Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az egészséget és gazdagságot hozó - Egy ősi varázsital komponensei

Érdekességek2023. július 09.

Az emberiség ősi itala. Finom, hűsít, vidít. Na, de egészséges-e, hizlal-e vagy sem? A sör készülését figyelemmel kísérve megtudhatjuk! Rituális élvezet nagykorúaknak.  

Az első sörök
A sör ősrégi ital. Vannak rá adatok, hogy már az ó-egyiptomiak is főztek sört. Az első ilyen, becslések szerint Kr.e. 3500-ban történt. A sör fennmaradásának egyik előnye és oka, hogy fertőtlenít, s a víz forralása miatt biztonságosabb volt fogyasztani, mint a szimplán felhúzott vizet. Az egyiptomiak söre savanykás volt, és nem tartalmazott komlót, ami a sör mai fogalmához, illetôleg a mai sör zamatához, elvárásainkhoz szorosan hozzátartozik. Komlót a sörfőzéshez csak a 12. század óta használnak. Viszont elsöprő eredménnyel.

Az alapanyagok
A sörfôzés a házi iparból nagyipari ággá fejlődött. Mai söreink két fô alapanyaga az árpamaláta és a komló. A maláta teszi sokak szerint olyan zamatossá a sört. Más formáját a malátának süteményekbe is használják, a bioélelmiszerek egyik kiváló édesítője, valóban, mesefinom íze van, érdemes kipróbálni! Ahol emellett búzamalátát vagy egyéb pótanyagot használnak, ott a sör minősége gyengébb, bár egyesek jobban kedvelik a gyengébb, kevésbé dús ízű, már-már üdítővé alakult sört.

A folyamat
Sör készítése céljából a sörárpából először is malátát kell előállítani, ezért a megtisztított árpát nagy, alul kúpos hengerekben beáztatják. A hengerekben a vizet rendszeresen cserélik közben erôs levegôáramnak teszik ki, alulról a nedves szemeket, így az nem rohad, hanem mosódik és szellőzik - sajnos a folyamat ma már egy-egy sörgyárban már nem ilyen higiénikus és precíz.

Idővel az árpa szétmetszhetővé válik, héja lehámozható, belseje közepén fehér, de a szem maga nem ázik szét teljesen. További jó egy hét alatt az árpát kicsíráztatják. A sörben mindeközben erjedési folyamatok is létrejönnek, a szó pozitív értelmében, enzimek hatására a nem oldható fehérjék és keményítő oldhatóvá válik, a benne lévő nem kevés keményítő elcukrosodik.


Még az elején járunk, a sörfőző mester nem adja fel
A malátát ezután aszalják, hogy ne romoljon meg, ha barnasört készítenek, a szemeket pörkölik is. Később meg is őrlik a malátát, a liszt és héj keverékéből álló masszához már a sör elődjeként szólhatunk.

Ekkor következik a cefrézés, amelyet erre kialakított kádakban végeznek és szokástól függően 1-3 alkalommal főzik fel 65-72 fokra, az egyébként ideális zöldtea-készítési hőmérsékletre. A folyadékot ülepítik. Eztán kerül csak bele a komló, amely antiszeptikus, baktériumölő hatású. A komló kicsapatja a fehérjéket, így több óriág forralják vele a cefrekádban már előállított levet. Hűléskor ez a lé levegőt vesz fel az élesztőgombák számára. A hűtést hipergyorsan végzik, hogy a romlást elkerüljék, majd az erjesztés következik, hűtőberendezésekben. Ezt a kb. két hetes folyamatot még egy 2-5 hónapos, olykor akár még több (akár 1 éves!) pincébeni erjesztés követi.

A palackos söröket ezt követőleg még pasztőrözik is. Alkoholtartalma a cefre sűrűségétől és az erjesztés idejétől függ.

Élettani hatások
Mivel a sör alapanyagai nem tartalmaznak zsírt, ezért kevésbé hizlalnak, mint azt gondolnánk. Ennek ellenére a keményítő, amely cukorrá erjed, továbbá maga abélbe berakódó élesztőgomba, mértéktelenül okozhat hízást, ezért fontos, hogy egészségünk megőrzéséhez rendszeresen, de egyszerre kevés sört igyunk!

Varázsszer
A sört több kultúrkör szentnek tekinti (germánok, ó-skandináv népek, kelták). Rítusaikhoz a házilag főzött, gyakran egyébként nem komlóból, hanem gyógynövényekből főzött sört használták, pl. az ún. mézsöröket. A sör gyöngyözése és aranybarna színe jelképezte a tenger hullámait, így az emberiség eredetét, a víz erejét, színe a gazdagságot, boldogságot képviseli, s magába zárta a Nap erejét is. Fogyasztva hatásait az ember magáévá teheti.

Alkoholtartalma miatt hazánkban kiskorúak nem fogyaszthatják!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.