Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az Alzheimer-kór korai előrejelzése

Érdekességek2021. március 17.

Az Alzheimer-kór korai jeleit felismerni képest mesterséges intelligenciát fejlesztettek ki amerikai kutatók: az orvosok diagnózisa előtt hat évvel képes lehet megjósolni a betegség kialakulását.

Fotó: 123rf.comA San Franciscóban lévő Kaliforniai Egyetem tudósai arra képezték ki a programot, hogy felismerje a páciens agyában zajló metabolikus változások jeleit, melyek az emberi szem számára észrevehetetlenek és így meg tudja jósolni a kór kialakulását.

Kutatásuk során a betegséggel diagnosztizált 1002 páciensről készült 2109 felvételt használtak fel. A mesterséges intelligencia képes volt felismerni az Alzheimer-kórt a felvételeken átlagosan hat évvel azelőtt, hogy az orvosok 100 százalékos bizonyossággal diagnosztizálták a betegséget.

A tudósok eredményeiket a Radiology című szaklapban publikálták.

Az Alzheimer-kór az egyik legbonyolultabb agyi zavar, világszerte mintegy 48 millió embert érint. Ez a szám a társadalom öregedésével várhatóan növekedni fog. Egyelőre nincs hatékony gyógymód ellene, a legtöbb embernek már csak 4-8 éve marad hátra, mire diagnosztizálják a kórt.

A betegség okozta jelentős agyi károk már évekkel azelőtt kialakulnak, hogy a tünetek, például a memóriaveszteség vagy a kognitív képességek csökkenése, jelentkeznének. A betegek egyetlen reménye a korai felismerés, mivel minél hamarabb kezd gyógyszereket szedni, annál jobbak az esélyei.

Bár időre van szükség, hogy a kifejlesztett mesterséges intelligencia elérhető és használható legyen, a kutatók szerint nagy lehetőségeket rejt és reményt nyújt.
“Ha az Alzheimer-kórt akkor diagnosztizáljuk, amikor már megnyilvánulnak a tünetek, az agyi veszteség már olyan jelentős, hogy túl késő a közbeavatkozáshoz” – mondta Jae Ho Sohn, a tanulmány egyik szerzője.

“Ha korábban észleljük, az lehetőséget nyújt a kutatóknak, hogy lehetséges módokat találjanak a kór lelassítására vagy akár megállítására is” – tette hozzá.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.