2026. február 16.
Egy friss összefoglaló tanulmány újdonságot hozott abban, hogy nemcsak a 8 leggyakrabban allergizáló élelmiszerrel foglalkozott, hanem közel 200, lehetséges ételallergiát okozó és 45, valószínűsíthető ételallergiát okozó ételt vizsgált. Dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen új ismereteket nyújthat ez a tanulmány az allergiás reakciók okairól és azt is elmondta, mit kell tenni, ha ez a gyanú merül fel egy gyermeknél.
Ez a 8 leggyakrabban allergizáló étel
Egy, a The Journal of Clinical Allergy and Immunology című folyóiratban megjelent holland tanulmány újdonsága, hogy az élelmiszercsoportok széles skálájára adott allergiás reakciókkal foglalkozott, valamint a reakciók súlyosságát is vizsgálta.
– A nagyobb tanulmányok eddig az úgynevezett Big Eight-re, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Ezek a tehéntej, a tyúktojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló – mondja Balogh doktor.
30 étel okozza a tünetek 80 százalékát
A vizsgálatban 1085 beteg vett részt, akik közül közel 70%-nak valószínűsíthető ételallergiája volt (a betegek szenzibilizációval járó tünetekről számoltak be), és 33,1%-nak lehetséges ételallergiája (itt más jellegű tünetek voltak). A betegek 192 ételre jelentettek tüneteket, és 45 ételre vonatkozóan állt rendelkezésre elegendő szenzibilizációs adat. (A szenzibilizáció azt jelenti, hogy valaki érzékennyé válik egy adott anyagra.)
A megállapítások között szerepelt, hogy a jelentett tünetek közel 80%-át 30 étel okozta. A gyümölcsök, a diófélék és a hüvelyesek okoztak leggyakrabban allergiát, a rovarok, a hús, valamint a fűszerek vagy gyógynövények pedig legritkábban. A lehetséges gyümölcsallergiában szenvedő betegek közül az almaallergiát jelentették leggyakrabban (44,4%). A betegek körülbelül egyharmada kivire, mogyoróra, dióra vagy földimogyoróra panaszkodott; körülbelül negyedük cseresznyére; és egyötödük mandulára, őszibarackra vagy körtére – írták a szerzők.
2026. február 15.
Cikkünk előző részeiben beszéltünk arról, miért könnyebb télen néhány plusz kilót felszednünk, s miért olyan nehéz ezektől megszabadulnunk a jó idő beálltával. Most, az eddigiek mellé, adunk még néhány használható tippet, hogy ne rakódjanak ránk azok a kilók télen!
5. Nevessünk gyakrabban!
Mi lenne hatékonyabb orvosság a szürke, borús időre, mint a jókedv? Ritkán jut eszünkbe, de tanácsos elgondolkodnunk azon, kik tudnak megnevettetni minket. Szervezzünk velük baráti összejöveteleket, játsszunk vidám fejtörőket családtagjainkkal! Stresszoldó hatása mellett – egy amerikai tanulmány szerint - az őszinte, nagyfokú nevetés10-20%-kal növeli az energiafogyasztásunkat, és gyorsítja a szívritmust. Emellett csökkenti a vércukor-szintet, így korlátozva az inzulin-termelődést, mely elősegíti a zsírok raktározódását.
2026. február 15.
Ahhoz, hogy egész éven át fenntartsuk az anyagcsere megfelelő működését, és elkerüljük a kiegyensúlyozatlan táplálkozást, a gyakori „össze-vissza” evést a téli időszakban, változtatni kell eddigi étkezési szokásainkon, életmódunkon. Íme néhány javaslat ennek megkönnyítésére!
1. Töltsük meg a gyomrunkat levessel!
A leves egyrészt csillapítja a nagy éhséget, másrészt részben fedezi a napi folyadékszükségletet. Ha nem fogyasztunk elég levest, ne hozzuk fel azt az ürügyet, hogy nem érünk rá a leves hozzávalóinak aprólékos előkészítésére! A már megtisztított, feldarabolt, fagyasztott zöldségek felhasználásával sok időt takaríthatunk meg. (A fagyasztás során nem csökken a vitamin- és antioxidáns-tartalom.) Akár 10 perc alatt kész lehet a zöldségleves!
2. Együnk a „szivárvány színeiben”!
Amikor szervezetünk nem jut elég táplálékhoz, hiányoznak belőle a fontosabb tápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok stb.), természetesen az arra késztet minket, hogy pótoljuk a hiányt. Márpedig ilyenkor inkább a kalóriadús ételek felé fordulunk, semmint hogy szükségleteink kielégítését tartanánk szem előtt. Gondoljunk hát arra, hogy nehéz ételek fogyasztása helyett díszítsük a tálat színes zöldségekkel. Ízesítsük a szószt, pürét, levest olyan fűszerekkel, mint a curcuma, curry, paprika...Hintsük meg az ételt magokkal (tök-, len- vagy szezámmaggal), és az előételben szerepeljen nyers gyümölcs. Finom és egészséges például a nálunk még nem eléggé elterjedt endívia-saláta almával; zöldsaláta narancs- vagy mandarin gerezdekkel; kiwi a reszelt sárgarépa közé keverve. Így tágíthatjuk az alapvető fontosságú vitaminok és tápanyagokat tartalmazó, könnyű ételek körét.
Az emberi szervezetben jelen lévő magnézium jelentős része a csontokban, fogakban és a sejtek belső terében található meg, és csak mindössze 0,3%-a van a szérumban. Fontos tudni, hogy a szérum magnéziumszint laboratóriumi meghatározása nem tükrözi hűen a szervezet magnéziumszintjét, és csak gyenge jelzője egy esetleges magnéziumhiánynak.
