Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az egészségügyi dolgozók 40 százaléka kihagyja a kézfertőtlenítés egy fontos fázisát

Érdekességek2017. május 26.

 

A WHO által kidolgozott 5 kézhigiénés momentum utolsó lépésére hívja fel a figyelmet az SCA márkája, a Tork. Az ötödik momentum alapján a betegek kórházi környezetében lévő tárgyak, textíliák érintése utáni kézfertőtlenítésre nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a beteg környezetével érintkezőknek.

A cég közreműködésével készített kutatás szerint az egészségügyi dolgozók 60%-a gondolja úgy, hogy hosszú távon elsősorban az kézfertőtlenítő adagolók kihelyezése járul hozzá ahhoz, hogy jobban betartsák a kézhigiénés alapelveket. 

A kézhigiéné egészségügyi környezetekben való fontosságának tudatosítása érdekében a kutatás1 a betegek környezetében talált baktériumok előfordulásának gyakoriságát vizsgálta. Az eredmények szerint a betegek környezetében előforduló textíliákon és felületeken lévő kórokozók az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetleges forrásai lehetnek.

A kézhigiéné 5 momentuma:
1.A beteg érintése előtt.
2.Aszeptikus beavatkozás előtt.
3.Váladékkal történő expozíció után.
4.A beteg érintés után.
5.A beteg környezetének érintését követően.


A betegeket körülvevő tárgyak megérintése utáni kézfertőtlenítés sem hagyható ki

DNS-mintavétel használatával a kutatók a beteg közvetlen környezetében, a textíliákon, például a takarófüggönyön, az újszülöttek inkubátoraiban lévő ágyneműn, a betegek ágyán lévő védőkorlátokon, padlón, kórtermekben, a WC-ken és zuhanyzókon lévő felületeken talált baktériumokat vizsgálták. A vizsgálat kimutatta, hogy a felületeken potenciálisan fertőzéshez vezető kórokozók is voltak, ezért kiemelten fontos az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kézhigiénés momentumának ötödik lépése, mely a beteg környezetének érintése utáni megfelelő kézhigiéniára hívja fel a figyelmet. Az American Journal of Infection Control című folyóirat szerint sajnálatos módon azonban az egészségügyi ellátási környezetekben a kézhigiénés megfelelés általában az ötödik momentum esetében a legalacsonyabb.  Az egészségügyi dolgozók csupán 60%-a ismeri el és tartja be egyértelműen ezt a lépést, holott a felületekkel való érintkezés utáni megfelelő kézhigiénia segíthet a keresztfertőzések megelőzésében és csökkentheti az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések számát is.

Az egészségügyi dolgozók szerint a kézfertőtlenítő adagolók elhelyezése is kulcsfontosságú

Egy a Tork  által támogatott, 16 kórházban két éven keresztül végzett korábbi kutatásban az egészségügyi dolgozók 60%-a gondolta úgy, hogy hosszú távon elsősorban az adagolók kihelyezése járul hozzá a nagyobb fokú megfeleléshez. 

„A kutatásunk kimutatta, hogy a kézhigiénés momentumokat az egészségügyi dolgozó szemszögéből is meg kell vizsgálni, és az öt momentumnak való megfelelést a lehető legkönnyebbé kell tenni, beleértve az adagolók logikus elhelyezését és egyszerű hozzáférhetőségét, ami apróságnak tűnhet, mégis nagy hatása van” – mondta Carolyn Berland, az SCA vezető R&D kutatója. 

Az előírásoknak való megfelelés előmozdítása és a fertőzések terjedésének megakadályozása érdekében a Tork az alábbi lépéseket javasolja:

1A kutatásban az SCA kutatói, egészségügyi intézmények, valamint kutatóintézetek vettek részt a Vinnova nevű svéd kormányhivatal támogatásával.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.