2025. december 02.
Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén
Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.
Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?
Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.
Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.
2025. december 01.
Lehet, hogy sokaknak ismerősebben cseng a mániás depresszió kifejezés, mint a bipoláris zavar, illetve a depresszió szó elé kevesen illesztik be a major vagy unipoláris kifejezést. Holott mindkét állapot jól ismert, mindkettő a hangulatzavarok nagy csoportjába tartozik, a finom tünetekben, a lefolyásban, a kimenetelben azonban különböznek, mint ahogy különböző az öröklődés mintázata is. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere magyarázta el a különbség lényegét.
Mi az a major depresszió?
A major depresszió vagy unipoláris depresszió a tartós lehangoltság állapota, amely azonban diagnózisként csak akkor állja meg a helyét, ha megfelel bizonyos diagnosztikus kritériumoknak. Mivel azt a diagnózist csak orvos mondhatja ki, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül olvashatók a főbb jellemzők:
– Hosszú ideig (legalább két hétig) fennálló, mély depressziós hangulat.
– Az érdeklődés és örömérzet jelentős csökkenése szinte minden tevékenység iránt.
– Figyelmetlenség, motiválatlanság, lassú gondolkodás.
– Érzékelhető testsúlyváltozás – étrendváltoztatás, fogyókúra nélkül.
– Túl sok vagy túl kevés alvás, a hét legtöbb napján.
– Értéktelenség érzése vagy túlzott/ indokolatlan bűntudat.
– Halállal, illetve öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.
A súlyos depresszió (unipoláris depresszió) a hangulati hullámzások hiánya miatt különbözik a bipoláris zavartól, bár a depressziós fázis tünetei hasonlóak lehetnek.
Mi a bipoláris zavar?
A bipoláris spektrum egy olyan zavar-család, amiben az elsődleges tényező a hangulati, érzelmi élet szabályozásának zavara. Ennek a hangulati, érzelmi hullámvasútnak két véglete van: az egyik, amikor nagyon felhangolt, kreatív, energikus valaki, ennek mindenféle lehetséges túlzásaival, a másik pedig a depresszió, ami ennek az ellentéte. Az utóbbi két évtizedben azonban tudományosan is igazolódott, hogy nem csak a szélsőséges formák tartoznak ebbe a csoportba, hiszen van, amikor nem ér el ilyen patológiás mértéket a hangulatingadozás, mégis bipolaritásról van szó. A modern diagnosztikus rendszerek bevezettek a konkrét tüneteken túlmenően két olyan kritériumot, ami szükséges ahhoz, hogy ki lehessen mondani a betegség diagnózisát. Az egyik, hogy az állapot jelentős mértékű funkciókárosodást okozzon a páciensnek a tanulásban, a munkában, a kapcsolataiban, a mindennapjaiban, a másik pedig, hogy az illető úgy érezze, nagy szenvedést él meg. Ez például a külvilág számára egy nehezebben észrevehető jellemző is lehet, ugyanis sokszor az érintettek óriási erőfeszítések árán, de igyekeznek fenntartani a „normális” életvitelüket – hangsúlyozza Veres doktornő.
2025. december 01.
Ha nem szeretnénk kompromisszumot kötni, érdemes olyan készítményeket választanunk, amelyek jól hasznosuló formában tartalmazzák a szervezet számára fontos vitaminokat és ásványi anyagokat. A hidegebb hónapokban, amikor a testünknek több energiára és támogatásra van szüksége, a kiegyensúlyozott étkezés mellett ideális választás lehet a BioTechUSA Magnesium Bisglycinate étrend-kiegészítő kapszulája, amely hozzáadott B6 vitaminnal segíti a vitalitás megőrzését.
Teszi mindezt úgy, hogy a B6 vitamin hozzájárul a fáradtság és kifáradás csökkentéséhez, valamint az immunrendszer normál működéséhez. A magnézium pedig támogatja az idegrendszer és az izmok normál működését, hozzájárul a csontozat és a fogazat egészségéhez, és szintén segít csökkenteni a fáradtságot.
Azonban nem csupán az őszi és téli fáradtság, levertség ellen kell felkészülnünk. A kevés napfény és a változékony időjárás miatt könnyen D-vitamin-hiányunk lehet, ami gyengítheti a csontozatunkat és az immunrendszerünket, valamint kimerültnek érezhetjük magunkat. Emellett a B-vitaminok, a cink és a vas hiánya is gyakori télen, ami szintén csökkentheti az energiaszintet és a szervezet ellenálló képességét.
Ezért a magnézium mellett érdemes multivitamint is szedni. A BioTechUSA két személyre szabott megoldást is kínál ez esetben: a kifejezetten a női igényekhez igazított Multivitamin For Women from organic sources és a férfiakra szabott Multivitamin for Men from organic sources termékeket, amelyek összetételében a metilált vitaminok, szerves ásványi anyagok és gondosan válogatott növényi kivonatok találkoznak.
Az emberi szervezetben jelen lévő magnézium jelentős része a csontokban, fogakban és a sejtek belső terében található meg, és csak mindössze 0,3%-a van a szérumban. Fontos tudni, hogy a szérum magnéziumszint laboratóriumi meghatározása nem tükrözi hűen a szervezet magnéziumszintjét, és csak gyenge jelzője egy esetleges magnéziumhiánynak.
