Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az auralátó hat titka

Érdekességek2023. április 29.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az auralátó képességgel megáldott embertől egészen különleges dolgokat kérdeznek azok, akik csak most ismerkednek ezzel a tudománnyal. A leggyakoribb kérdésekre válaszol Halász Alexandra.  

Van-e aurája élettelen testeknek?
Minden létezőt körülvesz egy bizonyos energiamező. Természetgyógyászati értelemben vett aurája azonban csak élő szervezeteknek van, mivel az élő sejtek bioelektromos folyamataival áll összefüggésben.

Számít-e az aura mérete?
Igen, de nem szabad ebből versenyt csinálni, hogy „kinek a nagyobb”, mivel nem a mennyiség, hanem a minőség számít. Azon kívül ez sem állandó, egy megijedés például azonnal összeugrasztja, míg egy boldog nevetés méterekkel kitágítja az energiamező határait.

Akárhogy erőlködöm, nem látom az aurát! Miért?
Pontosan az erőlködés miatt. Ellazult tekintettel, a másik emberre hangolódva sokkal jobban fog sikerülni. A nagy akarás gátolja ezen képesség kifejlesztését.

Azt állítja valaki, hogy csukott szemmel is látja az aurát! Igaz ez?
Igaz, hacsak nem valamilyen képzelődésével vagy az utóképhatással keveri össze a dolgot. Az auralátás ugyanis nem a fizikai szemünkön múlik, hanem un. „extraszensz”, érzék feletti képesség. Emiatt lehetséges, hogy vannak vak auralátók is.

Léteznek-e energiavámpírok, akik „le tudják szívni” az energiánkat?
Csak akkor lehet leszívni bárki energiáját, ha hagyja! Vagyis akkor, ha hatalmi harcba, vitába keveredik az illetővel, ha harcol vagy ha védekezik ellene. Ha viszont szeretettel van az illető iránt, akkor lehetetlen „leszívni”.


Elkaphat-e a természetgyógyász betegséget a gyógyítandó személy aurájáról?
A két energiamező között kölcsönhatás van. Emiatt fontos, hogy a természetgyógyász ÖNMAGÁT IS TARTSA KARBAN! Csak akkor kaphat el valamilyen kellemetlenséget a kliensétől, ha rosszabb állapotban van, betegebb és kimerültebb, mint a kliense! Ilyen állapotban etikus – és értelmes! – természetgyógyász segítséget kér, és főleg magát regenerálja.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.