Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az alkohol a korábban véltnél gyakrabban okozhat rákot

Érdekességek2022. február 15.

Az alkoholfogyasztás a korábban véltnél jobban megnöveli a rák kialakulásának kockázatát – állapították meg az Imperial College London tudósai. Kutatásukból az is kiderült, hogy a kávézás viszont védelmet jelenthet a májrák ellen.

Fotó: gettyimages.comAz alkoholfogyasztás a rákbetegség számos fajtájához köthető: a fej és a nyak megbetegedéseihez (száj-, garat- és gégerákhoz), nyelőcső- és bélrákhoz, valamint mell- és májrákhoz – írja a The Guardian.

A tanulmány szerint ugyanakkor naponta legalább egy csésze kávé elfogyasztásával csökkenthető a májrák és a bazálsejtes karcinóma (bazalióma) kialakulásának kockázata. A hatást a koffeines és a koffeinmentes kávé esetében is megfigyelték.

A kávé antioxidánsként és gyulladásgátlóként működik, így védelmet nyújthat a gyulladások által elindított betegségek, így a rák ellen is. A tejtermékek és a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása a vastagbélrák kialakulásának kockázatát csökkenti – állapították meg a szakértők.

A vizsgálatot támogató Rákkutatási Világalap (WCRF) kutatásért és innovációért felelős igazgatója, Giota Mitrou szerint további vizsgálatokra van még szükség a kávé és a rák, valamint az alkohol és az egyes ráktípusok közötti összefüggés mechanizmusának megértéséhez.

Mitrou azt javasolja azoknak, akik aggódnak amiatt, hogy étrendjük hatással lehet a rák kialakulására, hogy tanulmányozzák a WCRF rákmegelőzési útmutatásait. Ezek szerint ajánlatos az alkoholfogyasztás limitálása, az egészséges testsúly megőrzése, a fizikai aktivitás és a teljes kiőrlésű gabonákat, zöldséget, gyümölcsöt és hüvelyeseket tartalmazó étrend.

Az alkohol azért növeli a rák kockázatát, mert a metabolizmusa során olyan vegyületek is keletkeznek, amelyek a DNS-hez kötődve mutációkat hozhatnak létre, ezek pedig elrákosodhatnak.

Az alkohol megemelheti olyan hormonok szintjét is, melyek a mellrák egyes típusainak kifejlődéséhez köthetők. Általánosságban véve minél több alkoholt fogyaszt valaki, annál nagyobb a kockázata annak, hogy kialakul nála valamilyen ráktípus – vélik a tudósok.


A tanulmány szerzői szerint kiemelten fontos lenne célzottabb közegészségügyi irányelvek kialakítása, amelyek segíthetnek tudatosítani az emberekben az alkohol és a rák közötti kapcsolatot és ösztönözni őket az alkoholfogyasztás mérséklésére.

Az Imperial College London szakértői 860 olyan kutatás adatait elemezték, melyek élelmiszerek és tápanyagok fogyasztása és 11 különböző ráktípus kialakulása vagy azok miatt bekövetkező halál kapcsolatát vizsgálták.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.