Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az auralátó hat titka

Érdekességek2023. április 29.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az auralátó képességgel megáldott embertől egészen különleges dolgokat kérdeznek azok, akik csak most ismerkednek ezzel a tudománnyal. A leggyakoribb kérdésekre válaszol Halász Alexandra.  

Van-e aurája élettelen testeknek?
Minden létezőt körülvesz egy bizonyos energiamező. Természetgyógyászati értelemben vett aurája azonban csak élő szervezeteknek van, mivel az élő sejtek bioelektromos folyamataival áll összefüggésben.

Számít-e az aura mérete?
Igen, de nem szabad ebből versenyt csinálni, hogy „kinek a nagyobb”, mivel nem a mennyiség, hanem a minőség számít. Azon kívül ez sem állandó, egy megijedés például azonnal összeugrasztja, míg egy boldog nevetés méterekkel kitágítja az energiamező határait.

Akárhogy erőlködöm, nem látom az aurát! Miért?
Pontosan az erőlködés miatt. Ellazult tekintettel, a másik emberre hangolódva sokkal jobban fog sikerülni. A nagy akarás gátolja ezen képesség kifejlesztését.

Azt állítja valaki, hogy csukott szemmel is látja az aurát! Igaz ez?
Igaz, hacsak nem valamilyen képzelődésével vagy az utóképhatással keveri össze a dolgot. Az auralátás ugyanis nem a fizikai szemünkön múlik, hanem un. „extraszensz”, érzék feletti képesség. Emiatt lehetséges, hogy vannak vak auralátók is.

Léteznek-e energiavámpírok, akik „le tudják szívni” az energiánkat?
Csak akkor lehet leszívni bárki energiáját, ha hagyja! Vagyis akkor, ha hatalmi harcba, vitába keveredik az illetővel, ha harcol vagy ha védekezik ellene. Ha viszont szeretettel van az illető iránt, akkor lehetetlen „leszívni”.


Elkaphat-e a természetgyógyász betegséget a gyógyítandó személy aurájáról?
A két energiamező között kölcsönhatás van. Emiatt fontos, hogy a természetgyógyász ÖNMAGÁT IS TARTSA KARBAN! Csak akkor kaphat el valamilyen kellemetlenséget a kliensétől, ha rosszabb állapotban van, betegebb és kimerültebb, mint a kliense! Ilyen állapotban etikus – és értelmes! – természetgyógyász segítséget kér, és főleg magát regenerálja.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.