Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az álmok segítenek a traumák feldolgozásában

Érdekességek2020. január 11.

Fotó: 123rf.com

Mindenki szokott álmodni, még az is, aki nem emlékszik rá, hiszen az álmok rendszerezik az átélt eseményeket és segítenek a traumák feldolgozásában, ez a feladatuk – hívja fel a figyelmet Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese. Feldolgozási zavart okozhat, ha valaki nagyfokú kialvatlanság miatt kevesebb időt tölthet az álmoknak helyet adó alvásfázisban (REM fázis), azaz nem álmodhat eleget.

Laboratóriumi körülmények között még azokról is kiderül, hogy szoktak álmodni, akik sosem emlékeznek rá. A legtöbb álmot a fiatal nők idézik fel, mert rájuk legjellemzőbb az a befelé forduló figyelem és mentális érdeklődés, ami segíti az erre való emlékezést.

Az álom egyik funkciója az élmények rendszerezése és feldolgozása

Emellett összekapcsolja a meglévő ismereteket az újakkal, elhelyezve azokat egyfajta tapasztalati hálóban. A szakember szerint ha ez a háló sok helyen sérült (például nehéz gyerekkor vagy traumatikus élethelyzetek sorozata miatt), akkor az új élményeket nehezebb elhelyezni, ez pedig rémálmokhoz, és így feldolgozási zavarokhoz vezethet. Ha pozitív is a tapasztalati háló, de valami rendkívüli trauma (például haláleset, tragédia) történik, ennek ugyanilyen következményei lehetnek. Szintén feldolgozási zavarhoz vezethet az alkoholizmus, vagy valamilyen alvászavar következtében jelentkező nem megfelelő minőségű alvás, így elégtelen mennyiségű álmodás.

A kiegyensúlyozott emebreknek nincsenek rémálmaik?

A rémálmok gyakorisága függ a fizikai állapottól, anyagi helyzettől, sőt még az iskolázottság is befolyásolja: rossz fizikai állapotban lévők és kevésbé iskolázottak gyakrabban számolnak be szorongásos álmokról. Az anyagi helyzet csak az alacsony iskolázottságúak körében határozza meg az álmok érzelmi színezetét: aki gazdagnak érzi magát, pozitív álmokról számol be, aki viszont szegénynek, inkább rémálmokról. Aki tehát meg van békélve önmagával, kiegyensúlyozott és magabiztos, annak kevésbé lesznek rémálmai.


Az álmokat meg lehet fejteni, de…

Nincs olyan módszer, amivel fel lehet fejteni az álmok egyértelmű jelentését. A konkrét élethelyzet, illetve a meglévő tapasztalatok birtokában azonban le lehet vonni következtetéseket. Az értelmezés tehát személyre szabott, nincs az az álmoskönyv, ami mindenkinek egyformán válaszokat ad – hangsúlyozza Dr. Bódizs Róbert.

A tudatos vagy világos álmodók tisztában vannak azzal, hogy az éppen elképzelt álom nem valóság. Ezt a készséget a homloklebeny egy része váltja ki, és elsajátítható, sőt laboratóriumi körülmények között ki is váltható. A tudatos álmodók képesek befolyásolni az álmukat, így elméjükben egy szürreális, mégis részben saját maguk által irányított történet bontakozhat ki.

A felejtés oka

Az álmokat egyetlen pillanat alatt el lehet felejteni, hiszen nem is az a funkciójuk, hogy felidézzék őket, anélkül is elvégzik feladatukat. Az idegrendszer számára igen megterhelő lenne, ha minden héten több órányi álomra kellene emlékeznünk – mondja a szakember, hozzátéve, hogy a rögzítésért felelős noradrenalin termelése éjszaka lecsökken, ez az oka a felejtésnek. Aki mégis szeretne emlékezni az álmaira, érdemes például szabadsága alatt egy-két órával többet aludnia, és spontán módon, nem pedig ébresztőórára kelnie. Így a REM fázist nem szakítja meg az ébresztés, és jut idő az álmok teljes történetére.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”