Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az antibiotikum-fogyasztás 46 százalékkal nőtt két évtized alatt

Érdekességek2022. augusztus 27.

Fotó: gettyimages.com

Két évtized alatt 46 százalékkal nőtt a globális antibiotikum-fogyasztás – derül ki a Lancet Planetary Health című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból.

Az antibiotikum rezisztenciáról folyt globális kutatási (GRAM) program keretében, amely átfogó elemzést ad az emberek teljes antibiotikum-fogyasztásáról világszerte, 204 ország adatait vizsgálták 2000 és 2018 között.

Az antibiotikumok helytelen használata a gyógyszereknek ellenálló fertőzések fontos előidézője, az antibiotikum-fogyasztásól azonban kevés adat áll rendelkezésre – olvasható az Oxfordi Egyetem közleményében.

A kutatók, köztük az egyetem szakemberei új megközelítést alkalmaztak, amely magában foglalt statisztikai modellezési technikákat, továbbá az alacsony és közepes jövedelmű országokban a háztartásokról gyűjtött nagyszabású felméréséket és az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) gyógyszereladási adatait.

A globális antibiotikum-fogyasztás mintázatának megértése segít bennünket abban, hogy számos közegészségügyi kihívásra választ adjunk – közölte Annie Brown, a tanulmány első szerzője.

A tanulmány szerint Észak-Amerikában, Európában és a Közel-Keleten magas az antibiotikum-fogyasztás aránya, a Szaharától délre fekvő térségekben és Délkelet-Ázsia egyes részein nagyon alacsony. Egyes országok között akár tízszeres is lehet az antibiotikum-fogyasztás aránya.

Miközben a globális fogyasztás aránya 46 százalékkal nőtt 2000 és 2018 között, a magas jövedelmű országokban ez az arány viszonylag stabil maradt, a közepes és alacsony jövedelmű országokban azonban 76 százalékkal nőtt ezen időszakban az antibiotikumok használata.

A legnagyobb növekedést – 116 százalék – Dél-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten – 111 százalék – mutatták ki az adatelemzők.


A széles spektrumú penicillin fogyasztása a magas jövedelmű országokban a legnagyobb arányú és Dél-Ázsiában a legalacsonyabb – olvasható az Oxfordi Egyetem honlapján közzétett közleményben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

A pattanásos bõr

2026. szeptember 17.

A faggyúmirigyek termelte zsírsavak a testhõmérsékleten folyamatosan ürülnek a bõrfelszínre, és rendszeresen távoznak a faggyúmirigyek kamrácskáiból. A csökkent mûködésük következtében a faggyúcsapok a kivezetõ járatokba rekedhetnek, beszáradva lezárhatják a folyamatos kiürülés útját. A mitesszerek kezdetben csupán tûszúrásnyi pontoknak látszanak. 

A faggyú állandó termelõdésével apró göbcsékké növekednek, fertõzõdve pedig kisebb, gennyes hólyagcsák képében okoznak feszülõ fájdalmat. A gyógyulást követõen pedig hegek maradhatnak vissza az arcon vagy a test más bõrfelszínein. Az izzadságmirigyek kivezetõ csövecskéinek elzáródásai csupán apró, kölesnyi nagyságú kiboltosulásokat kelthetnek a szaruréteg alatt. A jelenségek semmiféle kellemetlenséggel nem járnak, csupán a gyógyuláskor viszketnek és lemezesen hámlanak.

A pattanásos bõr kialakulásának oka a szervezet mûködési hibái között keresendõ, nem lehet csak a hormonális rendszer zavarára vagy az anyagcserezavarra, ápolatlanságra stb. fogni.

Egy gyakori panasz: a hajhullás

2026. szeptember 16.

Ugye varázsütésre nem fog megoldódni a problémánk, amikor azt tapasztaljuk, hogy hull a hajunk? Az év minden szakában tanácsos áttekintenünk, hogyan ügyeljünk hajunk egészségére, és milyen kezeléssel állítsuk meg a hajhullást. A kulcsszó a türelem, mert azonnali változás senkitõl és semmilyen "csodaszertõl" nem várható. Ha netán mégsem hiszünk a sikerben, készítsünk hajunk jelenlegi állapotáról egy fotót, és néhány hónapos gondos törõdés, ápolás után egy másikat. Látni fogjuk a különbséget, persze csak ha megfogadjuk a jó tanácsokat...

Megtalálni az okokat

A nõi haj hullásának okaira nem könnyû rájönni: kész nyomozást igényel, hogy megtaláljuk a sok "gyanúsított" közül az igazi bûnöst! Még mielõtt orvoshoz fordulnánk, nyugtalankodás helyett - megfigyeléseinkre alapozva - mi is sikerrel járhatunk.

Fõleg tavasszal és õsszel hull a hajunk? Ez a szezonális "vedlés" természetes, és nem ad különösebb aggodalomra okot, ha nem tart tovább három hónapnál, és utána visszatér hajunk növekedése a régi kerékvágásba. Ugyanez a helyzet, ha sebészeti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés után következik be a hajhullás. De ha tartósan és erõsen ritkul, forduljunk orvoshoz: vérszegénységrõl, pajzsmirigyproblémáról lehet szó...