Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Asztmások ne hagyják abba a gyógyszerszedést!

Érdekességek2020. április 03.

A jelenlegi járványhelyzet nem indokolja, hogy az asztmás betegek felfüggesszék vagy csökkentsék a kezelőorvos által korábban felírt gyógyszeradagot. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa fontosabb most még inkább a megfelelő gyógyszeres kezelés.

Fotó: 123rf.comEzért hagyják el sokan a kezelést

Az asztma gyógyszerek a légutak gyulladását tudják megszüntetni. Jól beállított kezeléssel a betegeknél tünetmentességet lehet elérni. Ehhez azonban a gyógyszereket az előírt dózisban kell alkalmazni. 

„A szteroid-fóbia létező jelenség, a betegek többsége tart a készítmények esetleges mellékhatásaitól. Ezek egyike, hogy a szteroidok szedése gyengítheti az immunrendszer működését. Erős immunrendszerre pedig szükségünk van, most különösen, a vírus leküzdéséhez. A betegek figyelmét ezért mindig fel kell hívni arra, hogy az asztma ellen használt inhalációs szteroidok helyileg hatnak, adagjuk a töredéke az injekcióban, vagy tablettában kapott, szteroidoknak, ezért nincsenek is olyan mellékhatásaik, mint a szájon át szedett szteroid készítményeknek. Az asztma kezelését tehát semmiképp nem szabad abbahagyni vagy a gyógyszereket csökkenteni, a járvány idején különösen nem!”

Az asztma is növeli a rizikót?

A krónikus légúti betegek esetében fokozott óvatosság indokolt. Az asztma a légutak krónikus gyulladását, hörgőszűkületet okoz. Az érintettek számára egy enyhébb tüdőgyulladás is komolyabb következményekkel járhat. A koronavírus fertőzés megelőzésének érdekében ezért nagyon fontos minden, a szakmai szervezetek által javasolt óvintézkedést betartani: rendszeres és alapos kézmosás, kerülni kell a tömeget és az arcunkat se érintsük meg lehetőség szerint. Emellett az is nagyon fontos, hogy a légutak gyulladását kontrolláljuk.

„Az asztma krónikus gyulladásban tartja a légúti nyálkahártyát. A koronavírus tüdőgyulladást okoz. Ha a nem megfelelően kezelt asztmás beteg megfertőződik, akkor a fennálló gyulladáshoz adódik a vírus okozta gyulladás, ami így jelentősen rontja a beteg esélyeit.”


A tünetek rosszabbodása előfordulhat

Légúti betegségek, a jelenlegi bizonytalan helyzettel járó stressz és a pollenszezon miatt is előfordulhat, hogy az asztmás betegek fokozódó tünetekről számolnak be. Ez akkor is megeshet, ha a szokott módon szedik a gyógyszereiket. Ilyen esetben szükséges a kezelőorvossal konzultálni, mert a korábbi kezelésben változtatásokra lehet szükség ahhoz, hogy a tünetek súlyosbodását és az asztmás rohamot megelőzhessük. Vannak olyan asztma ellenes szerek, amik esetileg is használhatóak a rohamok kezelésére, mások nem. Azt csak a szakorvossal történt konzultáció alapján szabad megtenni, hogy a beszívós (inhalálós) gyógyszer adagját megemeljük. A jelenlegi helyzetben erre távkonzultáció formájában is van lehetőségük a betegeknek.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.