Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az agyalapi mirigy zavarai szinte bárhol panaszokat okozhatnak

Érdekességek2023. május 23.

Az agyalapi mirigy a legfontosabb endokrin szervünk, nem hiába hívják a hormonrendszer karmesterének. Éppen ezért zavarai igen szerteágazó gondokat okozhatnak, attól függően, mely másik belső elválasztású mirigy működésére vannak hatással. Dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa az agyalapi mirigy szerepéről és problémáiról beszélt.

Röviden az agyalapi mirigyről

A borsónyi méretű agyalapi mirigy bár igazán apró, ellenben az egész hormonrendszer mozgatórugója, hiszen olyan hormonokat szabadít fel, melyek szabályozzák a többi endokrin szerv működését. Érzékeli a szervezet szükségleteit, ezért jeleket küld a test különböző szerveinek, mirigyeinek. Ehhez hormonokat választ ki a véráramba, amelyek egyfajta hírvivőként működnek, információt továbbítanak. Az agyalapi mirigy két lebenyre osztható (elülső és hátsó lebeny), melyek más-más hormonokat termelnek. Magát az agyalapi mirigyet nagyrészt a felette fekvő hipotalamusz szabályozza.

Az agyalapi mirigy egyik fő feladata a menstruáció szabályozása, valamint komoly befolyást gyakorol a termékenységre, a teherbeesésre, főleg annak megtartására. Manapság a legnagyobb kihívások közé tartoznak a teherbeesési nehézségek, a párok nagy számának terméketlensége. (Éppen emiatt nagyon fontos vizsgálni az agyalapi mirigy működését!)

“A köztudatban az agyalapi mirigyről csupán annyi él, hogy ez egy szabályozó szerv- viszont ennél sokkal több, hiszen ez a kis mirigy a fő irányító, összefogja az egész szerv működését. Jelentősége, szerepe a mai felgyorsult világban óriási. A korábbi időszakokhoz képest sokkal leterheltebben, fokozott üzemmódban élünk, emiatt pedig állandó „készenlétben „áll szervezetünk. Ehhez próbál energiát, hormont, ritmust, tápanyagot biztosítani az agyalapi mirigy, ráadásul azonnal. Ez az a szerv, amire azt mondjuk, ” hogy az agyban dőlnek el a dolgok”. Valójában ennek a mirigynek szólunk, tőle kérjük, hogy biztosítsa a szükséges feltételeket. Itt van nagy szerepe a stressznek: ha ugyanis állandó feszültségben, idegességben, túlterheltségben élünk, ezt a „kérést” szolgálja ki a rendszer”- magyarázza dr. Skurdenka Beatrix, aki hozzátette, hogy ebben az egyik legfontosabb hormon a prolaktin, mely bizonyítottan nem csak a tejelválasztásért felel, hanem stressz esetén is megnő a mennyisége válaszreakcióként.

Az agyalapi mirigy zavarainak oka, kezelésük

Látható tehát, hogy az agyalapi mirigy számos szervre komoly hatást gyakorol, így, ha valamilyen zavar van, annak tünetei, megnyilvánulási formái attól függenek, hogy mely célszervre hat az adott hormon. Ennek fényében befolyásolhatják például a nemi ciklust, termékenységet, a pajzsmirigy működését, a növekedést, a bőr pigmentációját, valamint a mellékvese működését is. Mivel tünetei igen szerteágazók lehetnek, ezért diagnosztizálásuk nagy kihívást jelenthet.

Az agyalapi mirigy rendellenességei akkor fordulnak elő, amikor a mirigy egy hormonból túl sokat vagy túl keveset termel. Előfordulhat, hogy a zavart itt kialakuló daganat (általában jóindulatú) okozza.


Viszont azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ha probléma adódik a hormontermelésében, a kiváltó ok nem biztos, hogy magában az agyalapi mirigyben van, hanem pl. valamely más belső elválasztású mirigyben, de az is lehet, hogy az életmódban.

“Ahogy már korábban említettük, stressz esetén jelentősen megnő a prolaktin mennyisége. Míg korábban adenomának tulajdonítottuk a fokozott termelődését, ma már tudjuk, hogy a nagyobb leterheltség miatt nő meg szintje. Az agyalapi mirigy ugyanis fókuszálja a hormontermelést, kis göböt alkot -akár a pajzsmirigy esetén- mely nagyobb hormontermelést tesz lehetővé. Ezért stresszoldással, gyógyszeres kezeléssel ez el is tűnhet”- mondja dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa.

Az agyalapi mirigy zavarainak további lehetséges okai

Az agyalapi mirigy zavarainak kezelése leggyakrabban gyógyszeres, valamint bizonyos formáinál igen nagy szerepe van az életmódváltásnak, a megfelelő stresszkezelés elsajátításának. Ha más endokrin szerv hibás működése az oka annak, hogy az agyalapi mirigy valamely hormonjából túl sokat vagy túl keveset termel, akkor annak (vagyis az alap probléma) kezelése indokolt.

Hogy melyik terápiás módszer a megfelelő, azt szakorvos dönti el, hiszen figyelembe kell venni többek között a pontos diagnózist, a beteg életkorát, hogy mennyire reagál a konzervatív terápiákra, mi váltotta ki a zavart stb.

Fotó: gettyimages.com

A leggyakoribb agyalapi mirigy zavarok okozta problémák


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A szûrõvizsgálat fontos!

2026. szeptember 23.

A cukorbetegség (diabetes mellitus) idült anyagcsere-betegség. Nem csak a cukor, de a zsírok és fehérjék lebontása, átalakulása is szerepet játszik benne. A betegségre leginkább mégis a vércukorszint megemelkedése jellemzõ. 

A szõlõcukor (glükóz) sejtjeink legfontosabb energiaforrása. Cukorbetegség esetén nem az a legfõbb probléma, hogy túl sok a vérben a cukor, hanem ellenkezõleg - túl kevés! Pontosabban a glükóz nem tud belépni a sejtekbe, s így a magas vércukorszint ellenére a sejtek éheznek. A cukornak a sejtbe jutásához egy hormonra, inzulinra van szükség, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek úgynevezett béta-sejtjei termelnek.

Gyermek- és felnõttkori típus

A cukorbetegségnek két formája ismert: az I. típusú, gyermek- vagy fiatalkori inzulinfüggõ és a II. típusú felnõtt- vagy "idõs-" kori (általában 40 éves kor felett kezdõdõ) inzulintól független cukorbaj.
Az I. típusú betegség esetén a hasnyálmirigy nem termel elegendõ inzulint. Ilyenkor tehát feltétlenül a hormon pótlására, inzulininjekcióra van szükség.
A II. típusú cukorbetegségnél más a helyzet. A betegség elsõsorban túlsúlyos, elhízott embereknél fordul elõ. Ilyenkor a termelt inzulin nem elég hatásos. A cukorbetegek mintegy 80%-a tartozik ebbe a csoportba.
A fiatalkori cukorbetegségnél valószínû, hogy a kiváltó tényezõ egy vírus, mely elpusztítja az inzulintermelõ béta-sejteket.
A felnõttkori cukorbetegségnél a kiváltó ok többféle lehet. Leggyakrabban az elhízás, de szerepe lehet benne a stressznek is.

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.