Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az élethez nélkülözhetetlenek: az egyre fogyó méhek

Érdekességek2019. június 19.

A méhek fenyegető pusztulása valószínűleg a túlzott vegyszerhasználatra vezethető vissza. Ahhoz, hogy legyen elegendő termés a csíkos ruhás zümmögők nélkülözhetetlenek. Hiába, a mesterséges beporzás nem eredményez akkora terméshozamot, mint amekkora a szorgos virágporgyűjtögetők munkája után várható. Ezért közös érdekünk, hogy megóvjuk őket!

Radványi Noémi homeopata elárulja, mit tehetünk a méhek megóvásáért a saját környezetünkben.

Egy jól átgondolt kertben, ahol nélkülözik a vegyszerek használatát, a természet önmaga beállít egy olyan egyensúlyt, amiben egyik kártevő sem szaporodik el túlzottan. Ezt szem előtt tartva megóvhatjuk a méheket, csak nemet kell mondanunk a vegyszerekre.

„A tápláléklánc résztvevői - a természetes ellenségek - egész egyszerűen felfalják egymást. Ha követjük a biogazdálkodás alapelveit, akkor már nagyon jó úton vagyunk ahhoz, hogy vegyszermentes és méhecske barát kertünk legyen, de az igazság az, hogy olykor-olykor bárhol előfordulhat, hogy valamelyik betegség megveti a lábát. Ilyenkor választhatunk egyszerű és gyors vegyszermentes megoldást, amivel a környezetünkért és a saját egészségünkért is teszünk”

A szakértő néhány példát is felsorolt a kertben előforduló tavaszi gondok gyors, és vegyszermentes orvoslására:

„A tavaszi fagyok károsíthatják, megbetegíthetik a növényeket. Ha egy ilyen fagy után a növény levele hirtelen elszíneződik, szürkés-ezüstös színű lesz, akkor az Aconitum alapanygból készült homeopátiás gyógyszert feloldva és a gyökérre locsolva gyors felépülést várhatunk.


A fák-, bokrok metszése minden esetben sérülés- és fertőzés veszélyét hordozza, hiszen a frissen vágott felületen a kórokozók könnyen behatolhatnak a növény belsejébe. A fertőzések és a sérülések sokszor megelőzhetőek már azzal is, ha tiszta és éles eszközt használunk a metszés során. A jól megtisztított kerti szerszám nem viszi át a „bajt” az egyik növényről a másikra, az éles szerszámmal pedig minimalizálható a sérülés esélye.

Az esős tavasz kedvez a gombás betegségek terjedésének. Ha ilyet tapasztalunk, akkor locsoljunk a gyökérre vízben feloldott Natrium sulphuricum-ot.

Ültetésnél, ha elkövetjük azt a hibát, hogy túl hideg vízzel öntözzük meg a növényt, akkor előfordulhat, hogy utána gyorsan megbetegszik, amit a levelek hirtelen elszíneződésén vehetünk észre, ezért inkább locsoljunk inkább langyos vízzel.”

Radványi Noémi azt is hozzátette, a kártevők ellen az előrelátó gazda azzal védekezik, hogy természetes ellenségeket hív be a kertjébe; vagyis olyan növényeket ültet, amelyre azok a rovarok jönnek, akik majd megeszik azt a kártevőt, aki ellen ő védekezni szeretne. Az is jó megoldás, ha úgynevezett „védőnövényeket” ültetünk a féltett növény mellé. Az őrző-védő szolgálatot azok a növények látják el a legjobban, amelyeket az adott kártevő messzire elkerül.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.