Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az elégtelen szájhigiéné komoly betegségeket is okozhat!

Érdekességek2018. szeptember 29.

A fogkövesedés, és az ezzel gyakran karöltve járó fogínygyulladás a közhiedelemmel ellentétben kifejezetten komoly probléma, ugyanis a fogvesztés előszobáját jelentik. Csak kevesen tudják, hogy a fog elvesztésének a fogszuvasodás mellett másik leggyakoribb okai a fogkőhöz köthető ínygyulladás, illetve az egyéb fogágybetegségek.

Fogaink egészségének alapja a mindennapos, megfelelő szájhigéné – ezt sajnos a rendszeres, félévenkénti fogorvosi ellenőrzés, bár sokat javíthat fogaink állapotán, maradéktalanul nem pótolhatja.  A fogakkal való napi szintű, rutinszerű foglalkozás nem csak a szájüreg egészsége, illetve esztétikai okok szempontjából fontos: nagyon sok egyéb szervrendszeri megbetegedéssel is összefüggésben lehet ugyanis az, hogy valakinek milyen a száj- és fogazati állapota. A nagy mennyiségű fogkő, vagyis a fogakon lévő megkövesedett baktériumtelepek például jelentős terhet rónak az immunrendszerünkre, hiszen a véráramot folyamatosan baktériumokkal terhelik!  


“A szájhigiénével kapcsolatos hírek, reklámok jelenleg leginkább a fogszuvasodás megelőzésére koncentrálnak, pedig a fogkő eltávolítása is ugyanilyen fontos. Ha például valakinek kardiovaszkuláris betegsége van - ami jelenleg a világ vezető haláloka -, akkor a fogkövekben lévő nagy mennyiségű baktérium a halálos szövődmények valószínűségét akár negyvenszeresére is növelheti. Erről azonban keveset beszélnek, s a fogkő eltávolítására sem minden szakember fordít kiemelt figyelmet. Pedig ezzel az egyszerű, ám annál látványosabb eredményt hozó beavatkozással szinte fellélegzik az immunrendszer, és akár évekkel meghosszabbítható vele a páciens élete” - emelte ki Dr. Radánovics-Nagy Dániel fogorvos, fogászati szaktanácsadó, a Dental World Nemzetközi Fogászati Konferencia és Kiállítás Szájhigiénés és Prevenciós Kongresszusának programfelelőse.

Az október 11. és 13. között a Hungexpón megrendezésre kerülő esemény amellett, hogy a kelet-közép európai régió legnagyobb fogászati szakrendezvénye, nemzetközi szinten is kivételes, hiszen egyszerre szakmai kongresszus és kiállítás. E mellett számos workshopon is részt vehetnek a szakemberek, és élő operációkat is megtekinthetnek.

A rendezvény szervezői missziójuknak tekintik, hogy a szakma nyisson a szélesebb közönség felé, és a szájhigiénével és prevencióval kapcsolatos tudnivalókra a lakosság figyelmét is ráirányítsák.

“A legfontosabb az lenne, ha félévente, évente mindenki eljárna a fogorvosához kontrollra. Ennyi idő ugyanis nem elég ahhoz, hogy komolyabb elváltozás kialakuljon. Ha ezt azonban nem teszi meg, s megtörténik a baj, az sokkal több időbe, pénzbe és fájdalomba fog kerülni. Tehát ne csak akkor járjunk fogorvoshoz, amikor már baj van” – hangsúlyozta hívja fel a figyelmet Dr. Radánovics-Nagy Dániel.

A rendszeres, helyes technikájú fogmosás mellett mi az, amivel a legtöbbet tehetünk fogaink egészségéért?

A szakember a fogselyem fontosságának használatára hívja fel a figyelmünket, amivel a fogközöket lehet megfelelően kitisztítani. A fogmosás hatékonysága ugyanis a legoptimistább becslések szerint is legfeljebb hetvenöt százalékos lehet, az egymás felé eső felszínekről kizárólag fogselyemmel lehet a szennyeződést eltávolítani.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Rekordkánikula és extrém hőmérséklet-ingadozás mellett is biztosított a gyógyszerek stabilitása

2026. augusztus 11.



A nyári időszakban egyre nagyobb kihívást jelent a gyógyszerek biztonságos szállítása és tárolása: ahogy megtapasztalhattuk, a külső hőmérséklet akár már itthon is +40 °C fölé is emelkedhet, miközben egyes gyógyszerkészítményeknek szigorúan szabályozott, akár -80 °C-os környezetet kell fenntartani a teljes logisztikai lánc során.

Egy modern gyógyszer már nem csak egy termék, hanem egy érzékeny, szigorúan kontrollált biológiai rendszer. Ha a hőmérséklet akár rövid időre is eltér a megadott tartománytól, az úgynevezett hőmérsékleti deviáció miatt a készítmény hatékonysága csökkenhet, súlyos esetben pedig a teljes szállítmány megsemmisül. Ez a kockázat ma már nem ritka kivétel, hanem a globális gyógyszerlogisztika mindennapi kihívása. A szektorban mozgatott küldemények értéke rendkívül magas: egyetlen raklapnyi gyógyszer gyakran több tíz- vagy akár százmillió forintos értéket képvisel, így a logisztikai pontosság közvetlenül hat a betegellátás biztonságára is.

A világ egyik legérzékenyebb logisztikai lánca

Az STI Freight Management logisztikai hálózata több mint 50 országban évente mintegy 315 000 közúti fuvarfeladatot, valamint 6 000 légi és tengeri küldeményt kezel. A szállított termékek jelentős része hőmérséklet-érzékeny gyógyszeripari készítmény, ahol a leggyakoribb igény a +2 és +8 °C közötti hűtött, illetve a +15 és +25 °C-os kontrollált szobahőmérséklet.

Mit tehetünk, hogy csökkentsük az energiafogyasztásunkat a kritikus napokon?

2026. augusztus 10.

Szakértői tanácsok a tudatos klímahasználathoz 



Bár a nyári hőhullámok idején egyre nagyobb szerepet kapnak a légkondicionáló berendezések az otthonok komfortjának biztosításában, a jelenlegi magyarországi energiahelyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hogyan használjuk ezeket a készülékeket. A kormányzat és a hatóságok is felelős fogyasztásra és lakossági összefogásra figyelmeztetnek. Aki teheti, a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket időzítse az esti csúcsidőszakon kívülre. Emellett a tudatos klímahasználat is hozzájárulhat az országos energiaellátó rendszer kiegyensúlyozott, biztonságos működéséhez.

A jelenlegi helyzet mindannyiunktól tudatosságot és partnerséget követel. 

„Arra biztatunk és kérünk minden felhasználót, hogy a hatósági és kormányzati elvárásokkal összhangban, lehetőség szerint a nappali órákban üzemeltesse a légkondicionáló berendezéseit, és törekedjen a racionális, optimális hőmérséklet-beállításokra” – nyilatkozta Antal Mihály, a Gree műszaki vezetője.

Az esti órák jelentik a legnagyobb kihívást

A hazai villamosenergia-rendszer terhelése jellemzően a kora esti órákban 18:00 és 22:00 között éri el a csúcspontját. Ekkor a háztartások többsége egyszerre kapcsolja be az elektromos berendezéseit, világítását, mos, főz és sok esetben a légkondicionálók is ilyenkor kezdenek el intenzíven, maximális teljesítménnyel működni. Sok százezer klíma egyidejű esti indítása pedig túlterhelheti a hálózatot.

Nyitottak a magyarok a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazására

2026. augusztus 10.



A STADA Health Report 2026 szerint az európai egészségügyet ma három egymással párhuzamos folyamat alakítja: az egészségügyi rendszerek továbbra is jelentős nyomás alatt állnak, az emberek egyre aktívabb szerepet vállalnak a saját egészségük alakításában, miközben a mesterséges intelligencia gyors ütemben válik a mindennapi egészségmegőrzés részévé. Magyarországon mindezt az is árnyalja, hogy a lakosság jóval kritikusabban ítéli meg az egészségügyi rendszert az európai átlagnál. A technológia ugyanakkor már itt sem a jövő ígérete, hanem egyre inkább a mindennapok része.


A STADA Health Report 2026* 20 európai országban végzett független, reprezentatív kutatása szerint a mesterséges intelligencia (AI) már az európaiak mindennapi egészségmegőrzésének a része. Az európaiak 82 százaléka nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon az egészségügyi ellátásban, 55 százalékuk pedig már jelenleg is használja az egészségével kapcsolatban. Magyarországon még magasabb ez a nyitottság.
Ugyanakkor a bizalomnak továbbra is emberi arca van: az európaiak 77 százaléka háziorvosára vagy más egészségügyi szakemberre támaszkodik egészségügyi döntései során, és közel tízből nyolcan továbbra is személyesen szeretnének találkozni az egészségügyi szakemberekkel. Magyarországon is a háziorvosok és más egészségügyi szakemberek jelentik a legfontosabb támpontot az egészséggel kapcsolatos döntésekben.
Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója: „Az önálló, tudatos döntéseket hozó betegek szerepéről szóló párbeszéd egyre intenzívebbé válik, és ezt a folyamatot a mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabb ütemben mozdítja elő. Az emberek ma már nem egyszerűen betegek, akik a sorukra várnak, hanem aktív résztvevői saját egészségük alakításának: személyes döntéseiket digitális eszközökkel és szakértői tanácsokkal egészítik ki. Az egészségügyi ágazat minden szereplőjének alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz, és reagálnia kell rá.”