hatékony gyógyszerterápiával kontroll alatt lehet tartani. Éppen ezért lett a 2007-es Asztma Világnap jelszava is az, hogy "Az asztma kontrollálható".


Miért van egyre több asztmás beteg?

Az asztma régóta ismert betegség, már az ókorban is feljegyezték, ám évrõl-évre egyre több ember betegszik meg benne. Ennek oka a modern, civilizált életformában keresendõ, hiszen kiváltó okai többek között a magas légszennyezettség, a dohányfüst, és az allergének elszaporodása.


Asztma Világnap

1993-ban indult az a nemzetközi kezdeményezés, amelynek központi témája az asztma hosszú távú kezelése - ennek megfogalmazott céljait a Nemzetközi Asztma Irányelvben rögzítették (Global Initiative for asthma - GINA). Orvosok és közegészségügyi szakértõk dolgoznak annak érdekében, hogy csökkentsék az asztmásokat ért hátrányokat. A GINA által kiadott diagnosztikai és kezelési útmutatókat a világ számos országában, így Magyarországon is a helyi adottságoknak megfelelõen érvényesítik.

Az elsõ Asztma Világnap 1998-ban a GINA, az Európai Tüdõgyógyász Társaság és a WHO támogatásával került megrendezésre.


A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az asztmás betegségek számának növekedésére, tájékoztassa a betegeket az asztma gyógymódjairól, folyamatos együttmûködésre buzdítsa a betegeket orvosaikkal, hogy ezzel növelje az asztmával kapcsolatos tünetek megértését. Az asztmával küzdõ emberek is élhetnek egészséges társaikhoz hasonlóan teljes életet, hiszen "Az asztma kontrollálható" betegség.

"Az Asztma Világnap lehetõséget nyújt arra, hogy kampányszerûen hívja fel az emberek figyelmét az asztmával kapcsolatos problémákra. A betegség az érintettek mindennapjait befolyásolja, az asztma enyhe formájában is romlik az életminõség. Az olyan kezdeményezések, mint az Asztma Világnap - amikor a betegek és egészségügyiek nem kórházi vagy rendelõintézeti körülmények között találkozhatnak egymással - fontos szerepet játszanak a tájékoztatásban és a tudatformálásban." - mondta Dr. Uhereczky Gábor a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet pulmonológusa.


Az asztma kezelés célja, hogy az asztmás beteget kontrollált állapotban tartsuk.

Mit jelent a kontrollált állapot?

  Nincs, vagy minimális asztmás tünete van
  Nem ébred fel éjszaka
  Nem kellett, vagy csak minimálisan kellett használni a hörgõtágító gyógyszerét
  Képes normális fizikai aktivitást vagy mozgást végezni
  Normális a tüdõfunkciós tesztek eredménye
  Egyáltalán nem fordul elõ tüneteinek fellángolása 
  
A 2007-es Asztma Világnap fõ üzenete "Az asztma kontrollálható", s összefogásra sürgeti az egészségügyi kormányzatot, az egészségügyben dolgozókat, a betegeket és az egész társadalmat, hogy mindenki a maga módján segítse az asztma kontroll elérését, hogy ez által a betegek teljes életet élhessenek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A táplálkozás és a stressz is okozhat refluxot

2026. február 19.



Az életmódunknak számos olyan összetevője lehet, ami kockázati tényezőnek számít a reflux és más betegségek szempontjából is – mondja dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Egyrészt egyszerre sokat, zsírosat, túlfűszerezett ételeket eszünk, ráadásul ha a lefekvést megelőző két órában étkezünk, akkor nagy valószínűséggel jelentkeznek a refluxos tünetek. Ha mindezek és a mozgáshiány miatt túlsúllyal, elhízással is küzdünk, akkor szintén jelentősen nő a reflux kialakulásának kockázata. Ugyancsak ilyen életmódelem az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a túlzott mértékű koffeinfogyasztás. Nem tekinthető káros életmódelemnek, mégis kockázati tényezőnek számít még a citrusfélék, a paradicsom, csokoládé, a szénsavas italok fogyasztása és bizonyos gyógyszerek szedése is. Utóbbiak közt sajnos éppen az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek, a fájdalomcsillapítók és magas vérnyomás elleni gyógyszerek szerepelnek. Kevésbé szoktunk erre gondolni, de kezeletlen stressz és az ennek talaján kialakuló pszichés problémák is fokozhatják a tüneteket. Ha pedig a panaszok alapján felmerül a gyanú, érdemes kivizsgálni, nincs-e jelen a szervezetben a Helicobacter pylori, ami a lakosság jelentős százalékában megtalálható baktérium.

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.