Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Asztmás vagyok és babát várok, mire figyeljek?

Érdekességek2020. február 13.

Az asztma komplikációkat okozhat a terhesség alatt, ha nem kezelik megfelelően. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa összefoglalta, mire figyeljen a kismama.

Fotó: 123rf.comMielőbb konzultálni kell a kezelőorvossal

Már a tervezett teherbeesés előtt is érdemes a kezelőorvossal egyeztetni, mert a terhesség kapcsán a gyógyszerek cseréjére lehet szükség. Várandósság esetén helyileg ható – inhalációs szteroidok és inhalációs rövid hatású béta-agonista hörgőtágító – készítményeket részesítik előnyben. Ha ezekkel nem sikerül tünetmentességet elérni, akkor kombinált inhalációs gyógyszerek rendszeres alkalmazása lehet szükséges.

Biztonságosak-e a gyógyszerek a magzat egészségére?

A belélegzett szteroid tartalmú gyógyszereket kis-és közepes dózisban, az utasítások betartása mellett használva nem kell mellékhatásoktól tartani, ill. nincs káros hatása a magzatra. Szisztémás – tablettás, injekciós – készítményt tartós tünetes állapot, vagy asztmás roham esetén kell beépíteni a kezelésbe, a feltétlenül szükséges ideig.

Szedni kell a felírt gyógyszereket

Sok kismama a mellékhatásoktól tartva inkább nem szedi, vagy csökkenti az orvos által felírt gyógyszer mennyiséget. A nem megfelelően kezelt asztma miatt azonban megeshet, hogy a magzathoz nem jut a fejlődéséhez szükséges oxigén. Emiatt növekedés- és súlyfejlődés elmaradás, preeklampszia vagy akár koraszülés is bekövetkezhet.

A súlyos asztmásoknál nagyobb a kockázat

Eltérő, hogy ki, hogyan reagál a terhességre. Míg egyes asztmás kismamák tünetei javulnak, mások kifejezett rosszabbodásról számolnak be. Ennek a kockázata a közepesen súlyos vagy súlyos asztmás kismamáknál még magasabb, s jellemzően a második trimeszter végén következik be.


Fontos a rendszeres kontroll

Annak érdekében, hogy a magzat oxigén ellátottsága megfelelő legyen, és így csökkenthessük a komplikációk esélyét, fontos, hogy a megbeszélt időpontban, de panaszok esetén soron kívül is konzultáljunk a kezelőorvossal. Szükség esetén a gyógyszerek beállítását módosítani lehet a terhesség alatt, annak érdekében, hogy a kismama tünetmentes legyen. 

Amire még javasolt figyelni


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.

Szívinfarktus: Figyeljünk jobban a nőkre!

2026. március 12.

Széles körben ismert, hogy a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokot képviselnek a férfiak körében. Sokan azonban nem tudják, hogy a nők esetében is hasonló a helyzet.

A változó kor előtt a női nemi hormon (ösztrogén) magasabb szintje védő hatást gyakorol a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ha az illető nem dohányzik. Nem véletlen, hogy hazánkban az összes infarktusos eset kétharmada férfiaknál jelentkezik.1

A különbség azonban az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, és 60 év felett már hasonlónak tekinthető a két nem rizikója. Igaz, hogy kevesebb nő kap infarktust, de náluk a betegség súlyosabb lefolyású és magasabb halálozással jár, mint a férfiaknál.1

Miért magasabb nőknél az infarktus okozta halálozási arány?

A nők átlagosan 8 évvel idősebben kapnak infarktust, mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor általános egészségi állapotuk rosszabb, több a kísérő betegségük. Emellett sokszor későn azonosítják a tüneteket, mert ezek nem mindig egyértelműek, nem egyeztethetők össze a szívinfarktus klasszikus tünetcsoportjával. Sem a beteg, sem az orvos nem gondol azonnal infarktusra a panaszok hallatán.2 Mindkét nem esetében tipikus a mellkasi fájdalom, amely erős, nyomó-szorító jellegű vagy a nyakba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom. A férfiak gyakrabban panaszkodnak mellkasi fájdalomra. A nőknél viszont előtérben állhatnak más panaszok, mint a hányinger, hányás, verítékezés, légszomj, szédülés.2,4 Náluk a fájdalom máshol is jelentkezhet, így felléphet a hát felső részébe sugárzó fájdalom vagy akár hasi fájdalom is.2