Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Asztmások ne hagyják abba a gyógyszerszedést!

Érdekességek2020. április 03.

A jelenlegi járványhelyzet nem indokolja, hogy az asztmás betegek felfüggesszék vagy csökkentsék a kezelőorvos által korábban felírt gyógyszeradagot. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa fontosabb most még inkább a megfelelő gyógyszeres kezelés.

Fotó: 123rf.comEzért hagyják el sokan a kezelést

Az asztma gyógyszerek a légutak gyulladását tudják megszüntetni. Jól beállított kezeléssel a betegeknél tünetmentességet lehet elérni. Ehhez azonban a gyógyszereket az előírt dózisban kell alkalmazni. 

„A szteroid-fóbia létező jelenség, a betegek többsége tart a készítmények esetleges mellékhatásaitól. Ezek egyike, hogy a szteroidok szedése gyengítheti az immunrendszer működését. Erős immunrendszerre pedig szükségünk van, most különösen, a vírus leküzdéséhez. A betegek figyelmét ezért mindig fel kell hívni arra, hogy az asztma ellen használt inhalációs szteroidok helyileg hatnak, adagjuk a töredéke az injekcióban, vagy tablettában kapott, szteroidoknak, ezért nincsenek is olyan mellékhatásaik, mint a szájon át szedett szteroid készítményeknek. Az asztma kezelését tehát semmiképp nem szabad abbahagyni vagy a gyógyszereket csökkenteni, a járvány idején különösen nem!”

Az asztma is növeli a rizikót?

A krónikus légúti betegek esetében fokozott óvatosság indokolt. Az asztma a légutak krónikus gyulladását, hörgőszűkületet okoz. Az érintettek számára egy enyhébb tüdőgyulladás is komolyabb következményekkel járhat. A koronavírus fertőzés megelőzésének érdekében ezért nagyon fontos minden, a szakmai szervezetek által javasolt óvintézkedést betartani: rendszeres és alapos kézmosás, kerülni kell a tömeget és az arcunkat se érintsük meg lehetőség szerint. Emellett az is nagyon fontos, hogy a légutak gyulladását kontrolláljuk.

Az asztma krónikus gyulladásban tartja a légúti nyálkahártyát. A koronavírus tüdőgyulladást okoz. Ha a nem megfelelően kezelt asztmás beteg megfertőződik, akkor a fennálló gyulladáshoz adódik a vírus okozta gyulladás, ami így jelentősen rontja a beteg esélyeit.”


A tünetek rosszabbodása előfordulhat

Légúti betegségek, a jelenlegi bizonytalan helyzettel járó stressz és a pollenszezon miatt is előfordulhat, hogy az asztmás betegek fokozódó tünetekről számolnak be. Ez akkor is megeshet, ha a szokott módon szedik a gyógyszereiket. Ilyen esetben szükséges a kezelőorvossal konzultálni, mert a korábbi kezelésben változtatásokra lehet szükség ahhoz, hogy a tünetek súlyosbodását és az asztmás rohamot megelőzhessük. Vannak olyan asztma ellenes szerek, amik esetileg is használhatóak a rohamok kezelésére, mások nem. Azt csak a szakorvossal történt konzultáció alapján szabad megtenni, hogy a beszívós (inhalálós) gyógyszer adagját megemeljük. A jelenlegi helyzetben erre távkonzultáció formájában is van lehetőségük a betegeknek.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)