Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Asztma Világnap május első keddjén

Érdekességek2017. május 02.

Ismét megrendezésre kerül az Asztma Világnapja, mint tíz éve minden május elsõ keddjén! 

A szervezõk célja, hogy felhívják a figyelmet e krónikus betegségre és elérjék e kór hatékony kezelését világszerte

 

Az ide év szlogenje: "Az asztma kontrolálható"!

 

Az asztma korunk egyik népbetegsége. Világszerte 300 millió embert érint, Magyarországon 2005-ben 196 ezer asztmás beteget tartottak nyilván a tüdõgondozói hálózatban, és évente 8 000 új esetet regisztrálnak. Az eddigi tendenciák alapján kijelenthetõ, hogy az asztmás betegek aránya évtizedenként 50 %-kal nõ.


Mi az asztma?

Az asztma a légutak krónikus gyulladt állapota. Sajnos nem gyógyítható, de kezelhetõ betegség, hiszen az alapját képezõ krónikus légúti gyulladást hatékony gyógyszerterápiával kontroll alatt lehet tartani. Éppen ezért lett a 2007-es Asztma Világnap jelszava is az, hogy "Az asztma kontrollálható".


Miért van egyre több asztmás beteg?

Az asztma régóta ismert betegség, már az ókorban is feljegyezték, ám évrõl-évre egyre több ember betegszik meg benne. Ennek oka a modern, civilizált életformában keresendõ, hiszen kiváltó okai többek között a magas légszennyezettség, a dohányfüst, és az allergének elszaporodása.


Asztma Világnap

1993-ban indult az a nemzetközi kezdeményezés, amelynek központi témája az asztma hosszú távú kezelése - ennek megfogalmazott céljait a Nemzetközi Asztma Irányelvben rögzítették (Global Initiative for asthma - GINA). Orvosok és közegészségügyi szakértõk dolgoznak annak érdekében, hogy csökkentsék az asztmásokat ért hátrányokat. A GINA által kiadott diagnosztikai és kezelési útmutatókat a világ számos országában, így Magyarországon is a helyi adottságoknak megfelelõen érvényesítik.

Az elsõ Asztma Világnap 1998-ban a GINA, az Európai Tüdõgyógyász Társaság és a WHO támogatásával került megrendezésre.


A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az asztmás betegségek számának növekedésére, tájékoztassa a betegeket az asztma gyógymódjairól, folyamatos együttmûködésre buzdítsa a betegeket orvosaikkal, hogy ezzel növelje az asztmával kapcsolatos tünetek megértését. Az asztmával küzdõ emberek is élhetnek egészséges társaikhoz hasonlóan teljes életet, hiszen "Az asztma kontrollálható" betegség.

"Az Asztma Világnap lehetõséget nyújt arra, hogy kampányszerûen hívja fel az emberek figyelmét az asztmával kapcsolatos problémákra. A betegség az érintettek mindennapjait befolyásolja, az asztma enyhe formájában is romlik az életminõség. Az olyan kezdeményezések, mint az Asztma Világnap - amikor a betegek és egészségügyiek nem kórházi vagy rendelõintézeti körülmények között találkozhatnak egymással - fontos szerepet játszanak a tájékoztatásban és a tudatformálásban." - mondta Dr. Uhereczky Gábor a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet pulmonológusa.


Az asztma kezelés célja, hogy az asztmás beteget kontrollált állapotban tartsuk.

Mit jelent a kontrollált állapot?

  Nincs, vagy minimális asztmás tünete van
  Nem ébred fel éjszaka
  Nem kellett, vagy csak minimálisan kellett használni a hörgõtágító gyógyszerét
  Képes normális fizikai aktivitást vagy mozgást végezni
  Normális a tüdõfunkciós tesztek eredménye
  Egyáltalán nem fordul elõ tüneteinek fellángolása 
  
A 2007-es Asztma Világnap fõ üzenete "Az asztma kontrollálható", s összefogásra sürgeti az egészségügyi kormányzatot, az egészségügyben dolgozókat, a betegeket és az egész társadalmat, hogy mindenki a maga módján segítse az asztma kontroll elérését, hogy ez által a betegek teljes életet élhessenek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk egészségünk védelmében?

2025. november 14.

Az immunrendszer, vagyis a test komplex védelmi rendszere kulcsfontosságú a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben. Egészséges működéséhez nélkülözhetetlenek a vitaminok és az ásványi anyagok.

A rendszeres testmozgás, mint a séta, a kocogás vagy a jóga, javítja a vérkeringést, segíti az immunsejtek jobb működését. Fontos, hogy mindennapos rutinná tegyük a megfelelő hidratálást és az antioxidánsokban gazdag ételek, pl. a bogyós gyümölcsök fogyasztását, amelyek fokozzák a szervezet védekezőképességét.

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok olyan természetes eredetű elemek vagy vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. A vas ezek közül olyan nyomelem, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben, hiánya súlyos vérszegénységet okozhat. A húsok, különösen a marhahús, a belsőségek és a hüvelyesek jelentős vasforrások, míg a C-vitamin bevitele segíti a vas felszívódását. Azonban a kávé és a tea csersavtartalma gátolja ezt. Így érdemes figyelembe venni, hogy ezek bevitelét időben toljuk el, ha vasban gazdag ételeket vagy más nyomelemeket (réz, cink, jód, szelén) fogyasztunk. Ezért nem szerencsés a kávé vagy a tea rögtön az étkezés után, érdemes várni egy-két órát. A kalcium, amely a makroelemek csoportjába tartozik, szintén létfontosságú a csontok és a fogak erősségéhez, hiánya csontritkuláshoz és gyakori csonttörésekhez vezethet. A makroelemek közül figyeljünk még a csontképződéshez a foszfor, az idegrendszer szabályozásához szükséges nátrium, valamint a kálium és a magnézium bevitelére is.

Vitaminok

Már kiskorunkban megtanuljuk, melyek a legfontosabb vitaminok, azonban rendszeresen megfeledkezünk arról, hogy pótoljuk a napi mennyiséget. A D-vitamin ezek közül kulcsfontosságú, hiszen a kalcium felszívódását segíti. A napfény hatására termelődő D-vitamin különösen a téli időszakban hiányos, ezért fontos, hogy olyan ételek fogyasztásával pótoljuk a szükséges mennyiséget, mint a halmájolaj, a tojás.

D-vitamin? Itt az ideje pótolni!

2025. november 14.

A nyári D-vitamin-készleteink hat hét alatt kiürülnek a szervezetünkből. A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e D-vitamin-raktárainkat.

Itt az ősz, amely hazánkban közismerten esős évszak, a vénasszonyok nyarát leszámítva kevés napsütéssel. Ilyenkor az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik.

A magyar lakosság több mint 60%-ánál ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiány pótlásáról kell gondoskodni.

A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnőtt embernek körülbelül 2000–4000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való
tartózkodással biztosítani tudunk. Azonban a nyár elmúltával a D-vitamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni.

Ősszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000–4000 NE/nap a felnőtteknek ajánlott napi dózis.

A hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-ből 9 (!) magyar ember szenved D-vitamin-hiányban.

Laktulóz kilégzési teszttel igazolható a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO)

2025. november 13.

A kontaminált vékonybél szindróma, vagyis a SIBO diagnosztizálásának egyik sarokpontja, hogy elkülöníthető legyen más betegségektől, elsősorban a hasonló tüneteket produkáló IBS-től, vagyis az irritábilis bél szindrómától. Ugyan mindkettő olyan funkcionális betegség, amely mögött nincs szervi eltérés, mégis fontos tudni, pontosan mi okozza a panaszokat.
– A SIBO diagnosztizálása az úgynevezett laktulóz kilégzési teszttel történik. Ez egy közel 3 órás vizsgálat, amelynél megfelelő előkészítés után éhgyomorra végez a páciens hidrogén kilégzési tesztet, majd egy laktulózzal elkevert pohár víz elfogyasztása után ezt 20 percenként megismétli. Ilyenkor azt elemezzük, milyen tüneteket produkál a páciens (főként hasfájásra, feszülésre, puffadásra számíthat) és mennyi idő alatt jut el az anyag a vastagbélbe. A vékonybélben kialakuló bakteriális túlnövekedést jelzi a kilélegzett levegőben körülbelül 90 percen belül megemelkedő hidrogéngáz-koncentráció.

A SIBO kezelése nem csak az antibiotikumot jelenti


A mikrobióta összetett rendszer, működése és felépítése elválaszthatatlan a bél ideg-hormon-és immunrendszerétől – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Mindig figyelembe kell vennünk, hogy a bél-agy tengelyt érő stressz-hatások, étrend és életmód egyaránt befolyással vannak a bél állapotára, ezért a mikrobióta elváltozásainak kezelése sem épülhet csupán gyógyszerre.