Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Asztmás vagyok és babát várok, mire figyeljek?

Érdekességek2020. február 13.

Az asztma komplikációkat okozhat a terhesség alatt, ha nem kezelik megfelelően. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa összefoglalta, mire figyeljen a kismama.

Fotó: 123rf.comMielőbb konzultálni kell a kezelőorvossal

Már a tervezett teherbeesés előtt is érdemes a kezelőorvossal egyeztetni, mert a terhesség kapcsán a gyógyszerek cseréjére lehet szükség. Várandósság esetén helyileg ható – inhalációs szteroidok és inhalációs rövid hatású béta-agonista hörgőtágító – készítményeket részesítik előnyben. Ha ezekkel nem sikerül tünetmentességet elérni, akkor kombinált inhalációs gyógyszerek rendszeres alkalmazása lehet szükséges.

Biztonságosak-e a gyógyszerek a magzat egészségére?

A belélegzett szteroid tartalmú gyógyszereket kis-és közepes dózisban, az utasítások betartása mellett használva nem kell mellékhatásoktól tartani, ill. nincs káros hatása a magzatra. Szisztémás – tablettás, injekciós – készítményt tartós tünetes állapot, vagy asztmás roham esetén kell beépíteni a kezelésbe, a feltétlenül szükséges ideig.

Szedni kell a felírt gyógyszereket

Sok kismama a mellékhatásoktól tartva inkább nem szedi, vagy csökkenti az orvos által felírt gyógyszer mennyiséget. A nem megfelelően kezelt asztma miatt azonban megeshet, hogy a magzathoz nem jut a fejlődéséhez szükséges oxigén. Emiatt növekedés- és súlyfejlődés elmaradás, preeklampszia vagy akár koraszülés is bekövetkezhet.

A súlyos asztmásoknál nagyobb a kockázat

Eltérő, hogy ki, hogyan reagál a terhességre. Míg egyes asztmás kismamák tünetei javulnak, mások kifejezett rosszabbodásról számolnak be. Ennek a kockázata a közepesen súlyos vagy súlyos asztmás kismamáknál még magasabb, s jellemzően a második trimeszter végén következik be.


Fontos a rendszeres kontroll

Annak érdekében, hogy a magzat oxigén ellátottsága megfelelő legyen, és így csökkenthessük a komplikációk esélyét, fontos, hogy a megbeszélt időpontban, de panaszok esetén soron kívül is konzultáljunk a kezelőorvossal. Szükség esetén a gyógyszerek beállítását módosítani lehet a terhesség alatt, annak érdekében, hogy a kismama tünetmentes legyen. 

Amire még javasolt figyelni


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nyírfapollen allergia: Érdemes már most kivizsgáltatnia, hogy alkalmas-e az immunterápiára

2025. november 23.

A nyírfa virágzása csak jövő tavasszal okoz ismét panaszt, de aki allergiás rá és tartós megoldást szeretne a tüneteire, annak legkésőbb decemberben el kell kezdenie a kezelést. Az allergén immunterápia segítségével már a következő pollenszezonban is jelentősen, akár 80 százalékkal csökkenthetők az allergiás tünetetek, megelőzhetők a szövődmények, de a kezdés előtt időt kell szánni az előzetes kivizsgálásra is. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus mondta el, ki alkalmas az immunterápiára, hogyan zajlik az eljárás és kik azok, akiknek más megoldást kell választaniuk.

Egyre hosszabb az allergiaszezon a klímaváltozás miatt

Minden allergiás érezheti a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait: a hirtelen belobbanó allergiás tüneteket és az egyre hosszabb allergiaszezont, ez pedig különösen erősen sújthatja a nyírfapollen allergiásokat. Az utóbbi években az ősz és a tavasz sokkal rövidebb lett, a hőmérséklet nem fokozatosan emelkedik, a tavasz szinte napok alatt robban be. A hirtelen jött meleg miatt az összes kora tavaszi allergén szinte egy időben indul virágzásnak, emiatt a pollenkoncentráció nagyon magas ebben az időszakban. A botanikai rokonság miatt pedig a nyírfapollen allergiásoknál még erősebb tünetek jelentkeznek.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a nyírfapollen allergiások száma is, igaz, még mindig a parlagfű a leggyakoribb allergén. A korfa is terebélyesedett: míg korábban főként a 20-30 évesek körében, napjainkra ennél fiatalabb és idősebb korban is jelentkeznek a pollenallergia tünetei.

5 szokás, amivel megelőzhetjük a porckopást

2025. november 23.


Mozgásprogram okosan: heti 3-4 alkalommal 30-45 perc ízületkímélő erősítés (combfeszítők, farizmok, core), állóképességi tréning (kerékpár, úszás, gyaloglás), rendszeres nyújtás. A cél a stabilizálás és a terhelés elosztása.
Testsúly-kontroll: már 5-10% fogyás mérhetően tehermentesíti a térdet; a kevesebb teher = kevesebb térdfájdalom.
Ergonómia mindenhol: munka közben és sportnál is érdemes óvni az ízületeket: alacsonyabb, de gyakoribb terhelés, helyes technika, megfelelő lábbeli.
Okos regeneráció: alvás, stresszkezelés, gyulladáscsökkentő étrend (megfelelő fehérje, zöldség- és folyadékbevitel).
Időben forduljunk orvoshoz: tartós duzzanat, éjszakai fájdalom, ismétlődő elakadásérzés esetén ne várjunk: ilyenkor ortopédsebész felkeresése javasolt – a korai ellátás a legolcsóbb és leghatékonyabb.


„A prevenció nem kampány, hanem szokás: mozgás, testsúlykontroll, munkahelyi és sport-ergonómia, életmód. Ha pedig eljutunk a műtéti indikációig, ma már olyan precíz eszközeink vannak, amelyekkel rövidebb a felépülés és kiszámíthatóbb az eredmény – a magabiztos, aktív mindennapok visszanyerése” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.

Pazarlás helyett havi 30-50 ezer forint spórolás?

2025. november 22.

Élelmiszerpazarlási körkép a Munch-csal

Bár saját bevallásuk szerint ritkán dobnak ki élelmiszert, mégis több tízezer forintot spórolhatnának az ételpazarlás csökkentésével a magyar háztartások – derül ki a Munch és az Ipsos közös kutatásából.

A pazarlás kis túlzással már a bevásárlással elkezdődik: ha a családban nincs megfelelő kommunikáció a megvásárolandó vagy otthon már megtalálható élelmiszerekről, az könnyen vezethet a feleslegesen megvásárolt étel kidobásához.

Az étel mellett az időnk is kárba vész

A válaszadók 51%-a az elkészített, de el nem fogyasztott főtt étel kidobását jelölte meg a pazarlás elsődleges okaként. Az adatból jól látszik, hogy az élelmiszer mellett nemcsak a bevásárlásra, hanem a főzésre fordított idő is feleslegesen a kukában végzi. Második helyen a túlzott vásárlás miatti romlás áll.

Annak ellenére, hogy a kutatás résztvevőinek 32%-a azt állítja, hogy csak ritkán dob ki ételt, a háztartások közel 40%-a legalább kéthetente pazarol élelmiszert.

A pazarlás jelentős pénzügyi teher

Fontos megjegyezni, hogy a havi élelmiszerkiadások összege jelentősen polarizált, függ a válaszadó lakóhelyétől, korosztályától és iskolai végzettségétől is.

A számítások szerint egy átlagos magyar család tudatos tervezéssel, bevásárlással és a főtt ételmaradékok csökkentésével havonta akár 30-50 ezer forintot is megspórolhatna. A Munch és az Ipsos szakértői szerint ez nem elérhetetlen cél, hiszen a háztartások többségében mind pénzügyi, mind fenntarthatósági szempontból egyre fontosabb az ételpazarlás csökkentésével kapcsolatos tudatosság.