Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az a félelmetes elköteleződés

Érdekességek2018. november 13.

Elköteleződni. Vajon miért olyan félelmetes sok embernek ez a szó? Talán mert a "kötésre", "megkötésre" emlékeztet? Vagy arra, hogy az elköteleződés nem egyeztethető össze a szabadsággal? Vajon mitől félünk? Félünk e egyáltalán, vagy csak kifogásokat keresünk, mert nem tudunk dönteni? Az elköteleződés egyre gyakoribb témája a párkapcsolati problémáknak. Csak nem mindig úgy, ahogyan mi gondoljuk.  

Kata régóta keresi az okát annak, hogy párja miért nem akarja feleségül venni. Imádják egymást, szinte minden téren tökéletes a harmónia köztük. Kedvese mégsem szeretné magát rászánni a végső lépésre.

Hasonló Kriszta problémája. Ők még csak találkozgatnak kedvesével, de a fiú nem vállalja fel a kapcsolatot. Kriszta már gyanakodni kezdett, hogy párja esetleg nős, és átveri őt. De nem. A fiú nőtlen, egyszerűen nem engedi be Krisztát teljesen az életébe. Mindketten ezerszer végiggondolták a dolgokat, de ésszerű magyarázatot nem találtak a férfiak viselkedésére.

Kata és Kriszta mindketten eljöttek egy családállításra, hogy végre fény derüljön arra, mi van problémájuk hátterében. Arra számítottak, meg fogják látni azt, mi tartja vissza párjukat az elköteleződéstől. Azonban a családállítás legnagyobb meglepetésükre nem azt mutatt, amire számítottak. Vagyis azt mutatta, hogy nem a fiúkkal van a baj, hanem saját magukkal.

Kata elmondása szerint még soha nem kötelezte el magát senki mellett. Volt néhány kapcsolata, de lélekben sosem tette le a voksot partnerei mellett. Általában ő lépett ki a kapcsolatokból. Kriszta egész életben arra vágyott, hogy férjhez menjen. Több komoly, sok évig tartó kapcsolat volt már a háta mögött, feleségül mégsem vette senki. Az együttélés remekül ment, de a házasság elől elmenekültek partnerei.


Mi a közös kettőjükben? Mindketten tudatalatt rettegtek az elköteleződéstől. Látszólag a partner volt, aki hátralépett, valójában az elutasítást mégis ők váltották ki a másikból.

Hiába szeretnénk valamit tudatosan, ha tudatalatt ellentétes mintát hordozunk. Mindkettőjük családjában gond volt az elköteleződés, vagy anyai vagy apai ágon. Ők pedig ezt a mintát ismételték, vagyis a lélekben ez a dinamika működött: „Ha te egyedül éltél, én sem kötelezem el magam”. Sajnos sokszor a fizikai valóság és a lélekben zajló folyamatok között ellentét van. Ezért szoktam gyakran azt mondani, hogy nem az érdekel, a kliens mit mond, hanem hogy mit látunk a családállítás közben, illetve mit cselekszik. Nagyon sokszor látjuk azt, hogy valakinek a szavai és cselekedetei között teljes ellentmondás van.

Miért félünk az elköteleződéstől? Legtöbbször szabadságunkat féltjük. Még ma is az a házasságmodell él, amiben ha a felek oltár elé állnak, akkor megszűnik a saját életük. Ennek nem kell így lennie. Egy házasságban is meg kellene hagynunk egymás szabadságát, hisz önálló személyiségek vagyunk, saját elképzelésekkel, vágyakkal. Mégis legtöbbször a nő az, aki úgymond feláldozza magát, lemond vágyairól, álmairól a férfi miatt. Nagyon sok házasság ezért megy tönkre, mert néhány év elteltével valaki rájön, hogy bebörtönözte saját magát.

Miért a partner lép hátra mégis, és nem az, aki valójában fél elköteleződni? Azért, mert a társ lelkileg érzi a visszautasítást. Bár tudatosan szeretnénk a házasságot, a kapcsolatot, tudatalatt, energetikailag mégis eltaszítjuk a másikat. Természetesen őt hibáztatjuk, pedig a megoldás bennünk van. Ugyanúgy, mint általában minden párkapcsolati probléma esetében. Nem a másikat kell „megjavítani”, magunkban kell megkeresni az okot. Társunk csak hűen tükrözi azt, ami bennünk még nincs a helyén.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A demenciásokért küzdenek

2026. június 08.

Több-kevesebb mértékben, valamennyiünkben vannak úgynevezett ”kényszeres” gondolatok és ezeknek megfelelõ cselekvések.

Amerikai szakértõk legújabb adatai szerint, a lakosság öregedésével 2015-ben - csak az Egyesült Államokban - 16 millió embert ér majd el a ma még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór. A szakértõk és a szakirodalom becslései alapján, valamint figyelembe véve a demencia-elõfordulás európai gyakoriságát, Magyarországon a 60 év feletti lakosság 12-15 %-nál azaz 250-300 ezer embernél fordul elõ valamilyen demencia.

Ezek akaratunk ellenére mintegy személyiségünk részévé válnak. Napi életünkben szerepet játszanak, magatartásunkat befolyásolják.

A világ nagyobbik részén a demenciát még mindig az öregedési folyamat normális velejárójának tekintik. Világszerte 18 millió ember szenved demenciában. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, a demenciák 60-70 %-át képezi. Az elkövetkezõ 20 évben a demenciával élõk száma várhatóan megduplázódik, így 2025-re már eléri a 34 milliót, ami azt jelenti, hogy mindennap újabb 2000 ember betegszik meg demenciában világszerte, és ebbõl naponta legalább 1200-1400 a rettegett Alzheimer-kór áldozata lesz. Sürgõsen cselekedni kell.

Az Alzheimer-kórban szenvedõk száma elérheti a 160 ezret, de a betegségben érintettek (családtagok) száma viszont ennek a többszöröse, hiszen a 160 ezer beteg ugyanennyi család, gyermek és unoka életét változtatja meg gyökeresen a késõbbiek során. Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szûkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma gazdaságilag és szociálisan egyaránt.

Zsíros falatok

2026. június 08.

Francia kutatók felfedezték: a szájban levõ szenzor szabályozza a szervezet zsíréhségét, mely egyúttal stimulálja a zsírtartalmú ételek emésztését is.
Ha csülökpörköltre, zsíros sültekre fáj a fogunk, ha úgy érezzük, hogy azonnal ennünk kell valamilyen tartalmas, laktató, és nem utolsó sorban zsírdús ételt, az nem véletlen: a szájunkban levõ szenzor – egy speciális protein – szabályozza a szervezet zsíréhségét, ugyanakkor stimulálja is a zsírtartalmú ételek emésztését is.

A Dijon Egyetemen dolgozó Phillippe Besnard vezette francia kutatócsoport a Journal of Clinical Investigation címû szaklapban publikálta vonatkozó eredményeit.

Korábban japán kutatók már kiegészítették a hagyományos íz-palettát: az édeset, a savanyút, a keserût és a sósat az umami-val, azaz a hús-ízûvel. Tudományos körökben már rég várható volt, hogy a zsírtartalmú ételek szenzorát is fel fogják fedezni – ez történt most meg.

Egyszer csak azt vesszük észre, hogy egy helyen vagyunk – mégsem kapcsolódunk egymáshoz

2026. június 07.

Balatonfüreden egy napra háttérbe kerülhetnek a képernyők, hogy újra előtérbe kerüljenek a közös családi élmények



„A színpadon egyszer csak saját magadra ismersz.”
Balatonfüreden szituációs családi színházzal mutatják meg a digitális hétköznapok konfliktusait

„Csak még öt perc.”
„Figyelsz rám egyáltalán?”
„Miért nem tudja letenni?”

A legtöbb családban ma már ismerősen hangzanak ezek a mondatok. A digitális világ a mindennapok természetes részévé vált, miközben egyre több szülő érzi úgy, hogy az együtt töltött időből lassan eltűnik a valódi figyelem, a kapcsolódás és a közös jelenlét.

Közös játék, mozgás és valódi jelenlét

Erre a jelenségre szeretne közérthető, emberi és élményszerű választ adni az EduTech Hungary által életre hívott és az EdTech Koalíció szakmai közösségével immár hatodik alkalommal megvalósuló „Alfáktól Omegáig” – Családi Piknik következő állomása, amelyet 2026. június 13-án rendeznek meg Balatonfüreden, a Gapa Terasz és Parkerdő területén.