Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az agyalapi mirigy zavarai szinte bárhol panaszokat okozhatnak

Érdekességek2023. május 23.

Az agyalapi mirigy a legfontosabb endokrin szervünk, nem hiába hívják a hormonrendszer karmesterének. Éppen ezért zavarai igen szerteágazó gondokat okozhatnak, attól függően, mely másik belső elválasztású mirigy működésére vannak hatással. Dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa az agyalapi mirigy szerepéről és problémáiról beszélt.

Röviden az agyalapi mirigyről

A borsónyi méretű agyalapi mirigy bár igazán apró, ellenben az egész hormonrendszer mozgatórugója, hiszen olyan hormonokat szabadít fel, melyek szabályozzák a többi endokrin szerv működését. Érzékeli a szervezet szükségleteit, ezért jeleket küld a test különböző szerveinek, mirigyeinek. Ehhez hormonokat választ ki a véráramba, amelyek egyfajta hírvivőként működnek, információt továbbítanak. Az agyalapi mirigy két lebenyre osztható (elülső és hátsó lebeny), melyek más-más hormonokat termelnek. Magát az agyalapi mirigyet nagyrészt a felette fekvő hipotalamusz szabályozza.

Az agyalapi mirigy egyik fő feladata a menstruáció szabályozása, valamint komoly befolyást gyakorol a termékenységre, a teherbeesésre, főleg annak megtartására. Manapság a legnagyobb kihívások közé tartoznak a teherbeesési nehézségek, a párok nagy számának terméketlensége. (Éppen emiatt nagyon fontos vizsgálni az agyalapi mirigy működését!)

“A köztudatban az agyalapi mirigyről csupán annyi él, hogy ez egy szabályozó szerv- viszont ennél sokkal több, hiszen ez a kis mirigy a fő irányító, összefogja az egész szerv működését. Jelentősége, szerepe a mai felgyorsult világban óriási. A korábbi időszakokhoz képest sokkal leterheltebben, fokozott üzemmódban élünk, emiatt pedig állandó „készenlétben „áll szervezetünk. Ehhez próbál energiát, hormont, ritmust, tápanyagot biztosítani az agyalapi mirigy, ráadásul azonnal. Ez az a szerv, amire azt mondjuk, ” hogy az agyban dőlnek el a dolgok”. Valójában ennek a mirigynek szólunk, tőle kérjük, hogy biztosítsa a szükséges feltételeket. Itt van nagy szerepe a stressznek: ha ugyanis állandó feszültségben, idegességben, túlterheltségben élünk, ezt a „kérést” szolgálja ki a rendszer”- magyarázza dr. Skurdenka Beatrix, aki hozzátette, hogy ebben az egyik legfontosabb hormon a prolaktin, mely bizonyítottan nem csak a tejelválasztásért felel, hanem stressz esetén is megnő a mennyisége válaszreakcióként.

Az agyalapi mirigy zavarainak oka, kezelésük

Látható tehát, hogy az agyalapi mirigy számos szervre komoly hatást gyakorol, így, ha valamilyen zavar van, annak tünetei, megnyilvánulási formái attól függenek, hogy mely célszervre hat az adott hormon. Ennek fényében befolyásolhatják például a nemi ciklust, termékenységet, a pajzsmirigy működését, a növekedést, a bőr pigmentációját, valamint a mellékvese működését is. Mivel tünetei igen szerteágazók lehetnek, ezért diagnosztizálásuk nagy kihívást jelenthet.

Az agyalapi mirigy rendellenességei akkor fordulnak elő, amikor a mirigy egy hormonból túl sokat vagy túl keveset termel. Előfordulhat, hogy a zavart itt kialakuló daganat (általában jóindulatú) okozza.


Viszont azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ha probléma adódik a hormontermelésében, a kiváltó ok nem biztos, hogy magában az agyalapi mirigyben van, hanem pl. valamely más belső elválasztású mirigyben, de az is lehet, hogy az életmódban.

“Ahogy már korábban említettük, stressz esetén jelentősen megnő a prolaktin mennyisége. Míg korábban adenomának tulajdonítottuk a fokozott termelődését, ma már tudjuk, hogy a nagyobb leterheltség miatt nő meg szintje. Az agyalapi mirigy ugyanis fókuszálja a hormontermelést, kis göböt alkot -akár a pajzsmirigy esetén- mely nagyobb hormontermelést tesz lehetővé. Ezért stresszoldással, gyógyszeres kezeléssel ez el is tűnhet”- mondja dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa.

Az agyalapi mirigy zavarainak további lehetséges okai

Az agyalapi mirigy zavarainak kezelése leggyakrabban gyógyszeres, valamint bizonyos formáinál igen nagy szerepe van az életmódváltásnak, a megfelelő stresszkezelés elsajátításának. Ha más endokrin szerv hibás működése az oka annak, hogy az agyalapi mirigy valamely hormonjából túl sokat vagy túl keveset termel, akkor annak (vagyis az alap probléma) kezelése indokolt.

Hogy melyik terápiás módszer a megfelelő, azt szakorvos dönti el, hiszen figyelembe kell venni többek között a pontos diagnózist, a beteg életkorát, hogy mennyire reagál a konzervatív terápiákra, mi váltotta ki a zavart stb.

Fotó: gettyimages.com

A leggyakoribb agyalapi mirigy zavarok okozta problémák


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az álom - 2. rész

2026. október 28.

Különös, magányos utazások, éjszakai kalandok, kiruccanások anélkül, hogy kiszállnánk az ágyból... Álmaink szárnyán minden megtörténhet velünk! Igaz, alvás közben rendszerint kusza, zavaros álomképek tárulnak elénk. Eközben csak találgatni tudjuk, hogy egy-egy álmunknak mi is lehet az értelme. 
Ne feledjük álmainkat!

Vajon mire szolgálnak hát az álmok, és miért felejtjük el olyan hamar õket? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ...

Fontos tudni, hogy éjszakáink ezen "pszichikus termékének" funkciója nem világos még napjaink szakemberei elõtt sem. Bizonyos ismeretek és sejtések azért vannak.

Mikor álmodunk?

Egy éjszakai alvás több, kb. 90 perces periódusra oszlik, melyek alatt különbözõ mélységû szakaszok, a "lassú" álom-fázisok és az ún. "paradoxiális" (vagy REM) szakasz váltják egymást. Ez utóbbi az izomtónus teljes lanyhulásával és gyors szemmozgással jár (ez utóbbiból ered az angol REM rövidítés is). A specialisták szerint a REM szakaszban (mely kb. 100 percet tesz ki éjszakánként) bontakozik ki az álom a maga gazdagságában. Amikor egyébként az ebben a fázisban alvó embereket felébresztik, világosan és részletesen be tudnak számolni álmaikról, az esetek 80-85%-ában.

Az álom - 1. rész

2026. október 28.

Álmaink kíváncsivá tesznek, olykor pedig nyugtalanítanak minket. Megzavar furcsaságuk, zavarosságuk... Egyesek csak az alvó agy szabálytalan mûködését látják benne, míg mások - fõként a pszichológusok - sokkal több érdeklõdést mutatnak iránta. 
Az álom: barát vagy ellenség?

A legtöbben azonban nem tudjuk, milyen jelentõséget tulajdonítsunk neki, hogyan kezeljük maradandó vagy elröppenõ álomképeinket. Mi hát az álom? Nevetséges amulett? Agyunk "mellékterméke"? Vagy - ahogy a pszichológusok tartják - egy megközelítési út belsõ világunkhoz?

Éjszakáinkból mintegy másfél órát foglal el az álom - ami nem elhanyagolható tényezõ életünk során. Így nem csoda, ha álmaink tanulmányozása szüntelenül folytatódik... immáron évszázadok óta, mind tudományos, mind pedig "amatõr" szinten. Az azonban nyilvánvaló, hogy álmodni pszichológiai szükségszerûség, ami lelki egyensúlyunk egyik meghatározó eleme lehet. Mindazonáltal az álmok máig megõrizték rejtélyes jellegüket. De vajon gondoltunk-e már arra, hogy ellenünk vagy inkább mellettünk "dolgoznak-e"?

Fogyasszunk több zöldséget-gyümölcsöt

2026. október 27.

Az év eleje rendszerint a fogadkozások, könnyelmû ígéretek, égretörõ nagy tervek idõszaka. Pedig ami a táplálkozást illeti, kisebbnek tûnõ változtatások árán sokkal hamarabb teljesülhet, sõt, tartósabb eredményhez vezethet mindaz, amit korábban viszonylag nagyobb horderejû döntésekkel (pld. radikális diétával) próbáltunk elérni. Ezért azt tanácsoljuk, napi étrendünkben legalább egy szerénynek tûnõ, de annál fontosabb fogadalmunkat tartsuk be: tegyünk az eddiginél sokkal több gyümölcsöt-zöldséget az asztalunkra!

Kétségtelen, hogy jó közérzetünk nagyban függ egészséges táplálkozásunktól. Ennek pedig egyik alapvetõ tényezõje, lényeges feltétele, hogy naponta együnk elegendõ mennyiségû gyümölcsöt és zöldséget. Ha eddig nem is ment könnyen, vagy nem figyeltünk rá, ezentúl iktassuk be minden étkezéshez!

A jó megoldás

Frissesség, íz, zamat, élvezeti érték, változatosság – és még sorolhatnánk, mennyi pozitív fogalom jut eszünkbe a különféle gyümölcsök, zöldségek fogyasztása kapcsán. És akkor még nem esett szó azok tápértékérõl... Valójában “õk ketten” igazi szövetségesek: tömve vannak a szervezetünk számára elengedhetetlenül fontos tápanyagokkal. Nagy mennyiségû vizet tartalmaznak, emellett nem nélkülöznek sokféle vitamint és ásványi anyagot sem. A gyümölcsök, zöldségek magas rosttartalma is fontos tényezõ. Mindezen tulajdonságaik miatt a szervezetnek nagy szüksége van rájuk, a megfelelõ mennyiségben – kicsiknél és nagyoknál egyaránt. Így vitalitásunk és jó közérzetünk megõrzése (visszanyerése) érdekében integrálnunk kell a gyümölcsöt és a zöldséget – akár nyersen, akár különbözõ módokon elkészítve, párolva, sütve, fõzve – mindennapi táplálkozásunkba. Arról se feledkezzünk meg, hogy mennyire egyszerû betartani ezt az elhatározást, ami után bebizonyosodik: nagy haszonnal járó megoldás. Profitáljunk hát a zöldségek-gyümölcsök áradatából – minden évszakban.