Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az apák különleges szerepe a gyermekek fejlődésében

Érdekességek2018. július 13.

A kisbabák agyának tömege születéskor még mindössze a negyede a felnőtt emberi agy tömegének, azonban az első három évben olyan sebességgel fejlődik, mint később egy életszakaszban sem. De nem minden gyerek kap lehetőséget arra, hogy első éveitől kezdve kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket. Mi ebben az apák szerepe? Ezt kutatjuk.

Az első ezer nap

Minden gyermek különleges emberi lény, aki a saját egyéni módján növekszik és fejlődik. A kisgyerekek agya már születéskor majdnem az összes idegsejtet tartalmazza, amit későbbi élete során használni fog. Azonban az optimális fejlődés nem pusztán ezeknek a mennyiségétől, hanem a köztük lévő kapcsolatok, úgynevezett szinapszisok kialakulásától, azaz a minőségtől is függ. Minden tanulási és tapasztalási folyamat ilyen kapcsolatokat hoz létre a kisbabák idegrendszerében, és minél több szinapszis alakul ki, annál összetettebb dolgokra lesz képes, új készségei és képességei fejlődnek ki. Az első években a gyerekek agya akár másodpercenként 1.000 ilyen kapcsolat kialakítására is képes!

Veszélyben a jövőjük

Nem minden gyerek kap azonban lehetőséget arra, hogy első éveitől kezdve kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket. A gyermek optimális fejlődését hátráltatja, ha nem kapnak megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot, ha nem érik őket megfelelő ingerek, ha erőszakos környezetben nőnek fel, vagy ha szennyezett levegőnek és más környezeti károknak vannak kitéve.

Azok a gyerekek, akik az első években nem kapnak meg mindent testi, lelki, idegrendszeri fejlődésük érdekében, behozhatatlan hátrányba kerülnek. Rosszabbul teljesítenek majd az iskolában, és a lassabban vagy akadályozottan fejlődő készségeik és képességeik rontják a helyzetüket az élet minden területén, így később a munka világában is – miközben minden gyereknek joga van ahhoz, hogy boldog és egészséges gyermekkora legyen, ami megfelelően felkészíti őt arra, hogy felelős résztvevője és alakítója legyen a jövő társadalmának.


Mit tehetnek az apák?

Szülőként az apáknak is ugyanolyan komoly szerepük van abban, hogy elősegítsék gyermekeik fejlődését, mint az anyáknak. Már az újszülött gyermeket érintő hatások, a minél több testi kontaktus, a ringatás, a gyengéd simogatás, az ölelések, valamint az éneklés és a beszéd meghatározóak a gyermek fejlődése szempontjából. Egyhetes kortól már körül lehet venni színes, figyelemfelkeltő tárgyakkal, és lehetőséget biztosítani arra, hogy lássa, hallja, érezze a szüleit minél gyakrabban. A mosolygás, beszéd, ének, mondókázás is elősegíti a kapcsolatok kialakulását. Ahogy a kisgyerek nő, egyre aktívabban vesz részt a környezete életében, a szülők feladata pedig az, hogy támogassák és segítsék őt a felfedezésekben.

A szülők közös felelőssége

„A gyerekek tükröt tartanak a szülőknek, az ő mentális és pszichés állapotuk gyakran leképezi a családban zajló folyamatokat. A gyerekek életére ezért közvetlen hatással van az, ha a szülők közösen vesznek részt a mindennapi élethelyzetekben, ha az anya nincs magára hagyva a gyermek körüli teendőkkel. A kisgyerekek fejlődésében meghatározó szerepe van az apa minőségi jelenlétének.” – mondta el Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ igazgatója.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.