Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Asztma Világnap május első keddjén

Érdekességek2017. május 02.

Ismét megrendezésre kerül az Asztma Világnapja, mint tíz éve minden május elsõ keddjén! 

A szervezõk célja, hogy felhívják a figyelmet e krónikus betegségre és elérjék e kór hatékony kezelését világszerte

 

Az ide év szlogenje: "Az asztma kontrolálható"!

 

Az asztma korunk egyik népbetegsége. Világszerte 300 millió embert érint, Magyarországon 2005-ben 196 ezer asztmás beteget tartottak nyilván a tüdõgondozói hálózatban, és évente 8 000 új esetet regisztrálnak. Az eddigi tendenciák alapján kijelenthetõ, hogy az asztmás betegek aránya évtizedenként 50 %-kal nõ.


Mi az asztma?

Az asztma a légutak krónikus gyulladt állapota. Sajnos nem gyógyítható, de kezelhetõ betegség, hiszen az alapját képezõ krónikus légúti gyulladást hatékony gyógyszerterápiával kontroll alatt lehet tartani. Éppen ezért lett a 2007-es Asztma Világnap jelszava is az, hogy "Az asztma kontrollálható".


Miért van egyre több asztmás beteg?

Az asztma régóta ismert betegség, már az ókorban is feljegyezték, ám évrõl-évre egyre több ember betegszik meg benne. Ennek oka a modern, civilizált életformában keresendõ, hiszen kiváltó okai többek között a magas légszennyezettség, a dohányfüst, és az allergének elszaporodása.


Asztma Világnap

1993-ban indult az a nemzetközi kezdeményezés, amelynek központi témája az asztma hosszú távú kezelése - ennek megfogalmazott céljait a Nemzetközi Asztma Irányelvben rögzítették (Global Initiative for asthma - GINA). Orvosok és közegészségügyi szakértõk dolgoznak annak érdekében, hogy csökkentsék az asztmásokat ért hátrányokat. A GINA által kiadott diagnosztikai és kezelési útmutatókat a világ számos országában, így Magyarországon is a helyi adottságoknak megfelelõen érvényesítik.

Az elsõ Asztma Világnap 1998-ban a GINA, az Európai Tüdõgyógyász Társaság és a WHO támogatásával került megrendezésre.


A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az asztmás betegségek számának növekedésére, tájékoztassa a betegeket az asztma gyógymódjairól, folyamatos együttmûködésre buzdítsa a betegeket orvosaikkal, hogy ezzel növelje az asztmával kapcsolatos tünetek megértését. Az asztmával küzdõ emberek is élhetnek egészséges társaikhoz hasonlóan teljes életet, hiszen "Az asztma kontrollálható" betegség.

"Az Asztma Világnap lehetõséget nyújt arra, hogy kampányszerûen hívja fel az emberek figyelmét az asztmával kapcsolatos problémákra. A betegség az érintettek mindennapjait befolyásolja, az asztma enyhe formájában is romlik az életminõség. Az olyan kezdeményezések, mint az Asztma Világnap - amikor a betegek és egészségügyiek nem kórházi vagy rendelõintézeti körülmények között találkozhatnak egymással - fontos szerepet játszanak a tájékoztatásban és a tudatformálásban." - mondta Dr. Uhereczky Gábor a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet pulmonológusa.


Az asztma kezelés célja, hogy az asztmás beteget kontrollált állapotban tartsuk.

Mit jelent a kontrollált állapot?

  Nincs, vagy minimális asztmás tünete van
  Nem ébred fel éjszaka
  Nem kellett, vagy csak minimálisan kellett használni a hörgõtágító gyógyszerét
  Képes normális fizikai aktivitást vagy mozgást végezni
  Normális a tüdõfunkciós tesztek eredménye
  Egyáltalán nem fordul elõ tüneteinek fellángolása 
  
A 2007-es Asztma Világnap fõ üzenete "Az asztma kontrollálható", s összefogásra sürgeti az egészségügyi kormányzatot, az egészségügyben dolgozókat, a betegeket és az egész társadalmat, hogy mindenki a maga módján segítse az asztma kontroll elérését, hogy ez által a betegek teljes életet élhessenek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.