Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az éjszakai munka növeli a 2-es típusú diabétesz kockázatát

Érdekességek2019. január 14.

A fotók illuszrációk: pixabay.comA rendszertelen éjjeli műszak és az egészségtelen életmód különösen magasra emeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát a nőknél – tárta fel egy tanulmány.

A kutatók megállapították, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát növeli a több műszakban végzett munka és az egészségtelen életmód. A rendszertelen éjszakai műszak és az egészségtelen életmód kombinációja pedig különösen magasra emeli a kockázatot.

A korábbi kutatások nyomán közismert, hogy az egészségtelen életvitel: dohányzás, egészségtelen étrend, kevés testmozgás, továbbá a túlsúlyosság vagy elhízottság megemeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának rizikóját. A többműszakos munkavégzést, különösen az éjszakai műszakot szintén kapcsolatba hozták már a 2-es típusú cukorbetegség megnövekedett kockázatával.

A British Medical Journal folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerzői szerint azonban először készült olyan vizsgálat, amely az egészségtelen életmód és a rendszertelen éjjeli munka kombinált hatását vizsgálta a 2-es típusú cukorbetegség kockázatával kapcsolatban.

A tudósok két hosszú távú tanulmányt elemeztek, amelyek 1976-ban és 1989-ben amerikai nővérek bevonásával folytak. Mintegy 143 ezer nővér adatait vizsgálták meg, akinek a kutatás kezdetén nem volt 2-es típusú diabétesze, szív- és érrendszeri betegsége vagy rákja. A nők aztán rendszeres időközönként töltöttek ki kérdőívet egészségi állapotukról, táplálkozásukról és életmódjukról. A kutatásban részt vevő nővérek havonta legalább három éjszakát dolgoztak a nappali és esti műszakjuk mellett.


A résztvevők állapotát 22-24 éven át követték. Időközben közülük csaknem 11 ezret diagnosztizáltak 2-es típusú cukorbetegséggel. Az elemzés szerint a rendszertelen éjjeli műszakokban dolgozóknál minden ötödik évvel csaknem 31 százalékkal nőtt a 2-es típusú diabétesz megjelenésének kockázata.

A fotók illuszrációk: pixabay.com

Minden egészségtelen életmódfaktor – dohányzás, túlsúlyosság vagy elhízottság, rossz táplálkozás, kevés testmozgás – több mint duplájára növelte a 2-es típusú diabétesz kialakulását.

Azoknál a nővéreknél, akiknél fennállt a négy faktor egyike, plusz éjszakai műszakot is végeztek, minden egészségtelen életmódfaktorral 2,83-szorosára nőtt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata.

A kockázat magasabb volt, mintha pusztán összeadták volna az egészségtelen életmód és a rendszertelen éjszakai műszakok okozta kockázatot. A tanulmány szerzői kiszámolták, hogy a rotációs éjszakai műszak a kombinált magasabb kockázat 17 százalékáért volt felelős, míg az egészségtelen életmód a 71 százalékáért, a maradék 11 százalékot viszont a két kockázati tényező egymásra hatása tette hozzá.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a 2-es típusú diabétesz legtöbb esetben megelőzhető az egészséges életmódra való áttéréssel, és ez különösen sokat számíthat a rendszertelenül éjszakai műszakban dolgozóknál.

A szerzők ugyanakkor rámutattak, hogy tanulmányuk megfigyelésen alapult, az okokról és okozatokról semmilyen egyenes következtetés nem vonható le, továbbá mivel a vizsgált csoportban csak nők és főleg fehérek voltak, az eredmények nem alkalmazhatók a férfiakra és más faji vagy etnikai csoportokra. (MTI)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)