Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az elhízás hamarabb veseelégtelenséghez vezethet, mint gondolnánk

Érdekességek2024. december 02.

A krónikus vesebetegség és az elhízás világszerte jelentős közegészségügyi problémának számítanak, amelyek egyenként is egyre több embert érintenek, és szoros kapcsolatban állnak egymással. Az elhízás nemcsak a vesebetegség kialakulásának egyik fő oka, hanem a betegség lefolyását is súlyosbítja, és bonyolultabbá teszi annak kezelését. Alábbi összeállításunkban a vesebetegség és az elhízás összefüggéseit, valamint megelőzési és kezelési lehetőségeit vizsgáljuk.

Fotó: 123rf.comA krónikus vesebetegség (CKD) egy hosszú távú állapot, amikor a vesék fokozatosan elveszítik azon képességüket, hogy kiszűrjék a felesleges folyadékokat és salakanyagokat a vérből. Ez a káros anyagok felhalmozódásához vezet a szervezetben, ami számos egészségügyi problémát okozhat. A vesebetegség előrehaladása öt stádiumra bontható, az enyhe (1. stádium) vesebetegségtől egészen az akut veseelégtelenségig (5. stádium), amely esetben gyakran dialízis vagy vesetranszplantáció szükséges az élet fenntartásához. Világszerte 10-ből 1 ember érintett valamilyen fokú veseelégtelenségben, akiknek 77,5%-a túlsúlyos vagy elhízott.

Mi számít elhízásnak?

Az elhízás azt jelenti, hogy a szervezetben túlzott mennyiségű zsír halmozódik fel, amely károsíthatja az egészséget. Mértékét általában a testtömeg-index (BMI) alapján mérik, ahol a 25 feletti BMI érték túlsúlyosnak, a 30 feletti elhízottnak, 40 feletti pedig súlyosan elhízottnak számít A súlyfelesleg számos betegség kockázatát növeli, beleértve a szívbetegségeket, a 2-es típusú cukorbetegséget és a vesebetegséget. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elhízás világméretű járvány, ami több mint egy milliárd embert érint; Magyarországon is a lakosság több mint 58 százaléka él súlyfelesleggel.

Az elhízás az egyik legjelentősebb kockázati tényező a krónikus vesebetegség kialakulásában.

Kutatások kimutatták, hogy az elhízott egyének nagyobb valószínűséggel szenvednek krónikus vesebetegségben, mint a normál testsúlyúak, továbbá az elhízás számos szövődménye hozzájárul ehhez a fokozott kockázathoz. Például az elhízás gyakran magas vérnyomáshoz vezet, amely extra terhelést ró a vesékre, ezáltal károsítva azokat. A 2-es típusú cukorbetegségnek is egyik leggyakoribb oka a túlsúly, amely a CKD egyik fő okozója. A magas vércukorszint hosszú távon roncsolja a vesék szűrőrendszerét, így a vesék működésének hatékonysága jelentősen csökken.

További fontos szövődmény, hogy a súlyfelesleg következtében kialakuló túlzott testzsír miatt a vesék keményebben dolgoznak. Ez az extra munka, idővel szintén károsíthatja a veséket, gyorsítva a CKD romlását. Az elhízás emellett krónikus, alacsony szintű gyulladást vált ki a szervezetben, ami fokozza az oxidatív stresszt, károsítja a vesesejteket és gyorsítja a vesebetegség előrehaladását.


Az elhízás és a CKD kezelése: megelőzés és terápia

A vesefunkciók rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen a megelőzés szempontjából, különösen, a túlsúllyal élők esetében. A korai felismerés, a rendszeres vér- és vizelet-mintavétel segíthetnek megelőzni a szövődményeket, és hosszú távon megóvhatják az egészséget. A szűrővizsgálatok mellett az alábbi életmódbeli változtatások segíthetnek a megelőzésben, valamint a betegséggel történő együttélésben:

A testsúlycsökkentés bizonyítottan pozitív hatással van a veseműködésre, különösen a túlsúllyal rendelkező vesebetegeknél. Még mérsékelt súlycsökkenés (az eredeti testsúly 5–10%-a) is csökkenti a vérnyomást, ezáltal enyhíti a vesékre nehezedő terhelést, javítja a vércukorszint-szabályozást és csökkenti a vizeletben található fehérjék szintjét, amely a CKD progressziójának lassításában kulcsfontosságú lépés.

Az egészséges étrend meghatározó szerepet játszik mind a testsúlykontrollban, mind a veseműködés javításában. A sóbevitel csökkentése, a növényi alapú ételek előnyben részesítése, valamint a fehérjebevitel korlátozása segíthet lassítani a CKD előrehaladását azáltal, hogy csökkenti a vesékre nehezedő terhelést. Emellett a cukorbetegek esetében fontos a szénhidrátbevitel figyelemmel kísérése a vércukorszint kontrollálásának érdekében.

A fizikai aktivitás elengedhetetlen az elhízás és a vesebetegség kezelésében. A rendszeres testmozgás segít a testsúlycsökkentésben, javítja az inzulinérzékenységet és csökkenti a vérnyomást. Heti 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgás ajánlott, például gyaloglás vagy úszás formájában.

Az életmódbeli változtatások mellett szükség lehet gyógyszerekre is a krónikus vesebetegség és az elhízás kezelésére, különösen az olyan társbetegségek, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint esetében.

A betegséggel együtt is lehetséges minőségi életet élni

A krónikus vesebetegség és az elhízás szorosan összefüggő egészségügyi problémák. A jó hír azonban az, hogy az életmódbeli változások, beleértve a fogyást, az egészséges étkezést és a rendszeres fizikai aktivitást, jelentősen javíthatják mindkét betegségben érintett betegek állapotát. Az elhízás korai felismerése és kezelése megelőzheti vagy késleltetheti a CKD kialakulását, és azok számára, akik már krónikus vesebetegségben szenvednek, az elhízás kezelése kulcsfontosságú része a terápiának.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.