Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az agysebészek és a rakétatudósok sem nagyobb lángelmék, mint más

Érdekességek2022. január 09.

Fotó: gettyimages.com

Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál – erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték.

A The Guardian cikke szerint a kutatók egy 329 repülőmérnökből és 72 idegsebészből álló nemzetközi csoport adatait vizsgálták. A résztvevők 12 feladatot töltöttek ki online a Great British Intelligence Test (GBIT) segítségével a Cognitron platformon, valamint válaszoltak a korukkal, nemükkel és a szakterületükön szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésekre.

A kutatást részben az motiválta, hogy a kutatók szerették volna megnézni, egyik vagy másik szakma képviselői vajon tényleg szellemi fölényben vannak-e. Mivel az előrejelzések szerint mindkét ágazatban létszámhiány várható az elkövetkező évtizedekben, a kutatók szerint a sztereotípiák megkérdőjelezése jótékony hatással lehet a tudományos területek jövőbeli utánpótlására.

A feladatok a megismerés különböző szempontjait vizsgálták, beleértve a tervezést és az érvelést, a munkamemóriát, a figyelmet és az érzelemfeldolgozási képességeket. A kutatók ezután összehasonlították az eredményeket a korábban a brit lakosság több mint 18 ezer tagjától gyűjtött eredményekkel.

A British Medical Journal (BMJ) ünnepi számában megjelent tanulmány megállapításai szerint csak az idegsebészeknél mutatkozott jelentős különbség, akiknél a problémamegoldás sebessége gyorsabb, de az emlékek felidézése lassabb volt a népesség átlagához képest.

Az idegsebészek gyorsabb problémamegoldási képességét az idegsebészet gyors tempója magyarázhatja, mivel ez a terület nyilván azokat vonzza, akiknek már eleve érzékük van a gyors reagálásra, valamint az is lehetséges – bár ez kevésbé valószínű -, hogy felkészültek a korlátozott idő alatti gyors döntéshozatalra – jegyezték meg a kutatók.

A kutatócsoport azonban kevés különbséget talált a repülőmérnökök és az idegsebészek kognitív képességei között, noha az eredmények szerint az előbbiek magasabb pontszámot értek el a figyelem és az olyan, fejben végzett feladatok terén, mint a tárgyak képének forgatása, viszont az idegsebészeknek magasabb pontszáma lett a szemantikai problémamegoldásnál, például ritka szavak meghatározásában.

Aswin Chari, a Great Ormond Street kórház idegsebész-gyakornoka, a tanulmány egyik szerzője szerint a kutatás arra világított rá, hogy mindenkinek különbözőek a készségei, egyesek jobbak bizonyos dolgokban, mások más dolgokban, de mindenben jobbnak lenni másoknál nagyon nehéz.


A tanulmányban szereplő két szakmára utalva Chari hozzátette: “Nem arról van szó, hogy mindenben jobbak, hanem arról, hogy bizonyos dolgokban erősebbek, és ezért jók abban, amit csinálnak”.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták, elképzelhető, hogy más szakmák is megérdemelnék azt a piedesztált, amire a két vizsgált területet emelték, és a következőkben inkább arra kellene koncentrálni, hogy meghatározzák az arra legérdemesebb csoportot.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.

Éljen megfontoltan, éljen tovább!

2026. október 22.

A várható élettartam évrõl évre nõ: vannak olyan szerencsés országok, ahol ez a nõknél majdnem 80, a férfiak esetében 75 év. Használja ki ön is az élet adta lehetõségeket, hiszen a kulcs - legalábbis részben - a saját kezében van. 

Vegye fontolóra, hogy az alábbi jó tanácsok közül melyeket tudná könnyedén megfogadni. Rá fog jönni, hogy a számuk nem is kevés. És máris tett valamit annak érdekében, hogy tovább éljen...

Nevessen sokat!

Nem is hinné, hogy egy kiadós nevetés felér némi testedzéssel, például 10 percnyi kocogással. Kimutatható, hogy csökkenti a stresszhormonszintet, erõsíti a szervezet természetes védekezõrendszerét és az antitesteket is aktivizálja (melyek hatására a szervezetben védõanyag keletkezik).

Tanuljon a déliektõl!

Közismert tény, hogy a mediterrán népek - pl. az olaszok, a spanyolok, a franciák - viszonylag tovább élnek, ami valószínûleg egészségesebb étrendjükkel, helyes táplálkozási szokásaikkal is magyarázható. Kövesse példájukat! Fogyasszon több friss árut, így ha teheti, naponta járjon a helyi piacra bevásárolni, és lehetõleg szakítson a "modern" világ áldásaival: a tartósított és a mélyhûtött élelmiszerekkel.