Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az E-book, tablet, okostelefon ronthatják az alvásminőséget

Érdekességek2019. július 24.

Naponta több órát töltünk el fényt emittáló (kibocsátó) készülékek nézésével. Bámuljuk a táblagépünket, ülünk a számítógép monitora előtt vagy nyomkodjuk az okostelefonunkat…

Fotó: 123rf.comÚjabban nyomtatott könyvek helyett e-könyveket is lehet olvasni – és sokan teszik is ezt, gyakran elalvás előtt, esténként az ágyban. USA-beli adatok szerint az amerikai felnőttek 90%-a a lefekvés előtti egy órában hetente több alkalommal is használ valamilyen elektronikai eszközt.

Hogyan befolyásolja mindez az elalvást és az alvásminőséget? Fáradtabban ébrednek a következő reggelen azok, akik hagyományos könyv helyett e-könyvet olvasnak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ egy amerikai-német kutatás, amelyben a lefekvést megelőzően négy órán át vagy hagyományos könyvet, vagy e-book-ot olvastak a vizsgálatba bevont személyek.

A vizsgálat főbb megállapításait a következőként lehet összegezni:
Az embernél az esti, illetve kora éjjeli megvilágítás, még ha annak a fényintenzitása alacsony is, csökkenti az alvást elősegítő melatonin hormon elválasztását, illetve eltolja a cirkadián (= napi) ritmust szabályozó órát. E kettő eredményeként nehezebb lesz az elalvás.

A szembe jutó fény intenzitásának jellemzése szempontjából nem mellékes, hogy az e-book lux-ban kifejezett megvilágítása akár egy nagyságrenddel is nagyobb lehet, mint a nyomtatott könyvé.

Az e-book olvasása – az olvasás időtartama alatt – gátolja a tobozmirigy késő esti időszakra jellemző melatonin elválasztási csúcsát. A vizsgálat alapján az e-book olvasóinál 1,5 órával tolódik el a melatonin elválasztási csúcs a papírformátumú könyv olvasóihoz képest.

Az e-könyvet olvasók körében több időt vesz igénybe az elalvás, mint az ugyanannyi ideig nyomtatott könyvet olvasóknál.

Az e-bookot olvasók a következő reggelen fáradtabban ébrednek, mint a hagyományos könyvet olvasók, noha ugyanannyi időt töltenek alvással.


• Az éjjeli fényeknek nem kívánatos biológiai következményei lehetnek; az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az éjszakai munkavégzéssel összefüggő fényexpozíciót a potenciális karcinogének (= rákkeltő) csoportjába sorolta.

Ismert, hogy az elmúlt 50 évben az alvás hosszában és minőségében is romlás következett be, amelynek negatív kihatásai lehetnek az általános egészségi állapotra. Kérdés, hogy az elektronikai eszközök napjainkban tapasztalható rohamos térnyerése, az éjszakába nyúló mesterséges világosság széles körű elterjedése nem jelenti-e azt, hogy a technika vívmányai miatt sokaknak végleg el kell búcsúzni az egészséges, pihentető alvástól.

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész

Támad a Drakula-hormon
A melatonin-felszaporodás egyeseknél sajátos depressziót okoz, mely a szénhidrátéhséggel, a testsúlynövekedéssel, a túl sok alvással és az állandó fáradtság- érzéssel igen hasonlít a téli álmot alvó állatok állapotához.

Egyre több tanulmány kapcsolja össze egyes daganatos megbetegedések előfordulását az embert éjszaka érő fénnyel. Főként a kék színű fény, akár a csukott szemhéjon áthatolva is, gátolja az ún. melatonin hormon termelődését.

Veszélyes lehet:
1. a reflektorok fénye
2. a járdákba, szökőkutakba épített, felfelé világító fényvetők
3. fényreklámok


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.