Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az édesapa kora befolyásoló tényező

Érdekességek2022. november 04.

Fotó: 123.rf.com

A fogantatás szempontjából, sőt, a késői gyerekvállalás szemszögéből is jellemzően az édesanyára koncentrálunk. Az ő kora és felkészültsége határozza meg ugyanis azt, hogy a magzatának mekkora esélye van a genetikai rendellenességekre. Nos, ez csak részben igaz, ugyanis az apa életkora szintén befolyásoló tényező! A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.

Családalapítás

Tény, hogy felgyorsult világunkban a családalapítás is egyre későbbre tolódik. Ma már nem, hogy nem ritka, hanem inkább az a jellemző, hogy a nők a húszas éveik végén, vagy a harmincas éveik elején vállalnak gyermeket, de ma már az sem olyan ritka, hogy ennél is lényegesen később jön az első baba. Ennek okai sok szempontból érthetőek, ám azzal tisztában kell lenni, hogy a szervezetnek – főleg a 30-as vagy idősebb édesanyák esetében – már szüksége van a támogatásra is, hiszen a várandósság hatalmas kihívást jelent a testnek.

Az édesapák korával kevesebbet szoktunk foglalkozni. Pedig kellene, ugyanis náluk is megfigyelhető a tendencia. Az átlag házaspár esetében a férfi néhány évvel jellemzően idősebb a feleségnél. Vagyis egy „későn” vállalt baba a férfi életében is „későn” jön, ráadásul néhány évvel később, mint a hölgyeknél. Vagyis nem ritka, hogy az első babánál az édesapa akár a 40-es éveit tapossa, de az is előfordul, hogy még idősebb. Ez azonban nem jelenthet gondot, hiszen a férfiak termékenysége az évekkel nem romlik úgy, mint a hölgyeké.

A termékenységük valóban nem a kor…

Az emberek kora meghatározó lehet a szaporodás szempontjából. Ma már azt is tudjuk, hogy ez nem csak a hölgyek esetében igaz, habár jellemzően csak rájuk koncentrálunk. Ennek oka, hogy a férfiaknál a kor előrehaladtával sem csökken jelentősen, vagy akár egyáltalán a spermaszám. És a sperma mennyisége egy alapvető érték ahhoz, hogy családot alapíthassunk.

Csakhogy a sperma minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége. A kor előrehaladtával azonban a spermatogenezis folyamán az örökítőanyag sokkal nagyobb számú spermiumban sérül, mint előtte. Ez sajnos azt eredményezi, hogy az idősebb édesapák esetében megnő a genetikai rendellenességek valószínűsége, de a mentális gondokra – mint a skizofrénia, az autizmus, vagy a bipoláris rendellenességek – is nagyobb az esélye a  születendő gyereknek.


Lehet, hogy túl késő?

A rossz hír, hogy az édesapa kora legalább annyira fontos, mint az édesanyáé. A jó pedig az, hogy a korral sérülő minőség javítása nem lehetetlen feladat. Ebben az esetben is a megelőzés, illetve az életmódbeli változások jelentik az alapot. Ez azt jelenti, hogy egészségesen kell táplálkozni, és rendszeresen, megfelelően mozogni.

A táplálkozás során kiemelt figyelmet kell fordítani azokra az anyagokra, melyek a spermatogenezis, vagyis a spermaképzés során szerepet kapnak. Sajnos azonban e táplálkozással fedezni a megnövekedett igényeket – hiszen a javításhoz nagyobb mennyiségre lesz szükség – ma már nem egyszerű. A megoldást a férfiak számára előállított vitaminkészítmények jelentik.

Fotó: 123rf.com

Ezek között is arra kell figyelni, hogy a bennük található anyagok lehetőleg biológiailag aktív, szerves kötési formában (pl.: cink-citrát, nátrium-szelenit) legyenek jelen, illetve a készítmény komplexen, minél több anyagot tartalmazzon. Így ugyanis az egyes anyagok segítik mások felszívódását, míg a szerves kötési forma akár 80%-kal jobb hasznosulást is eredményez.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.