Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ásványi anyagok, vitaminok fontossága

Érdekességek2019. március 13.

Vannak olyan vitaminok, ásványi anyagok vagy nyomelemek, amelyek inkább szezonálisak, tehát nem kell folyamatosan szedni. A vas nem ilyen. A vérszegénység, a vashiány bármelyik évszakban előfordulhat. Az érintettebb korosztály a gyerekek, a menstruáló fiatal lányok, a várandós nők és a nehéz szellemi vagy fizikai munkát végzők.

Ma már tudományosan igazolt tény, hogy a gyermek fejlődésében, későbbi egészségi állapotában meghatározó szerepe van az első 1000 napnak. Nem mindegy, hogyan bánunk vele, akár testileg, akár szellemileg vagy mentálisan, hogyan etetjük, mennyire változatos az étrendje és persze milyen minőségű. A gyermek 1–3 éves kora között hihetetlen fejlődésen megy át. Az immunrendszer is pl. ilyenkor fejlődik a legintenzívebben.

Gyerekek

Felmérések szerint hazánkban az 1–3 éves gyermekek 35%-a nem kapja meg a számára szükséges vasat, a zöldséget, gyümölcsöt, húst tartalmazó vegyes étrenddel.

Nem kell sok magyarázatot fűzni ahhoz, hogy beláthassuk: minél több megszorítást tartalmaz egy étrend, azaz minél többféle összetevőt nélkülöz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy valamiféle hiányállapot kialakuljon a következtében.


Nemrégiben a Németországban működő Gyermekegészségügyi Alapítvány (Stiftung Kindergesundheit) jelentetett meg ismeretanyagot arról, hogy milyen következményei lehetnek a csecsemő- és kisgyermekkori hiányos, egyoldalú táplálkozásnak.

A B12-vitamin szükséges a DNS szintéziséhez, a sejtek osztódásához, a növekedéshez. Hiányában vérszegénység és súlyos idegrendszeri károsodások alakulhatnak ki. B12-vitamin gyakorlatilag csak az állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, növényi táplálékokban nem. Akik vegán étrendet választanak, azoknak gondoskodniuk kell a B12-vitamin pótlásáról.

A szigorú vegán étrend B12-vitamin-, vas-, fehérje- és nyomelem-hiánnyal járhat, amelyek következményeként a növekedés, a mozgásfejlődés és a beszédfejlődés is akadályozott lehet.

Várandós, szoptató anyák

Nagy gonddal kell összeállítani az étrendet a várandósság és a szoptatás időszakában is. De külön probléma lehet, hogy a szülés után mihamarabb szeretnének lefogyni a nők, de a szoptatás alatt ezzel is nagyon kell vigyázni.

Arra vágynak, hogy minél hamarabb megszabaduljanak a terhesség alatt felhalmozódott kilóktól. Ha azonban arra gondolnak, hogy vízhajtókkal vagy salaktalanító, méregtelenítő teákkal célt érnek, tévednek.

A női szervezet is igyekszik a terhesség előtti vízháztartásbeli egyensúlyt helyreállítani, ez azonban hosszabb időbe, akár hónapokba telik, addig türelemmel kell lenni. A szülés utáni első hetekben több kiló vizet veszíthetnek a szoptató nők anélkül, hogy bármilyen vízhajtót szednének, vagy netán koplalnának. Épp ellenkezőleg, a szoptatás miatt az átlagosnál több tápanyag bevitelére van szükség és több folyadékot kell fogyasztani.

Egy drasztikus salaktalanítás, vízhajtás a szervezetből nagy mennyiségű sót és nyomelemeket is eltávolít, ami kifejezetten káros hatású lehet a szülés után regenerálódó, a szoptatás révén pedig igénybe vett női szervezetre. A vízhajtókkal többek között nátrium, kálium, kalcium, magnézium is távozik szervezetből, illetve nyomelemek is ürülnek a vizelettel.

Eközben, szoptatás alatt a nyomelemek, ásványi anyagok iránti igény mintegy 30–50%-kal emelkedik a felnőtt, nem szoptató nők napi szükségletéhez képest. Ennek fényében érthető, hogy szoptatás alatt sokkal inkább a fokozott bevitelre, semmint a szervezetben lévő raktárak salaktalanításnak nevezett vízhajtással való kiürítésére kell koncentrálni.

Tehát mindenképpen odafigyelés szükséges, és ha kell, a megfelelő anyag pótlásáról is gondoskodni érdemes.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.