Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az álmok segítenek a traumák feldolgozásában

Érdekességek2020. január 11.

Fotó: 123rf.com

Mindenki szokott álmodni, még az is, aki nem emlékszik rá, hiszen az álmok rendszerezik az átélt eseményeket és segítenek a traumák feldolgozásában, ez a feladatuk – hívja fel a figyelmet Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese. Feldolgozási zavart okozhat, ha valaki nagyfokú kialvatlanság miatt kevesebb időt tölthet az álmoknak helyet adó alvásfázisban (REM fázis), azaz nem álmodhat eleget.

Laboratóriumi körülmények között még azokról is kiderül, hogy szoktak álmodni, akik sosem emlékeznek rá. A legtöbb álmot a fiatal nők idézik fel, mert rájuk legjellemzőbb az a befelé forduló figyelem és mentális érdeklődés, ami segíti az erre való emlékezést.

Az álom egyik funkciója az élmények rendszerezése és feldolgozása

Emellett összekapcsolja a meglévő ismereteket az újakkal, elhelyezve azokat egyfajta tapasztalati hálóban. A szakember szerint ha ez a háló sok helyen sérült (például nehéz gyerekkor vagy traumatikus élethelyzetek sorozata miatt), akkor az új élményeket nehezebb elhelyezni, ez pedig rémálmokhoz, és így feldolgozási zavarokhoz vezethet. Ha pozitív is a tapasztalati háló, de valami rendkívüli trauma (például haláleset, tragédia) történik, ennek ugyanilyen következményei lehetnek. Szintén feldolgozási zavarhoz vezethet az alkoholizmus, vagy valamilyen alvászavar következtében jelentkező nem megfelelő minőségű alvás, így elégtelen mennyiségű álmodás.

A kiegyensúlyozott emebreknek nincsenek rémálmaik?

A rémálmok gyakorisága függ a fizikai állapottól, anyagi helyzettől, sőt még az iskolázottság is befolyásolja: rossz fizikai állapotban lévők és kevésbé iskolázottak gyakrabban számolnak be szorongásos álmokról. Az anyagi helyzet csak az alacsony iskolázottságúak körében határozza meg az álmok érzelmi színezetét: aki gazdagnak érzi magát, pozitív álmokról számol be, aki viszont szegénynek, inkább rémálmokról. Aki tehát meg van békélve önmagával, kiegyensúlyozott és magabiztos, annak kevésbé lesznek rémálmai.


Az álmokat meg lehet fejteni, de…

Nincs olyan módszer, amivel fel lehet fejteni az álmok egyértelmű jelentését. A konkrét élethelyzet, illetve a meglévő tapasztalatok birtokában azonban le lehet vonni következtetéseket. Az értelmezés tehát személyre szabott, nincs az az álmoskönyv, ami mindenkinek egyformán válaszokat ad – hangsúlyozza Dr. Bódizs Róbert.

A tudatos vagy világos álmodók tisztában vannak azzal, hogy az éppen elképzelt álom nem valóság. Ezt a készséget a homloklebeny egy része váltja ki, és elsajátítható, sőt laboratóriumi körülmények között ki is váltható. A tudatos álmodók képesek befolyásolni az álmukat, így elméjükben egy szürreális, mégis részben saját maguk által irányított történet bontakozhat ki.

A felejtés oka

Az álmokat egyetlen pillanat alatt el lehet felejteni, hiszen nem is az a funkciójuk, hogy felidézzék őket, anélkül is elvégzik feladatukat. Az idegrendszer számára igen megterhelő lenne, ha minden héten több órányi álomra kellene emlékeznünk – mondja a szakember, hozzátéve, hogy a rögzítésért felelős noradrenalin termelése éjszaka lecsökken, ez az oka a felejtésnek. Aki mégis szeretne emlékezni az álmaira, érdemes például szabadsága alatt egy-két órával többet aludnia, és spontán módon, nem pedig ébresztőórára kelnie. Így a REM fázist nem szakítja meg az ébresztés, és jut idő az álmok teljes történetére.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.