Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az agyalapi mirigy zavarai szinte bárhol panaszokat okozhatnak

Érdekességek2023. május 23.

Az agyalapi mirigy a legfontosabb endokrin szervünk, nem hiába hívják a hormonrendszer karmesterének. Éppen ezért zavarai igen szerteágazó gondokat okozhatnak, attól függően, mely másik belső elválasztású mirigy működésére vannak hatással. Dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa az agyalapi mirigy szerepéről és problémáiról beszélt.

Röviden az agyalapi mirigyről

A borsónyi méretű agyalapi mirigy bár igazán apró, ellenben az egész hormonrendszer mozgatórugója, hiszen olyan hormonokat szabadít fel, melyek szabályozzák a többi endokrin szerv működését. Érzékeli a szervezet szükségleteit, ezért jeleket küld a test különböző szerveinek, mirigyeinek. Ehhez hormonokat választ ki a véráramba, amelyek egyfajta hírvivőként működnek, információt továbbítanak. Az agyalapi mirigy két lebenyre osztható (elülső és hátsó lebeny), melyek más-más hormonokat termelnek. Magát az agyalapi mirigyet nagyrészt a felette fekvő hipotalamusz szabályozza.

Az agyalapi mirigy egyik fő feladata a menstruáció szabályozása, valamint komoly befolyást gyakorol a termékenységre, a teherbeesésre, főleg annak megtartására. Manapság a legnagyobb kihívások közé tartoznak a teherbeesési nehézségek, a párok nagy számának terméketlensége. (Éppen emiatt nagyon fontos vizsgálni az agyalapi mirigy működését!)

“A köztudatban az agyalapi mirigyről csupán annyi él, hogy ez egy szabályozó szerv- viszont ennél sokkal több, hiszen ez a kis mirigy a fő irányító, összefogja az egész szerv működését. Jelentősége, szerepe a mai felgyorsult világban óriási. A korábbi időszakokhoz képest sokkal leterheltebben, fokozott üzemmódban élünk, emiatt pedig állandó „készenlétben „áll szervezetünk. Ehhez próbál energiát, hormont, ritmust, tápanyagot biztosítani az agyalapi mirigy, ráadásul azonnal. Ez az a szerv, amire azt mondjuk, ” hogy az agyban dőlnek el a dolgok”. Valójában ennek a mirigynek szólunk, tőle kérjük, hogy biztosítsa a szükséges feltételeket. Itt van nagy szerepe a stressznek: ha ugyanis állandó feszültségben, idegességben, túlterheltségben élünk, ezt a „kérést” szolgálja ki a rendszer”- magyarázza dr. Skurdenka Beatrix, aki hozzátette, hogy ebben az egyik legfontosabb hormon a prolaktin, mely bizonyítottan nem csak a tejelválasztásért felel, hanem stressz esetén is megnő a mennyisége válaszreakcióként.

Az agyalapi mirigy zavarainak oka, kezelésük

Látható tehát, hogy az agyalapi mirigy számos szervre komoly hatást gyakorol, így, ha valamilyen zavar van, annak tünetei, megnyilvánulási formái attól függenek, hogy mely célszervre hat az adott hormon. Ennek fényében befolyásolhatják például a nemi ciklust, termékenységet, a pajzsmirigy működését, a növekedést, a bőr pigmentációját, valamint a mellékvese működését is. Mivel tünetei igen szerteágazók lehetnek, ezért diagnosztizálásuk nagy kihívást jelenthet.

Az agyalapi mirigy rendellenességei akkor fordulnak elő, amikor a mirigy egy hormonból túl sokat vagy túl keveset termel. Előfordulhat, hogy a zavart itt kialakuló daganat (általában jóindulatú) okozza.


Viszont azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ha probléma adódik a hormontermelésében, a kiváltó ok nem biztos, hogy magában az agyalapi mirigyben van, hanem pl. valamely más belső elválasztású mirigyben, de az is lehet, hogy az életmódban.

“Ahogy már korábban említettük, stressz esetén jelentősen megnő a prolaktin mennyisége. Míg korábban adenomának tulajdonítottuk a fokozott termelődését, ma már tudjuk, hogy a nagyobb leterheltség miatt nő meg szintje. Az agyalapi mirigy ugyanis fókuszálja a hormontermelést, kis göböt alkot -akár a pajzsmirigy esetén- mely nagyobb hormontermelést tesz lehetővé. Ezért stresszoldással, gyógyszeres kezeléssel ez el is tűnhet”- mondja dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa.

Az agyalapi mirigy zavarainak további lehetséges okai

Az agyalapi mirigy zavarainak kezelése leggyakrabban gyógyszeres, valamint bizonyos formáinál igen nagy szerepe van az életmódváltásnak, a megfelelő stresszkezelés elsajátításának. Ha más endokrin szerv hibás működése az oka annak, hogy az agyalapi mirigy valamely hormonjából túl sokat vagy túl keveset termel, akkor annak (vagyis az alap probléma) kezelése indokolt.

Hogy melyik terápiás módszer a megfelelő, azt szakorvos dönti el, hiszen figyelembe kell venni többek között a pontos diagnózist, a beteg életkorát, hogy mennyire reagál a konzervatív terápiákra, mi váltotta ki a zavart stb.

Fotó: gettyimages.com

A leggyakoribb agyalapi mirigy zavarok okozta problémák


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt a tavasz, és a szemallergia is

2025. április 29.

A tavaszi napsütés sokak számára nem csak örömöt, hanem kellemetlenséget is hoz. A pollenszezon kezdetével milliók életét érinti a szemallergia. A pollenhelyzet súlyosbodik és egyre több ember életminőségét rontja. Az Alensa körképe szerint a szemallergia globális kihívást jelent, és a megoldás a megelőzésben rejlik.

Az allergia terjedése

Az allergének olyan külső anyagok, amelyek allergiás reakciót váltanak ki, a légzőrendszeren, emésztőrendszeren vagy a bőrön keresztül juthatnak a szervezetbe. Minden beteg egyedi küszöbértékkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a mennyiségű allergén, ami az egyik személynél tolerálható, másoknál súlyos reakciót válthat ki. Az allergiás rhinitisben szenvedő betegek gyakran tapasztalnak szemtüneteket is, mint például viszketést, irritációt, kivörösödést vagy könnyezést, ezt allergiás kötőhártya-gyulladásnak is nevezzük. Az allergiás reakció a szemhéjat is érintheti, a területén duzzadás, börpír, víszketés és ritka esetekben ekcéma is megjelenhet. A szemallergia lehet szezonális – tarthat a tavaszi, őszi időszakban, amikor a pollenek koncentrációja magasabb a levegőben, vagy lehet állandó, ha az érintett szőr és por allergiában is szenved.

A pollen-allergiában szenvedők számának növekedése világszerte megfigyelhető, különösen a fejlett országokban és a városi környezetekben élők körében. Míg az Egyesült Államokban évente körülbelül 85 millió felnőtt szenved allergiás náthában, a helyzet világszinten egyre aggasztóbb.

Itthon sem jó a helyzet

Magyarország helyzete különösen aggasztó az allergiás megbetegedések szempontjából, ugyanis hazánk Európa egyik allergizálóbb területe a parlagfű tekintetében.  A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a magyar lakosság közel 25%-át érinti a parlagfű-allergia. A helyzet az ország déli részén a legsúlyosabb, ahol a szezonális allergiás rhinitisben szenvedő felnőtt betegek több mint 80%-ánál mutatható ki parlagfű-érzékenység a bőrtesztek során. A parlagfű térnyerése hazánkból indult, és innen kezdte meg térhódítását Közép- és Kelet-Európában. A probléma nem csak önmagában a parlagfű jelenlétében rejlik, hanem abban is, hogy az európai pollentérkép folyamatosan változik. Sokak számára egyes fűfajták, gyomnövények és csalánfélék virágai is allergizáló lehetnek.  Ezt befolyásolják olyan kulturális tényezők is, mint például új növényfajok, mint például a nyír-, a ciprus vagy a tölgyfák  betelepítése a városi parkokban, valamint a klímaváltozás hatásai. E miatt a magyar lakosságnak nem csak a parlagfűvel kell megküzdenie, hanem egy folyamatosan bővülő allergén-palettával is, ami még inkább próbára teszi az érzékeny szemeket és légutakat.

Emésztő gondok – A puffadás, és étrendi megoldásai

2025. április 28.

Mit tud a FODMAP étrend?


A FODMAP nem egy újabb divatdiéta, hanem orvosi bizonyítékokkal és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás étrend, melyet az irritábilis bélszindróma (IBS) kezelésére dolgoztak ki az ausztráliai Monash Egyetemen.
Az alacsony FODMAP étrend az egyetlen bizonyítékokon alapuló és hatékony étrend az IBS kezelésében, melyet a hazai szakmai irányelv is egyértelműen javasol.
Irodalmi adatok szerint IBS-es betegeknél az alacsony FODMAP diéta hatására 74-86%-ban csökkenek az emésztőrendszeri tünetek.
A FODMAP étrend IBS-en kívül számos betegség gyomor-bélrendszeri tüneteinek enyhítésében is hatásosnak bizonyult, mint például gyulladásos bélbetegségek, SIBO, funkcionális diszpepszia, endometriosis és a hasfájós csecsemőknél (itt a szoptató édesanyának kell követnie az étrendet).
Az diéta betarthatósága szempontjából fontos, hogy helyettesítésen és nem kizáráson alapul, így például a magas FODMAP tartalmú alma helyett narancsot, míg a fokhagyma helyett metélőhagymát választhat a páciens.


Mi a puffadás? Miért puffadunk?


A puffadás szubjektív gáz-, nyomás- és teltségérzetet jelent, mely jelentkezet a has felső, középső vagy alsó részén. A páciensek gyakran úgy írják le ezt a jelenséget, hogy olyan „a hasam, mint egy lufi”, vagy „mintha várandós lennék”. (1)
Nem kell, hogy egyedül érezzük magunkat, ha érintettek vagyunk. A puffadás az átlag népesség 16-31%-ában fordul elő, az irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedőknél pedig ennél is magasabb arányban: 66-90%-ban. (Az IBS olyan emésztőrendszeri betegség, amikor nem mutatható ki szervi ok a beteg tünetei és a hasi fájdalom között.)
A puffadás kialakulását tekintve összetett jelenség, társulhat felszívódási zavarokhoz (pl.: tej- és a gyümölcscukor malabszorbcióhoz, amely túlzott hidrogéngáz termelődéssel jár) és egyéb betegségekhez. A puffadás gyakori túlsúly esetén, ilyenkor a megnövekedett hasűri nyomás is hozzájárul ehhez a tünethez.
Étrendi szempontból puffadáshoz vezethetnek a nehezen emészthető, túl zsíros élelmiszerek, ételek és az ún. erjedő szénhidrátok, FODMAP-ok amelyekről az alábbiakban lesz szó.


Mi a FODMAP?

A FODMAP egy mozaikszó, azoknak a szénhidráttípusoknak a kezdőbetűiből „olvadt össze”, amik kerülendők vagy csak kis mennyiségben fogyaszthatók. Ezek az ún. fermentábilis vagy „erjedő”, rosszul felszívódó szénhidrátok: Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides And Polios. A FODMAP-ok közös tulajdonsága, hogy:


a bélben található baktériumok bontják, fermentálják ezeket a szénhidrátokat gázképződés közben – a folyamat puffadáshoz vezethet
extra vizet kötnek meg a bélben, ezzel magyarázhatók az IBS hasmenéses tünetei
az extra víz és gáz a bélfal feszüléséhez, kitágulásához vezet, ami – különösen az arra érzékeny egyéneknél – fájdalommal jár. (2, 3, 4)
fontos! az élelmiszerek, ételek többsége nem sorolható az abszolút tiltott vagy az abszolút javasolt kategóriába – mivel azok FODMAP tartalma az elfogyasztott mennyiségtől is függ. Bizonyos konyhatechnológiai eljárásokkal, pl.: áztatással csökkenthető a FODMAP-tartalom. (3, 5)

Mi a véleménye a neurológusnak a migrén piercingről?

2025. április 28.

Aki krónikus migrénnel küzd, szinte mindennel hajlandó megpróbálkozni, amitől a panaszok enyhülését reméli. Így jutnak el néhányan a migrén piercingig, amelyről dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa mondta el a szakmai állásfoglalást és a véleményét.

Miért fontos a migrén kivizsgálása?

A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben rendszerint neurológushoz fordulnak, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat, akár belgyógyászati, akár szemészeti, fogászati téren és bizonyos esetekben képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is szükséges lehet.
– A migrénes fejfájás kivizsgálása és kezelése mindenképpen orvosi feladat, már csak azért is, mert a nem megfelelő indikációval beszedett, jelentős mennyiségű fájdalomcsillapító további fejfájást generálhat, vagyis a kezelési mód lesz a kiváltó ok is egyben – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa.
– Általában a rohamok súlyossága és gyakorisága határozza meg, milyen gyógyszert javaslunk. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamnál igazak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor tudni kell, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál többször nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.
Létezik megelőző kezelés is, az úgynevezett profilaxis, ami akkor javasolt, ha havi 4-5 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó, az alkalmazott kezelésre nem reagáló fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben a betegnek folyamatosan kell szedni egy gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Ide tartozó szerek például bizonyos antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, bétablokkolók– csakis megfelelő orvosi felügyelet mellett. Ugyancsak beválhat krónikus migrén ellen a Botox-terápia. A Botox-injekciókat a fej és a nyak területére injektáljuk, hogy a benne található exotoxin nevű anyag csökkentse azt a feszültséget, görcsösséget az adott izmokban, ami kiváltója lehet a migrénes rohamoknak. A kúraszerűen alkalmazott Botox-terápia már 10-14 napon után hatékony lehet, és ha 3 havonta megismételjük a kezelést, akár tartósan is meg lehet szabadulni a rettenetes migrénes fejfájástól. 

Milyen más módszerekkel próbálkoznak a migrénesek?

Egy 2002-es felmérés szerint a fejfájós páciensek 85%-a alkalmazott már valamilyen alternatív terápiát, és 60%-uk hatékonynak is érezte azt. Az American Headache Society és egy másik szervezet a Petasites hybridus (acsalapu) nevű gyógynövénnyel kapcsolatban fogadta el azokat a kutatásokat, amelyek szerint csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát és súlyosságát. (Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alkalmazáskor rendszeresen ellenőrizni kell a májenzimek szintjét.) Kevésbé erős bizonyítékok támasztják alá néhány további étrend kiegészítő hatásosságát, de van, akinél beválik a magnézium, a B2 vitamin, a Q10 koenzim és a melatonin. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a masszázs, a jóga, az akupresszúra és az akupunktúra is.