Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az édesapa kora befolyásoló tényező

Érdekességek2022. november 04.

Fotó: 123.rf.com

A fogantatás szempontjából, sőt, a késői gyerekvállalás szemszögéből is jellemzően az édesanyára koncentrálunk. Az ő kora és felkészültsége határozza meg ugyanis azt, hogy a magzatának mekkora esélye van a genetikai rendellenességekre. Nos, ez csak részben igaz, ugyanis az apa életkora szintén befolyásoló tényező! A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.

Családalapítás

Tény, hogy felgyorsult világunkban a családalapítás is egyre későbbre tolódik. Ma már nem, hogy nem ritka, hanem inkább az a jellemző, hogy a nők a húszas éveik végén, vagy a harmincas éveik elején vállalnak gyermeket, de ma már az sem olyan ritka, hogy ennél is lényegesen később jön az első baba. Ennek okai sok szempontból érthetőek, ám azzal tisztában kell lenni, hogy a szervezetnek – főleg a 30-as vagy idősebb édesanyák esetében – már szüksége van a támogatásra is, hiszen a várandósság hatalmas kihívást jelent a testnek.

Az édesapák korával kevesebbet szoktunk foglalkozni. Pedig kellene, ugyanis náluk is megfigyelhető a tendencia. Az átlag házaspár esetében a férfi néhány évvel jellemzően idősebb a feleségnél. Vagyis egy „későn” vállalt baba a férfi életében is „későn” jön, ráadásul néhány évvel később, mint a hölgyeknél. Vagyis nem ritka, hogy az első babánál az édesapa akár a 40-es éveit tapossa, de az is előfordul, hogy még idősebb. Ez azonban nem jelenthet gondot, hiszen a férfiak termékenysége az évekkel nem romlik úgy, mint a hölgyeké.

A termékenységük valóban nem a kor…

Az emberek kora meghatározó lehet a szaporodás szempontjából. Ma már azt is tudjuk, hogy ez nem csak a hölgyek esetében igaz, habár jellemzően csak rájuk koncentrálunk. Ennek oka, hogy a férfiaknál a kor előrehaladtával sem csökken jelentősen, vagy akár egyáltalán a spermaszám. És a sperma mennyisége egy alapvető érték ahhoz, hogy családot alapíthassunk.

Csakhogy a sperma minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége. A kor előrehaladtával azonban a spermatogenezis folyamán az örökítőanyag sokkal nagyobb számú spermiumban sérül, mint előtte. Ez sajnos azt eredményezi, hogy az idősebb édesapák esetében megnő a genetikai rendellenességek valószínűsége, de a mentális gondokra – mint a skizofrénia, az autizmus, vagy a bipoláris rendellenességek – is nagyobb az esélye a  születendő gyereknek.


Lehet, hogy túl késő?

A rossz hír, hogy az édesapa kora legalább annyira fontos, mint az édesanyáé. A jó pedig az, hogy a korral sérülő minőség javítása nem lehetetlen feladat. Ebben az esetben is a megelőzés, illetve az életmódbeli változások jelentik az alapot. Ez azt jelenti, hogy egészségesen kell táplálkozni, és rendszeresen, megfelelően mozogni.

A táplálkozás során kiemelt figyelmet kell fordítani azokra az anyagokra, melyek a spermatogenezis, vagyis a spermaképzés során szerepet kapnak. Sajnos azonban e táplálkozással fedezni a megnövekedett igényeket – hiszen a javításhoz nagyobb mennyiségre lesz szükség – ma már nem egyszerű. A megoldást a férfiak számára előállított vitaminkészítmények jelentik.

Fotó: 123rf.com

Ezek között is arra kell figyelni, hogy a bennük található anyagok lehetőleg biológiailag aktív, szerves kötési formában (pl.: cink-citrát, nátrium-szelenit) legyenek jelen, illetve a készítmény komplexen, minél több anyagot tartalmazzon. Így ugyanis az egyes anyagok segítik mások felszívódását, míg a szerves kötési forma akár 80%-kal jobb hasznosulást is eredményez.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.

Szeretet – Miért fontos, hogy kimutassuk az érzelmeinket?

2025. december 08.

Sokan azt gondolják, a szeretet magától értetődő: ha érezzük, a másik is tudja. A valóság azonban az, hogy a szeretet csak akkor tud életre kelni, ha láthatóvá tesszük – állítja a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője, Budavári Eszter pszichológus.

„A szeretet önmagában nem elég ahhoz, hogy a kapcsolat biztonságos és megerősítő legyen. A másik csak akkor éli meg a szeretetünket, ha mi is kifejezzük, szavakkal, gesztusokkal, figyelemmel. A látható szeretet nemcsak a másiknak ad visszajelzést, hanem nekünk is segít mélyebben kapcsolódni” – mondja Budavári Eszter.

A szeretet nem csupán érzés, hanem kommunikáció

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire eltérhet, hogy ki mit tekint „szeretetkimutatásnak”. Valakinek egy őszinte ölelés, másnak egy kedves üzenet vagy egy közösen eltöltött este jelent sokat.

„A szeretet akkor válik kézzelfoghatóvá, ha cselekedetekben is megjelenik. Az, hogy figyelünk egymásra, segítünk, kifejezzük a hálánkat, ezek a hétköznapi apróságok adják a kapcsolat lelki biztonságát. Ha ezek elmaradnak, a szeretet érzése fokozatosan láthatatlanná válik, és az érzelmi közelség meginoghat” – mondja a Mindwell szakértője.

A pszichológus szerint a szeretet kimutatásának hiánya nem feltétlenül közömbösségből fakad. Gyakran a neveltetés, a családi minták vagy korábbi sérülések miatt alakultak ki belső gátak, amelyek miatt sokan félnek a sebezhetőségtől. „Sokan tanulták meg gyerekként, hogy az érzelmek kimutatása gyengeség. Mások attól tartanak, hogy ha kimutatják, mit éreznek, csalódás éri őket. Ezeket a mintákat azonban tudatos önismereti munkával fel lehet oldani.”

Negatív gondolatok

2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Gyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?