Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az egyik legjobb belföldi program: bringázni a Balatonnál

Érdekességek2019. május 19.

A kerékpározók körében egyre népszerűbbek a balatoni biciklis túrák. Jó hír, hogy a jövőben jelentős fejlesztések, új túraútvonalak várhatók. A kerékpáros szezon márciusban indult, és az időjárás egészen október végéig megfelelő a kisebb-nagyobb túrákhoz, melyeknek ideális kiindulási helyszíne lehet Siófok.  

A balatoni bringakörutat a 2000-es évek elején alakították ki. A teljes szakasznak mintegy harmadán épült igazi bicikliút, a bringakör többi részén kerékpáros barát, azaz kerékpárútnak kijelölt közúti szakaszok és járdák váltják egymást. A balatoni bringakört a gyakorlott kerékpárosok akár egy nap alatt is tudják teljesíteni, de ha szeretnénk nézelődni és minél többet kihozni a kirándulásból, érdemes több napot szánni rá.
 
Prohászka Attila, a Tour de Pelso országúti kerékpárverseny főszervezője szerint azért érdemes Siófokot választani kiindulópontként egy balatoni körúthoz, mert a városban minden adott ehhez. Számos különböző szállástípus közül választhatnak a kirándulók, ahol a kerékpáros turistákat is szívesen látják. Ráadásul a komp is közel van Siófokhoz, így könnyen át lehet jutni a túlpartra, és mivel ma már hajón is lehet kerékpárt szállítani, akár összeköthetjük a balatoni hajózást is a biciklitúrával.

Ha valaki Siófokon pihen, és a város környékét is szeretné felfedezni biciklivel, kifejezetten jó kirándulólehetőség a Sió csatorna mellett haladó kerékpárút. A túra a siófoki Fő térről, a Víztoronytól indul, majd a Sió vonalát követve Siójut – Ádánd – Ságvár útvonalon kerékpárúton és kis forgalmú közúton halad. A 28 km hosszú túra alatt szép kilátás nyílik a Sió menti tájra, egy rövid ádándi kitérővel pedig a falu határában álló XIII. századi templomromot is megtekinthetjük. Prohászka Attila elmondta, hogy a tervek között szerepel a kerékpárút meghosszabbítása egészen Szekszárdig.


Mivel a balatoni biciklis túrák és maga a sportág is egyre népszerűbb, a balatoni biciklisek közössége összefogott, és elérték, hogy 2020-tól jelentős kerékpáros fejlesztések legyenek az egész Balaton körül. Több mint 3 milliárd forintból, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázati támogatásával újul meg és bővül ki a Balaton körüli kerékpárút, amely kezdeményezés a siófoki Balatonkör Sportegyesülettől indult ki. Ehhez számos kerékpáros szervezet, köztük a Tour De Pelso szervezői is csatlakoztak, valamint vendéglátóhelyek és önkormányzatok képviselői is.

A fejlesztés keretében a déli parton is új kerékpáros túraútvonalakat alakítanak ki pihenőhelyekkel és kerékpárkölcsönzőkkel, így a bringakörúton fekvő központi településekről akár több különböző túrát lehet majd tenni. A kerékpáros szervezetek szerint az ilyen fejlesztésekkel még tovább lehetne élénkíteni tavasszal és ősszel is a balatoni turizmust. A kerékpáros szezon ugyanis már márciusban megkezdődik és egészen októberig alkalmas az időjárás kisebb nagyobb túrákra. 


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.