Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az édesapa kora befolyásoló tényező

Érdekességek2022. november 04.

Fotó: 123.rf.com

A fogantatás szempontjából, sőt, a késői gyerekvállalás szemszögéből is jellemzően az édesanyára koncentrálunk. Az ő kora és felkészültsége határozza meg ugyanis azt, hogy a magzatának mekkora esélye van a genetikai rendellenességekre. Nos, ez csak részben igaz, ugyanis az apa életkora szintén befolyásoló tényező! A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.

Családalapítás

Tény, hogy felgyorsult világunkban a családalapítás is egyre későbbre tolódik. Ma már nem, hogy nem ritka, hanem inkább az a jellemző, hogy a nők a húszas éveik végén, vagy a harmincas éveik elején vállalnak gyermeket, de ma már az sem olyan ritka, hogy ennél is lényegesen később jön az első baba. Ennek okai sok szempontból érthetőek, ám azzal tisztában kell lenni, hogy a szervezetnek – főleg a 30-as vagy idősebb édesanyák esetében – már szüksége van a támogatásra is, hiszen a várandósság hatalmas kihívást jelent a testnek.

Az édesapák korával kevesebbet szoktunk foglalkozni. Pedig kellene, ugyanis náluk is megfigyelhető a tendencia. Az átlag házaspár esetében a férfi néhány évvel jellemzően idősebb a feleségnél. Vagyis egy „későn” vállalt baba a férfi életében is „későn” jön, ráadásul néhány évvel később, mint a hölgyeknél. Vagyis nem ritka, hogy az első babánál az édesapa akár a 40-es éveit tapossa, de az is előfordul, hogy még idősebb. Ez azonban nem jelenthet gondot, hiszen a férfiak termékenysége az évekkel nem romlik úgy, mint a hölgyeké.

A termékenységük valóban nem a kor…

Az emberek kora meghatározó lehet a szaporodás szempontjából. Ma már azt is tudjuk, hogy ez nem csak a hölgyek esetében igaz, habár jellemzően csak rájuk koncentrálunk. Ennek oka, hogy a férfiaknál a kor előrehaladtával sem csökken jelentősen, vagy akár egyáltalán a spermaszám. És a sperma mennyisége egy alapvető érték ahhoz, hogy családot alapíthassunk.

Csakhogy a sperma minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége. A kor előrehaladtával azonban a spermatogenezis folyamán az örökítőanyag sokkal nagyobb számú spermiumban sérül, mint előtte. Ez sajnos azt eredményezi, hogy az idősebb édesapák esetében megnő a genetikai rendellenességek valószínűsége, de a mentális gondokra – mint a skizofrénia, az autizmus, vagy a bipoláris rendellenességek – is nagyobb az esélye a  születendő gyereknek.


Lehet, hogy túl késő?

A rossz hír, hogy az édesapa kora legalább annyira fontos, mint az édesanyáé. A jó pedig az, hogy a korral sérülő minőség javítása nem lehetetlen feladat. Ebben az esetben is a megelőzés, illetve az életmódbeli változások jelentik az alapot. Ez azt jelenti, hogy egészségesen kell táplálkozni, és rendszeresen, megfelelően mozogni.

A táplálkozás során kiemelt figyelmet kell fordítani azokra az anyagokra, melyek a spermatogenezis, vagyis a spermaképzés során szerepet kapnak. Sajnos azonban e táplálkozással fedezni a megnövekedett igényeket – hiszen a javításhoz nagyobb mennyiségre lesz szükség – ma már nem egyszerű. A megoldást a férfiak számára előállított vitaminkészítmények jelentik.

Fotó: 123rf.com

Ezek között is arra kell figyelni, hogy a bennük található anyagok lehetőleg biológiailag aktív, szerves kötési formában (pl.: cink-citrát, nátrium-szelenit) legyenek jelen, illetve a készítmény komplexen, minél több anyagot tartalmazzon. Így ugyanis az egyes anyagok segítik mások felszívódását, míg a szerves kötési forma akár 80%-kal jobb hasznosulást is eredményez.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.