Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az életet könnyűnek tervezték

Érdekességek2020. március 15.

Mázsás súlyokkal haladunk az élet útján, azt gondolva, hogy ez így van rendjén, és mindenkinek megvan a maga terhe. Nem is kérdés - van feladatunk elég. Van feladatunk, mégpedig csak olyan, amit képesek vagyunk elvégezni, aminek a megoldását megtalálhatjuk, és megkönnyebbülve, a jól végzett munka örömével mehetünk tovább.  

A napi feladatainkon túl magunkra veszünk még néhány „kötelező” hiedelmet, bedőlünk a médiumok által gerjesztett félelem-kampányoknak, és egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy a létezés maga meghaladja az erőnket.

Úgy gondoljuk, hogy a kihívások túlzottak, az élet igazságtalan velünk, tehetetlenek vagyunk bizonyos dolgokkal szemben. Nos, a jó hír az, hogy soha nem kapunk annál nagyobb feladatot, mint amit képesek vagyunk elvégezni. Nincs olyan kihívás, amivel ne merhetnénk szembenézni. Az életet nem azért kaptuk, hogy bele kelljen rokkanni. Ki és miért akarna ilyet? Vegyük elő a józan eszünket, de még célravezetőbb, ha elővesszük a csöppet sem józan, de mindig tökéletes vezérlést nyújtó bölcsebb (felső) énünket.

A bölcsesség születésünknél fogva mindannyiunkban adott, csak elfelejtettük, hogy miként tarthatjuk fenn vele a kapcsolatot. Ehhez a bölcsességhez magasabb rezgésen vagyunk képesek kapcsolódni, amikor is el tudjuk az elménket csendesíteni, képesek vagyunk befelé fordulni, függetlenedni a külvilág zajától, és nem utolsó sorban, az ego folyamatos ellenállásától.

Lehet ez a félrevonulás meditáció, lehet általunk választott ingerszegényebb környezet, lehet tudatos hálaadás, például a Ho’oponopono eszközeivel – végül is mindegy, de valamit csinálnia kell mindannyiunknak, hogy végre lecsillapodjanak a kedélyek, és ha valakik pánikot keltenek, senki ne legyen vevője a rémhíreknek, a manipulatív és félelemkeltő képzelt veszedelmeknek.

A felső én bölcsessége elegendő ahhoz, hogy azokat az információkat megkapjuk, amire szükségünk van. Bízhatunk abban, hogy az Univerzum a segítségünkre van, ha végezzük a saját dolgunkat, ha a saját életünkért felelősséggel vagyunk, ha nem folyton másokat akarunk megváltoztatni, és dolgozunk saját magunkon. Mert ma már ez elkerülhetetlen. Ha tetszik, ha nem, a földi élet célja a lelki fejlődésünk, és nincs arra módunk, hogy ezen tétlenül átlépjünk.


Észre kell vennünk, hogy a tűzvész, a földrengés, a migrációs válság, a járvány híre azért jelenik meg az emberiség életében, mert mindannyiunknak, egyenként sok-sok feladata van, amit el kell végeznie. Kinek a tudatosságán való munkálkodás, kinek a környezete védelme, kinek a táplálkozásán való változtatás, kinek az emberi kapcsolatain való javítás – és csak Isten tudja, mi minden van még a lajstromban, mint az emberi nem kötelezően elvégzendő feladata.

Háríthatunk, tehetünk úgy, mintha az ezotéria az elvont és kicsit különös emberek birodalma lenne, de nem kell megvárnunk, hogy olyan mélységekbe jussunk, ahonnan aztán tényleg nincs más út, mint az esetleg fájdalmas ébredés, és a felső én tudatosságának kiaknázása.

Bármilyen félelmetesnek tűnjön is a jelen helyzet a Földön, nem az a célravezető, ha rettegünk, ha félünk, ha úgy érezzük, hogy most el vagyunk veszve. Nem. A képlet egyszerű: változzunk meg. Lehetőleg most azonnal. Fejezzük be az egymás elleni gyűlölködést, a háborút, az önpusztító anyagi habzsolást, a Föld esztelen kizsákmányolását, a saját testünkkel való őrült visszaélést – és igen, a rémhíreknek, a híriparnak, a hecckampányoknak való bedőlést.

Igen, van teher mostanában, amit cipelünk, de tudjunk róla, hogy minden esetben erősebbek vagyunk, mint a terhünk. Ne várjuk meg, amíg a teher akkorára nő, hogy ő vonszol minket. Naponta, pillanatról pillanatra dolgozzunk le valamennyit abból, amit akkor is meg kell oldanunk, ha nem szívesen veszünk tudomást a nekünk személyre szóló életfeladatról. Nem még több információra van szükségünk – tehetünk egy próbát, például úgy, hogy kihúzzuk a televíziót, és szőrén-szálán elillan a félelmünk.
Arra van szükségünk, hogy tudatosan éljünk, és ez nem az utcára szervezett nőnappal kezdődik, nem a szerveződjünk csoporttá, hogy valami „ellen” lépjünk fel, nem a „higgyük-e vagy sem” hírek levadászásával és megosztásával, hanem a belső munkával, a gyógyulással, az életcélunk felderítésével, a magunk és mások javára szolgáló önzetlenséggel, alázattal, szeretettel, békével.

Ha mindannyian magunkra vállaljuk a nekünk szóló feladatot, nem érezzük tehernek a napi munkát, még csak munkának sem azt, amit szeretettel végzünk, hanem kedvvel és hittel éljük az életünket, amit igenis, napról napra saját magunknak teremtünk.

Lehet az élet könnyű, ha nem engedünk a félelmeinknek, de elővesszük a saját bölcsességünket, ha nem adunk hitelt a manipulatív híreknek. Jön némi teher, persze, de megoldjuk őket, és nem engedjük, hogy a kezelhetetlenné dagadt terhek vonszoljanak minket.

Választhatjuk az élet legkönnyebb útját, adhatunk mindenért hálát, hiszen nem tudjuk, hogy mikor mit kerülünk el, mit előzünk meg. Az biztos, hogy a hálából baj nem lehet. Megmutatom a legkönnyebb utat, legközelebb Győrben, egy kétórás találkozó keretében. Tarts velem, kérlek. Tudom, hogy ez a két óra a tavaszi napforduló napján sorsokat változtathat meg!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.