Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az anyatejre is lehet allergiás a csecsemő?

Érdekességek2020. február 26.

Ételallergiás tünetek anyatejes babáknál is jelentkezhetnek. Arról, hogy ez hogyan lehetséges, dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük. 

MFotó: gettyimages.comi okozza a csecsemőkori ételallergiás tüneteket?

Az ételallergia tünetei akkor jelentkeznek, ha az allergiás személy az allergént tartalmazó élelmiszert fogyasztja. Ehhez tehát mindenképpen találkoznia kell már az adott allergénnel. Jogosan vetődik tehát fel a kérdés a szülőkben, hogyan lehet ételallergiás a kizárólag anyatejet fogyasztó csecsemő? Valójában az anyatej okozza az allergiás tüneteit?

„Az anyatej összetételét pontosan a csecsemő igényei szerint alkotta meg a természet. A fejlődéshez szükséges tápanyagok és folyadék mellett számos olyan anyagot is tartalmaz, amelyek az egészséges bélflóra kialakulását segítik. Több kutatás igazolja azt is, hogy az anyatejes táplálás nem allergiát okoz, hanem épp ellenkezőleg, csökkenti a különböző allergiák megjelenésének kockázatát a csecsemőnél. Az anyatejjel táplált csecsemők esetében az allergiás tüneteket nem maga az anyatej, hanem az anyatejbe jutó allergén fehérjék okozzák.” 

Az anyatejjel átjutó allergén fehérjék

Csecsemő- és kisgyermekkorban az allergiás tünetek döntő többségét a tej, a tojás, szója, liszt valamint a hal, eper és a földimogyoró fogyasztása okozza. Ezek az élelmiszerek és azok az ételek, amelyekben az allergén fehérjék találhatók, az arra érzékenyeknél allergiás reakciót okoznak. Ha az édesanya ezeket az élelmiszereket fogyasztja, az allergén fehérjék felszívódnak, bejutnak az anyatejbe és azzal átjutnak a baba szervezetébe. Ezáltal jelentkezhetnek ételallergiás tünetek olyan csecsemőknél is, akik még kizárólag csak anyatejet fogyasztanak.


A fotó illusztráció: pixabay.comMit lehet ilyen esetben tenni?

A megoldást nem a szoptatás abbahagyása jelenti. A kicsi kaphatja tovább az anyatejet, de az édesanyának diétáznia kell. Kezdetben rendszerint egy összetevőt, például a tejet iktatjuk ki, majd megfigyeljük, hogy a kicsinél van-e változás, elmúlnak-e vagy javulnak a tünetei. Ehhez azonban nagyon szigorúan kell a tejmentes diétát tartani, különben nem lehet az allergént kiszűrni.  Ha szükséges, mert nem múltak el a tünetek, de valószínű az allergia, következő lépésenként folytatjuk a diétás megszorítást a további élelmiszerek mellőzésével is. 

Az ételallergia tünetei csecsemőknél

A bélrendszer éretlensége miatt bizonyos emésztőrendszeri tünetek természetesek csecsemőkorban. A puffadás és a hasfájás a csecsemők többségénél előfordul. Megeshet, hogy a tejcukrot lebontó laktáz enzim termelődése később – csak születés után 1-2 héttel – indul be a csecsemőnél, ez is okozhat átmeneti panaszokat. A bél- és gátizmok fejlődése, működésük összerendezettsége is egyéni eltéréseket mutat, így egyes csecsemőknél emiatt is lehetnek széklet rendezési problémák az első időszakban. 

„Nem minden tünet hátterében áll tehát ételallergia, ám ha a felsorolt panaszok mellett száraz, ekcémás bőr, vagy véres széklet is jelentkezik a csecsemőnél, akkor mindenképp indokolt ilyen irányba is vizsgálódni. Az ételallergia kockázata magasabb azokban a családokban, ahol előfordul allergia – különösen a szülők részéről – így az allergiás hajlamot a gyermek örökölheti. Ilyen esetben az allergia megelőzéséhez különösen fontos az anyatejes táplálás. Anyatej hiányában, a magas kockázatú csecsemőknél tehéntej alapú tápszer helyett hipoallergén tápszer adható.”


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.