Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az egészségügyi szolgáltatási járulék változásairól

Érdekességek2020. január 31.

Fotó: 123rf.comEgyszerűsíti az adórendszert, csökkenti a közterheket és segít az adóelkerülők kiszűrésében elfogadott új társadalombiztosítási törvény, amely 2020. július 1-jén lép életbe – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A járuléktörvény segít az egészségügy potyautasainak kiszűrésében; a rendszer automatikusan kiszűri azokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, és ezzel a költségvetést, valamint a közterheket tisztességesen megfizetőket is károsítják.

Az új törvény három köztehertípust szüntet meg, jövő július 1-jétől négy járulék helyett egyet kell majd fizetni, a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot – mutatott rá az államtitkár.

A vállalkozók évi 7,5 milliárd forintot spórolnak azzal, hogy változnak a minimum-járulékalap szabályok. Jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni, 2020. július 1-től viszont a minimálbér összege után.

Újabb egymilliárd forint marad a gyermekes családoknál, miután a családi kedvezmény a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz.

Izer Norbert kitért arra, hogy jobban járnak a nyugdíj mellett munkát vállalók is. Minden dolgozó nyugdíjasnak csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd megfizetni a bére után, más közterhet nem. A módosítás évente mintegy 20 milliárd forintot hagy az érintetteknél, és segít abban, hogy a nyugdíjasok nagyobb számban térjenek vissza a munkaerőpiacra.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékról az államtitkár elmondta, megfizetésével a magánszemélyek teljes körű egészségügyi ellátásra válnak jogosulttá. Mértéke idén havi 7500 forint, 2020. január 1-jétől havi 7710 forint.

Az új szabály szerint ha a járuléktartozás meghaladja a havi járulék háromszorosát, akkor a TAJ-kártyával nem lehet majd térítésmentesen igénybe venni az egészségügyi ellátást. A tartozás kiegyenlítésével az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság visszaáll.

A törvény kellő felkészülési időt biztosít, mindenki tiszta lappal indul 2020. július 1-jén. Csak az a tartozás számít bele a háromhavi elmaradásba, amelyik július 1-je után keletkezik – emelte ki az államtitkár.


Izer Norbert hangsúlyozta, aki eddig jogosult volt egészségügyi ellátásra, az ezután is jogosult marad, senki nem szorul ki az ellátásból.

A biztosítottakon túl nem merül fel semmilyen járulékfizetés, illetve térítési kötelezettség például a nyugdíjasoknál, a gyed-ben, gyes-ben, gyet-ben részesülőknél, a szociálisan rászorultaknál, hajléktalanoknál – mutatott rá.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.