Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az e-cigaretta mégsem alternatívája a dohányzásnak

Érdekességek2019. április 17.

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták – állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

A Dél-Kalifornia Egyetem kutatásában 93 résztvevőt vizsgáltak meg és arra az eredményre jutottak, hogy az e-cigarettázók szájszöveteiben ugyanolyan rákkal kapcsolatos molekuláris változások zajlanak le, mint a dohányosoknál. Az e-cigaretta tehát – amelyet sok korábbi tanulmány a dohányzásról való leszokás lehetséges útjaként emlegetett – mégsem olyan ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak – hangsúlyozták a kutatók.

Az International Journal of Molecular Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, Ahmad Besaratinia hangúlyozta, hogy az e-cigaretták párája nem teljesen vízpára, ahogy azt sokan képzelik. “Bár az e-cigaretta termékekben a legtöbb rákkeltő vegyület koncentrációja jóval alacsonyabb, mint a cigarettafüsté, a rákkeltő anyagoknak nincs biztonságos szintje” – idézte a tudóst a tanulmányt ismertető medicalexpress.com.

Beraratinia aláhúzta, hogy a tanulmányban leírt molekuláris változások nem rákos elváltozások voltak, még csak nem is a rák jelei, inkább korai figyelmeztetést jelentettek egy olyan folyamatra, amely potenciálisan rákhoz vezethet, ha nem figyelnek rá.

A kutatásban 42 e-cigarettázó, 24 hagyományosan cigarettát szívó és 27 egyáltalán nem dohányzó ember szájából származó sejtek génkifejeződését vizsgálták meg. A génkifejeződés az a folyamat, amelynek során a génben rejlő információ megjelenik valamilyen fehérjében vagy RNS-ben, és ennek eredményeként a sejt szerkezete/funkciója megváltozik. A génexpresszió bizonyos változásai rákhoz vezethetnek.


A kutatók az orális epiteliális sejtekre összpontosítottak. A dohányzással összefüggő daganatok több mint 90 százaléka epiteliális szövetből származik, és a szájüregi rák a dohányzáshoz kapcsolódik.

Mind a dohányosok, mind az e-cigarettázók vizsgált sejtjeiben a rák kialakulásához kapcsolódó számos génben rendellenes expressziót vagy deregulációt mutattak ki. Az e-cigaretta használóknál a deregulált gének huszonhat százaléka azonos volt a dohányosoknál találtakkal. Néhány deregulált gén, amely az e-cigarettázóknál előfordult, de a dohányosoknál nem, ugyanakkor szerepet játszik a tüdőrák, a nyelőcsőrák, a húgyhólyagrák, a petefészekrák és a leukémia kialakulásában.

Besaratinia és kutatócsoportja a kutatás megismétlését tervezi nagyobb számú résztvevő bevonásával. Egyebek mellett a gén deregulációt okozó mechanizmust is fel a akarják deríteni. Egy újabb kísérlettel pedig annak is végére akarnak járni, hogy bekövetkezik-e valamiféle változás a génregulációban, amikor a cigarettáról valaki átvált az e-cigarettára. (MTI)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.