Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az anyatejre is lehet allergiás a csecsemő?

Érdekességek2020. február 26.

Ételallergiás tünetek anyatejes babáknál is jelentkezhetnek. Arról, hogy ez hogyan lehetséges, dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük. 

MFotó: gettyimages.comi okozza a csecsemőkori ételallergiás tüneteket?

Az ételallergia tünetei akkor jelentkeznek, ha az allergiás személy az allergént tartalmazó élelmiszert fogyasztja. Ehhez tehát mindenképpen találkoznia kell már az adott allergénnel. Jogosan vetődik tehát fel a kérdés a szülőkben, hogyan lehet ételallergiás a kizárólag anyatejet fogyasztó csecsemő? Valójában az anyatej okozza az allergiás tüneteit?

„Az anyatej összetételét pontosan a csecsemő igényei szerint alkotta meg a természet. A fejlődéshez szükséges tápanyagok és folyadék mellett számos olyan anyagot is tartalmaz, amelyek az egészséges bélflóra kialakulását segítik. Több kutatás igazolja azt is, hogy az anyatejes táplálás nem allergiát okoz, hanem épp ellenkezőleg, csökkenti a különböző allergiák megjelenésének kockázatát a csecsemőnél. Az anyatejjel táplált csecsemők esetében az allergiás tüneteket nem maga az anyatej, hanem az anyatejbe jutó allergén fehérjék okozzák.” 

Az anyatejjel átjutó allergén fehérjék

Csecsemő- és kisgyermekkorban az allergiás tünetek döntő többségét a tej, a tojás, szója, liszt valamint a hal, eper és a földimogyoró fogyasztása okozza. Ezek az élelmiszerek és azok az ételek, amelyekben az allergén fehérjék találhatók, az arra érzékenyeknél allergiás reakciót okoznak. Ha az édesanya ezeket az élelmiszereket fogyasztja, az allergén fehérjék felszívódnak, bejutnak az anyatejbe és azzal átjutnak a baba szervezetébe. Ezáltal jelentkezhetnek ételallergiás tünetek olyan csecsemőknél is, akik még kizárólag csak anyatejet fogyasztanak.


A fotó illusztráció: pixabay.comMit lehet ilyen esetben tenni?

A megoldást nem a szoptatás abbahagyása jelenti. A kicsi kaphatja tovább az anyatejet, de az édesanyának diétáznia kell. Kezdetben rendszerint egy összetevőt, például a tejet iktatjuk ki, majd megfigyeljük, hogy a kicsinél van-e változás, elmúlnak-e vagy javulnak a tünetei. Ehhez azonban nagyon szigorúan kell a tejmentes diétát tartani, különben nem lehet az allergént kiszűrni.  Ha szükséges, mert nem múltak el a tünetek, de valószínű az allergia, következő lépésenként folytatjuk a diétás megszorítást a további élelmiszerek mellőzésével is. 

Az ételallergia tünetei csecsemőknél

A bélrendszer éretlensége miatt bizonyos emésztőrendszeri tünetek természetesek csecsemőkorban. A puffadás és a hasfájás a csecsemők többségénél előfordul. Megeshet, hogy a tejcukrot lebontó laktáz enzim termelődése később – csak születés után 1-2 héttel – indul be a csecsemőnél, ez is okozhat átmeneti panaszokat. A bél- és gátizmok fejlődése, működésük összerendezettsége is egyéni eltéréseket mutat, így egyes csecsemőknél emiatt is lehetnek széklet rendezési problémák az első időszakban. 

„Nem minden tünet hátterében áll tehát ételallergia, ám ha a felsorolt panaszok mellett száraz, ekcémás bőr, vagy véres széklet is jelentkezik a csecsemőnél, akkor mindenképp indokolt ilyen irányba is vizsgálódni. Az ételallergia kockázata magasabb azokban a családokban, ahol előfordul allergia – különösen a szülők részéről – így az allergiás hajlamot a gyermek örökölheti. Ilyen esetben az allergia megelőzéséhez különösen fontos az anyatejes táplálás. Anyatej hiányában, a magas kockázatú csecsemőknél tehéntej alapú tápszer helyett hipoallergén tápszer adható.”


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.