Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az aranyér gyógyításának lépcsői

Érdekességek2019. július 08.

Az aranyér a végbél egyik leggyakoribb betegsége, melyigen sok embert érint. Ez az állapot is tipikus civilizációs betegség. Több terápiás lehetőség is áll az orvosok és a betegek rendelkezésére, melyek lehetnek pusztán életmódbeli változtatások, de akár műtéti beavatkozás is, attól függően, milyen stádiumú aranyérrel állunk szemben. Dr. Baranyai László, a Trombózis és Hematológiai Központ sebésze az aranyér kezelésének lépcsőit mutatja be.

Fotó: pixabay.comÉletmódbeli változtatások

Az aranyér sok esetben a helytelen életmód következménye, így gyakran annak változtatásával, egy kicsit nagyobb odafigyeléssel megszüntethető a probléma. Ez azért is fontos, mivel az aranyeret sokszor a székrekedés, a keményebb széklet, az erőlködés okozza. Így tehát a kezelésében nagy szerepet játszik a széklet lazítása. Ezt diétával és rendszeres mozgással lehet elsősorban elérni.

“A fontos, hogy a beteg figyeljen oda a rostban dús táplálkozásra, a bőséges folyadékfogyasztásra, valamint arra, hogy rendszeresen mozogjon, hiszen az is serkenti a bélműködést. Sokszor már ez is elég a javuláshoz. Esetenként lehet segíteni székletlazítóval is, ám az csak tüneti megoldás lehet, az életmódváltást nem lehet kihagyni” – figyelmeztet a szakember.

Helyileg ható krémek

Több, helyileg ható készítmény is van forgalomban, melyek érösszehúzó, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatással bírnak. Attól függően, hogy külső vagy belső aranyérről van szó, léteznek krémek, kenőcsök és kúpok. Érdemes tudni, hogy magát a problémát nem szüntetik meg, csupán tüneti kezelésre szolgálnak, de ebben az esetben a panaszmentesség hosszú időre biztosíthatja a tünetmentességet is.


Szájon át szedhető gyógyszerek

Elsőre talán furcsának tűnhet, de léteznek szájon át szedhető tabletták az aranyeres panaszokra. Ezek a készítmények legtöbbször bátran alkalmazhatók krémek, kúpok mellett is, mivel remekül kiegészítik egymást. A gyógyszerek igen nagy segítséget nyújtanak a vénák tágulásának mérséklésében, erősítik az érfalat és a kötőszövetet.  Aranyeres krízis és másodlagos vérzés esetén is ajánlják. Rossz oldaluk, hogy bár ritkán, de bélrendszeri mellékhatásokkal rendelkezhetnek.

Nem műtéti beavatkozások

Előbbre haladottabb állapotban, amikor már nem segítenek az említett kezelési módszerek, ám műtétre még nincs szükség, az orvos rutin beavatkozással igyekszik megszüntetni az aranyeres csomókat. Az egyik ilyen módszer a gumigyűrűzés (Barron ligatura), melynél fájdalommentesen elszorítják a csomót egészen a tövénél, így az keringés hiányában leesik – mondja dr. Baranyai László, a Trombózis és Hematológiai Központ sebésze. A módszert leginkább másodfokú aranyeres csomók esetén javasolják. Nem műtéti terápia még az aranyér injekciózása (szkleroterápia) is, bár ezt ritkábban alkalmazzák.

Műtét

Harmad-és negyedfokú belső aranyeres csomóknál műtétre van szükség. Trombotizált külső aranyeres göböt ambuláns ellátásban meg lehet nyitni. A többi műtéti beavatkozáshoz kórházi befekvés indokolt, ahol sebészeti úton szüntetik meg az aranyeres csomót és a kitágult aranyeres párnákat. Mivel műtétről van szó, így szövődményekkel járhat (pl. fertőzések, székelési zavarok), ezért érdemesebb megelőzni ill. korábban tervezni a beavatkozásokat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.