Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az a félelmetes elköteleződés

Érdekességek2018. november 13.

Elköteleződni. Vajon miért olyan félelmetes sok embernek ez a szó? Talán mert a "kötésre", "megkötésre" emlékeztet? Vagy arra, hogy az elköteleződés nem egyeztethető össze a szabadsággal? Vajon mitől félünk? Félünk e egyáltalán, vagy csak kifogásokat keresünk, mert nem tudunk dönteni? Az elköteleződés egyre gyakoribb témája a párkapcsolati problémáknak. Csak nem mindig úgy, ahogyan mi gondoljuk.  

Kata régóta keresi az okát annak, hogy párja miért nem akarja feleségül venni. Imádják egymást, szinte minden téren tökéletes a harmónia köztük. Kedvese mégsem szeretné magát rászánni a végső lépésre.

Hasonló Kriszta problémája. Ők még csak találkozgatnak kedvesével, de a fiú nem vállalja fel a kapcsolatot. Kriszta már gyanakodni kezdett, hogy párja esetleg nős, és átveri őt. De nem. A fiú nőtlen, egyszerűen nem engedi be Krisztát teljesen az életébe. Mindketten ezerszer végiggondolták a dolgokat, de ésszerű magyarázatot nem találtak a férfiak viselkedésére.

Kata és Kriszta mindketten eljöttek egy családállításra, hogy végre fény derüljön arra, mi van problémájuk hátterében. Arra számítottak, meg fogják látni azt, mi tartja vissza párjukat az elköteleződéstől. Azonban a családállítás legnagyobb meglepetésükre nem azt mutatt, amire számítottak. Vagyis azt mutatta, hogy nem a fiúkkal van a baj, hanem saját magukkal.

Kata elmondása szerint még soha nem kötelezte el magát senki mellett. Volt néhány kapcsolata, de lélekben sosem tette le a voksot partnerei mellett. Általában ő lépett ki a kapcsolatokból. Kriszta egész életben arra vágyott, hogy férjhez menjen. Több komoly, sok évig tartó kapcsolat volt már a háta mögött, feleségül mégsem vette senki. Az együttélés remekül ment, de a házasság elől elmenekültek partnerei.


Mi a közös kettőjükben? Mindketten tudatalatt rettegtek az elköteleződéstől. Látszólag a partner volt, aki hátralépett, valójában az elutasítást mégis ők váltották ki a másikból.

Hiába szeretnénk valamit tudatosan, ha tudatalatt ellentétes mintát hordozunk. Mindkettőjük családjában gond volt az elköteleződés, vagy anyai vagy apai ágon. Ők pedig ezt a mintát ismételték, vagyis a lélekben ez a dinamika működött: „Ha te egyedül éltél, én sem kötelezem el magam”. Sajnos sokszor a fizikai valóság és a lélekben zajló folyamatok között ellentét van. Ezért szoktam gyakran azt mondani, hogy nem az érdekel, a kliens mit mond, hanem hogy mit látunk a családállítás közben, illetve mit cselekszik. Nagyon sokszor látjuk azt, hogy valakinek a szavai és cselekedetei között teljes ellentmondás van.

Miért félünk az elköteleződéstől? Legtöbbször szabadságunkat féltjük. Még ma is az a házasságmodell él, amiben ha a felek oltár elé állnak, akkor megszűnik a saját életük. Ennek nem kell így lennie. Egy házasságban is meg kellene hagynunk egymás szabadságát, hisz önálló személyiségek vagyunk, saját elképzelésekkel, vágyakkal. Mégis legtöbbször a nő az, aki úgymond feláldozza magát, lemond vágyairól, álmairól a férfi miatt. Nagyon sok házasság ezért megy tönkre, mert néhány év elteltével valaki rájön, hogy bebörtönözte saját magát.

Miért a partner lép hátra mégis, és nem az, aki valójában fél elköteleződni? Azért, mert a társ lelkileg érzi a visszautasítást. Bár tudatosan szeretnénk a házasságot, a kapcsolatot, tudatalatt, energetikailag mégis eltaszítjuk a másikat. Természetesen őt hibáztatjuk, pedig a megoldás bennünk van. Ugyanúgy, mint általában minden párkapcsolati probléma esetében. Nem a másikat kell „megjavítani”, magunkban kell megkeresni az okot. Társunk csak hűen tükrözi azt, ami bennünk még nincs a helyén.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.