Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az édesapa kora befolyásoló tényező

Érdekességek2022. november 04.

Fotó: 123.rf.com

A fogantatás szempontjából, sőt, a késői gyerekvállalás szemszögéből is jellemzően az édesanyára koncentrálunk. Az ő kora és felkészültsége határozza meg ugyanis azt, hogy a magzatának mekkora esélye van a genetikai rendellenességekre. Nos, ez csak részben igaz, ugyanis az apa életkora szintén befolyásoló tényező! A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.

Családalapítás

Tény, hogy felgyorsult világunkban a családalapítás is egyre későbbre tolódik. Ma már nem, hogy nem ritka, hanem inkább az a jellemző, hogy a nők a húszas éveik végén, vagy a harmincas éveik elején vállalnak gyermeket, de ma már az sem olyan ritka, hogy ennél is lényegesen később jön az első baba. Ennek okai sok szempontból érthetőek, ám azzal tisztában kell lenni, hogy a szervezetnek – főleg a 30-as vagy idősebb édesanyák esetében – már szüksége van a támogatásra is, hiszen a várandósság hatalmas kihívást jelent a testnek.

Az édesapák korával kevesebbet szoktunk foglalkozni. Pedig kellene, ugyanis náluk is megfigyelhető a tendencia. Az átlag házaspár esetében a férfi néhány évvel jellemzően idősebb a feleségnél. Vagyis egy „későn” vállalt baba a férfi életében is „későn” jön, ráadásul néhány évvel később, mint a hölgyeknél. Vagyis nem ritka, hogy az első babánál az édesapa akár a 40-es éveit tapossa, de az is előfordul, hogy még idősebb. Ez azonban nem jelenthet gondot, hiszen a férfiak termékenysége az évekkel nem romlik úgy, mint a hölgyeké.

A termékenységük valóban nem a kor…

Az emberek kora meghatározó lehet a szaporodás szempontjából. Ma már azt is tudjuk, hogy ez nem csak a hölgyek esetében igaz, habár jellemzően csak rájuk koncentrálunk. Ennek oka, hogy a férfiaknál a kor előrehaladtával sem csökken jelentősen, vagy akár egyáltalán a spermaszám. És a sperma mennyisége egy alapvető érték ahhoz, hogy családot alapíthassunk.

Csakhogy a sperma minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége. A kor előrehaladtával azonban a spermatogenezis folyamán az örökítőanyag sokkal nagyobb számú spermiumban sérül, mint előtte. Ez sajnos azt eredményezi, hogy az idősebb édesapák esetében megnő a genetikai rendellenességek valószínűsége, de a mentális gondokra – mint a skizofrénia, az autizmus, vagy a bipoláris rendellenességek – is nagyobb az esélye a  születendő gyereknek.


Lehet, hogy túl késő?

A rossz hír, hogy az édesapa kora legalább annyira fontos, mint az édesanyáé. A jó pedig az, hogy a korral sérülő minőség javítása nem lehetetlen feladat. Ebben az esetben is a megelőzés, illetve az életmódbeli változások jelentik az alapot. Ez azt jelenti, hogy egészségesen kell táplálkozni, és rendszeresen, megfelelően mozogni.

A táplálkozás során kiemelt figyelmet kell fordítani azokra az anyagokra, melyek a spermatogenezis, vagyis a spermaképzés során szerepet kapnak. Sajnos azonban e táplálkozással fedezni a megnövekedett igényeket – hiszen a javításhoz nagyobb mennyiségre lesz szükség – ma már nem egyszerű. A megoldást a férfiak számára előállított vitaminkészítmények jelentik.

Fotó: 123rf.com

Ezek között is arra kell figyelni, hogy a bennük található anyagok lehetőleg biológiailag aktív, szerves kötési formában (pl.: cink-citrát, nátrium-szelenit) legyenek jelen, illetve a készítmény komplexen, minél több anyagot tartalmazzon. Így ugyanis az egyes anyagok segítik mások felszívódását, míg a szerves kötési forma akár 80%-kal jobb hasznosulást is eredményez.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.

Túlfogyasztás és hulladék – A karácsony láthatatlan számlája

2025. december 31.

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.

A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.

És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.

A magas vérnyomás tünetei

2025. december 30.

Mivel lehet a legjobban felismerni a magas vérnyomást? Vérnyomásméréssel! Ünnepekre hasznos ajándék lehet egy mérőeszköz.

Az otthoni vérnyomásmérésről mindenképpen vezessünk vérnyomásnaplót, amit meg tudunk mutatni a kezelőorvosnak. Írjuk fel a napot, az órát, a tevékenységet, miközben mértünk, a mért értékeket.
Így írjuk fel: 140/90/66

Az első szám a szív összehúzódásakor a vér kilökésével mért ún. szisztolés vérnyomás.
A második szám a szív elernyedésekor mért ún. diasztolés vérnyomás.
A harmadik szám a pulzus.

Milyen tünetek lehetnek magas vérnyomásban?

Szapora szívverés

Nem jelent szapora szívverést edzetlen, enyhén túlsúlyos, érzékeny idegrendszerű nőknél a 80-90/perces érték.

Szabálytalan szívverés

Felgyorsulások és kihagyások érzése jellemzi ezt a tünetet. Az utóbbit az ún. extraszisztolé, azaz a soron kívüli szívütés okozhatja. Egy nagyobb szívdobbanás után egy hosszabb szünetet lehet érezni, mintha leállna a szív. De nem kell megijedni, ettől nem áll le a szív, a hosszabb szünetet fiziológiai tény magyarázza: a következő szívütés nem tud olyan gyorsan lefutni az ingerületvezető pályán, mint az előző, ezért van a hosszabb szünet.

Erősebb szívverés

Főként nyugalomban érezhető. A terhelésre egy gyorsabban felpörgő szívverés a válasz. Ennek az az oka, hogy magas vérnyomás esetén a szívnek egy szűkebb, nagyobb ellenállású érrendszeren kell átnyomnia a vért. Mit tehet a szív: erősebben, gyorsabban üt, és néha soron kívüli ütésekkel (extraszisztolé) reagál.