Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az agyalapi mirigy zavarai szinte bárhol panaszokat okozhatnak

Érdekességek2023. május 23.

Az agyalapi mirigy a legfontosabb endokrin szervünk, nem hiába hívják a hormonrendszer karmesterének. Éppen ezért zavarai igen szerteágazó gondokat okozhatnak, attól függően, mely másik belső elválasztású mirigy működésére vannak hatással. Dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa az agyalapi mirigy szerepéről és problémáiról beszélt.

Röviden az agyalapi mirigyről

A borsónyi méretű agyalapi mirigy bár igazán apró, ellenben az egész hormonrendszer mozgatórugója, hiszen olyan hormonokat szabadít fel, melyek szabályozzák a többi endokrin szerv működését. Érzékeli a szervezet szükségleteit, ezért jeleket küld a test különböző szerveinek, mirigyeinek. Ehhez hormonokat választ ki a véráramba, amelyek egyfajta hírvivőként működnek, információt továbbítanak. Az agyalapi mirigy két lebenyre osztható (elülső és hátsó lebeny), melyek más-más hormonokat termelnek. Magát az agyalapi mirigyet nagyrészt a felette fekvő hipotalamusz szabályozza.

Az agyalapi mirigy egyik fő feladata a menstruáció szabályozása, valamint komoly befolyást gyakorol a termékenységre, a teherbeesésre, főleg annak megtartására. Manapság a legnagyobb kihívások közé tartoznak a teherbeesési nehézségek, a párok nagy számának terméketlensége. (Éppen emiatt nagyon fontos vizsgálni az agyalapi mirigy működését!)

“A köztudatban az agyalapi mirigyről csupán annyi él, hogy ez egy szabályozó szerv- viszont ennél sokkal több, hiszen ez a kis mirigy a fő irányító, összefogja az egész szerv működését. Jelentősége, szerepe a mai felgyorsult világban óriási. A korábbi időszakokhoz képest sokkal leterheltebben, fokozott üzemmódban élünk, emiatt pedig állandó „készenlétben „áll szervezetünk. Ehhez próbál energiát, hormont, ritmust, tápanyagot biztosítani az agyalapi mirigy, ráadásul azonnal. Ez az a szerv, amire azt mondjuk, ” hogy az agyban dőlnek el a dolgok”. Valójában ennek a mirigynek szólunk, tőle kérjük, hogy biztosítsa a szükséges feltételeket. Itt van nagy szerepe a stressznek: ha ugyanis állandó feszültségben, idegességben, túlterheltségben élünk, ezt a „kérést” szolgálja ki a rendszer”- magyarázza dr. Skurdenka Beatrix, aki hozzátette, hogy ebben az egyik legfontosabb hormon a prolaktin, mely bizonyítottan nem csak a tejelválasztásért felel, hanem stressz esetén is megnő a mennyisége válaszreakcióként.

Az agyalapi mirigy zavarainak oka, kezelésük

Látható tehát, hogy az agyalapi mirigy számos szervre komoly hatást gyakorol, így, ha valamilyen zavar van, annak tünetei, megnyilvánulási formái attól függenek, hogy mely célszervre hat az adott hormon. Ennek fényében befolyásolhatják például a nemi ciklust, termékenységet, a pajzsmirigy működését, a növekedést, a bőr pigmentációját, valamint a mellékvese működését is. Mivel tünetei igen szerteágazók lehetnek, ezért diagnosztizálásuk nagy kihívást jelenthet.

Az agyalapi mirigy rendellenességei akkor fordulnak elő, amikor a mirigy egy hormonból túl sokat vagy túl keveset termel. Előfordulhat, hogy a zavart itt kialakuló daganat (általában jóindulatú) okozza.


Viszont azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ha probléma adódik a hormontermelésében, a kiváltó ok nem biztos, hogy magában az agyalapi mirigyben van, hanem pl. valamely más belső elválasztású mirigyben, de az is lehet, hogy az életmódban.

“Ahogy már korábban említettük, stressz esetén jelentősen megnő a prolaktin mennyisége. Míg korábban adenomának tulajdonítottuk a fokozott termelődését, ma már tudjuk, hogy a nagyobb leterheltség miatt nő meg szintje. Az agyalapi mirigy ugyanis fókuszálja a hormontermelést, kis göböt alkot -akár a pajzsmirigy esetén- mely nagyobb hormontermelést tesz lehetővé. Ezért stresszoldással, gyógyszeres kezeléssel ez el is tűnhet”- mondja dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa.

Az agyalapi mirigy zavarainak további lehetséges okai

Az agyalapi mirigy zavarainak kezelése leggyakrabban gyógyszeres, valamint bizonyos formáinál igen nagy szerepe van az életmódváltásnak, a megfelelő stresszkezelés elsajátításának. Ha más endokrin szerv hibás működése az oka annak, hogy az agyalapi mirigy valamely hormonjából túl sokat vagy túl keveset termel, akkor annak (vagyis az alap probléma) kezelése indokolt.

Hogy melyik terápiás módszer a megfelelő, azt szakorvos dönti el, hiszen figyelembe kell venni többek között a pontos diagnózist, a beteg életkorát, hogy mennyire reagál a konzervatív terápiákra, mi váltotta ki a zavart stb.

Fotó: gettyimages.com

A leggyakoribb agyalapi mirigy zavarok okozta problémák


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ezeket ne szedje!

2026. szeptember 09.


Egyre többen tapasztalnak kellemetlen tüneteket tejcukor-, vagyis laktóztartalmú ételek fogyasztása után. Ha rendszeresen hasfájás, hasmenés, puffadás jelentkezik, jobb mielőbb kivizsgáltatni a panaszokat, ám bizonyos gyógyszerek szedését rövid időre fel kell függeszteni.


A laktóz a tejtermékekben található tejcukor, amely az arra érzékenyeknél kellemetlen tüneteket okozhat. Ha valakinél a laktózt lebontó laktáz enzim valamilyen okból nem termelődik a szükséges mennyiségben, akkor a tejcukrot a szervezete nem tudja megfelelően lebontani, ez okozza a panaszokat – tudtuk meg dr. Csikós Dóra belgyógyász-gasztroenterológustól, a Budai Allergiaközpont orvosától. Az érintetteknél a tejtermékek fogyasztását követően, rövid időn belül puffadás, intenzív bélhangok jelentkezhetnek, emellett hasfájás és hasmenés a leggyakoribb panasz.

Mit mér a hidrogénkilégzéses teszt?

A laktózintolerancia hidrogénkilégzési teszttel vizsgálható. A teszt során 25 kg-os testsúly alatt a súlytól függő mennyiségű, 25 kg felett pedig 50 g laktózt kell vízben oldva meginni. Ezt követően, megadott időközönként több alkalommal egy készülékbe kell levegőt fújni. Laktózintolerancia esetén a vastagbélbe jutó bontatlan cukorból a vastagbélben lévő erjesztőbaktériumok hatására CO2 és H2 gáz szabadul fel, ami diffúzióval eljut a keringésen keresztül a tüdőbe, és a kilélegzett levegőben mérhető a mennyisége. Ha a vizsgálathoz használt, kimért mennyiségű tejcukor elfogyasztása után 1-2 órával a kilélegzett levegő hidrogéntartalma kórosan megemelkedik, a cukor felszívódásának zavara igazolódott.

Így készítsük fel a gyerekeket az óvodára és az iskolára!

2026. szeptember 08.

Hőmérséklet szerint még tombol a nyár, a gyerekek még a strandot, a fagyizást és a késő esti biciklizést terveznék inkább, a szülők fejében már egyre gyakrabban jelenik meg a kérdés: vajon mennyire lesz zökkenőmentes a szeptemberi visszatérés? Az óvoda- és iskolakezdés nemcsak új tanszereket jelent, hanem komoly fizikai és mentális alkalmazkodást is. A szakemberek szerint erre nem az utolsó napokban, hanem már augusztusban érdemes tudatosan készülni.



„A legtöbb család a füzeteket és a tornazsákot időben beszerzi, de közben megfeledkezünk arról, hogy a gyerekek szervezetének is át kell állnia. A nyári szabadság után indul a terhelés, újra hosszabb koncentrációra, korábbi kelésre lesz szükségük, nagyobb közösségben mozognak majd” – mondja Blahó Ágnes, a Stilladrops társalapítója.

A tanév elején nemcsak a táskát kell felkészíteni

A nyár sok mozgást, élményt és feltöltődést hozhat, ugyanakkor gyakran felborul a napi rutin. Későbbre tolódik a lefekvés ideje, rendszertelenebbé válnak az étkezések, és a képernyő előtt töltött idő is könnyen megnőhet. Mire elérkezik az első tanítási nap, a szervezetnek egyszerre kell alkalmazkodnia a korai ébredésekhez, az iskolai vagy óvodai közösséghez és a fokozott szellemi terheléshez.

„Ha eddig nem tettük meg, most érdemes minél gyorsabban visszaállítani a napirendet. A rendszeres lefekvés és étkezés, a megfelelő mennyiségű alvás és a sok szabadtéri mozgás apróságnak tűnhet, pedig sokat segíthet abban, hogy az első szeptemberi hetek kevésbé legyenek megterhelőek”” – tanácsolja Blahó Ágnes.

A tanulás nemcsak tudást, hanem komoly idegrendszeri munkát is jelent. A figyelem, a memória és a koncentráció fokozatosan terhelődik újra, ezért érdemes ezt is játékosan „bemelegíteni”.

Közös társasjátékok, olvasás, kirándulások, beszélgetések, logikai feladatok vagy akár egy közösen elkészített vacsora is fejlesztheti azokat a készségeket, amelyekre néhány hét múlva ismét nagy szükség lesz.

„Nem plusz tanulást javaslok az utolsó nyárias napokra, hanem élményszerű agytornát. A kíváncsiság, a játék és a közösen eltöltött idő sokkal többet ér, mint egy erőltetett gyakorlófüzet” – teszi hozzá a szakértő.

5+1 dolog, amit nem tudtál a parlagfűről

2026. szeptember 08.

Viszkető szemek, eldugult orr, folyamatos tüsszögés, gyengeségérzet és számos egyéb kellemetlen tünet – sokunk nyara áll ebből a forgatókönyvből, minden hetedik magyar küzd ugyanis az évente visszatérő allergiás tünetekkel. A nyárvégi szenvedést szinte mindig a parlagfű okozza, melyről sokan nem tudják, hogy eredetileg a tengeren túlról származik, pollenje akár 1000 kilométert is képes megtenni, és megszabadulni ugyan nem lehet tőle, viszont természetes megoldásokkal akár meg is tanulhatunk vele együtt élni. 5+1 érdekesség, amit nem tudtál a parlagfűről.

1.      Észak-Amerikából származik

A sokaknak bosszúságot okozó gyomnövény Észak-Amerikából származik, és több mint 40 fajtája ismert, melyek közül az Ambrosia artemisiifolia okozza a legtöbb allergiás panaszt. Üres telkeken telepszik meg, és könnyedén alkalmazkodik a klímaváltozáshoz, így a drasztikus időjáráskülönbség sem tud keresztbe tenni neki. Európába a XIX. század végén került be, ahol pedig a Rhone völgye, Észak-Olaszország bizonyos területei, valamint Románia mellett Magyarországon található belőle a legtöbb.