Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az a félelmetes elköteleződés

Érdekességek2018. november 13.

Elköteleződni. Vajon miért olyan félelmetes sok embernek ez a szó? Talán mert a "kötésre", "megkötésre" emlékeztet? Vagy arra, hogy az elköteleződés nem egyeztethető össze a szabadsággal? Vajon mitől félünk? Félünk e egyáltalán, vagy csak kifogásokat keresünk, mert nem tudunk dönteni? Az elköteleződés egyre gyakoribb témája a párkapcsolati problémáknak. Csak nem mindig úgy, ahogyan mi gondoljuk.  

Kata régóta keresi az okát annak, hogy párja miért nem akarja feleségül venni. Imádják egymást, szinte minden téren tökéletes a harmónia köztük. Kedvese mégsem szeretné magát rászánni a végső lépésre.

Hasonló Kriszta problémája. Ők még csak találkozgatnak kedvesével, de a fiú nem vállalja fel a kapcsolatot. Kriszta már gyanakodni kezdett, hogy párja esetleg nős, és átveri őt. De nem. A fiú nőtlen, egyszerűen nem engedi be Krisztát teljesen az életébe. Mindketten ezerszer végiggondolták a dolgokat, de ésszerű magyarázatot nem találtak a férfiak viselkedésére.

Kata és Kriszta mindketten eljöttek egy családállításra, hogy végre fény derüljön arra, mi van problémájuk hátterében. Arra számítottak, meg fogják látni azt, mi tartja vissza párjukat az elköteleződéstől. Azonban a családállítás legnagyobb meglepetésükre nem azt mutatt, amire számítottak. Vagyis azt mutatta, hogy nem a fiúkkal van a baj, hanem saját magukkal.

Kata elmondása szerint még soha nem kötelezte el magát senki mellett. Volt néhány kapcsolata, de lélekben sosem tette le a voksot partnerei mellett. Általában ő lépett ki a kapcsolatokból. Kriszta egész életben arra vágyott, hogy férjhez menjen. Több komoly, sok évig tartó kapcsolat volt már a háta mögött, feleségül mégsem vette senki. Az együttélés remekül ment, de a házasság elől elmenekültek partnerei.


Mi a közös kettőjükben? Mindketten tudatalatt rettegtek az elköteleződéstől. Látszólag a partner volt, aki hátralépett, valójában az elutasítást mégis ők váltották ki a másikból.

Hiába szeretnénk valamit tudatosan, ha tudatalatt ellentétes mintát hordozunk. Mindkettőjük családjában gond volt az elköteleződés, vagy anyai vagy apai ágon. Ők pedig ezt a mintát ismételték, vagyis a lélekben ez a dinamika működött: „Ha te egyedül éltél, én sem kötelezem el magam”. Sajnos sokszor a fizikai valóság és a lélekben zajló folyamatok között ellentét van. Ezért szoktam gyakran azt mondani, hogy nem az érdekel, a kliens mit mond, hanem hogy mit látunk a családállítás közben, illetve mit cselekszik. Nagyon sokszor látjuk azt, hogy valakinek a szavai és cselekedetei között teljes ellentmondás van.

Miért félünk az elköteleződéstől? Legtöbbször szabadságunkat féltjük. Még ma is az a házasságmodell él, amiben ha a felek oltár elé állnak, akkor megszűnik a saját életük. Ennek nem kell így lennie. Egy házasságban is meg kellene hagynunk egymás szabadságát, hisz önálló személyiségek vagyunk, saját elképzelésekkel, vágyakkal. Mégis legtöbbször a nő az, aki úgymond feláldozza magát, lemond vágyairól, álmairól a férfi miatt. Nagyon sok házasság ezért megy tönkre, mert néhány év elteltével valaki rájön, hogy bebörtönözte saját magát.

Miért a partner lép hátra mégis, és nem az, aki valójában fél elköteleződni? Azért, mert a társ lelkileg érzi a visszautasítást. Bár tudatosan szeretnénk a házasságot, a kapcsolatot, tudatalatt, energetikailag mégis eltaszítjuk a másikat. Természetesen őt hibáztatjuk, pedig a megoldás bennünk van. Ugyanúgy, mint általában minden párkapcsolati probléma esetében. Nem a másikat kell „megjavítani”, magunkban kell megkeresni az okot. Társunk csak hűen tükrözi azt, ami bennünk még nincs a helyén.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet. 

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.