Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az elhízás hamarabb veseelégtelenséghez vezethet, mint gondolnánk

Érdekességek2024. december 02.

A krónikus vesebetegség és az elhízás világszerte jelentős közegészségügyi problémának számítanak, amelyek egyenként is egyre több embert érintenek, és szoros kapcsolatban állnak egymással. Az elhízás nemcsak a vesebetegség kialakulásának egyik fő oka, hanem a betegség lefolyását is súlyosbítja, és bonyolultabbá teszi annak kezelését. Alábbi összeállításunkban a vesebetegség és az elhízás összefüggéseit, valamint megelőzési és kezelési lehetőségeit vizsgáljuk.

Fotó: 123rf.comA krónikus vesebetegség (CKD) egy hosszú távú állapot, amikor a vesék fokozatosan elveszítik azon képességüket, hogy kiszűrjék a felesleges folyadékokat és salakanyagokat a vérből. Ez a káros anyagok felhalmozódásához vezet a szervezetben, ami számos egészségügyi problémát okozhat. A vesebetegség előrehaladása öt stádiumra bontható, az enyhe (1. stádium) vesebetegségtől egészen az akut veseelégtelenségig (5. stádium), amely esetben gyakran dialízis vagy vesetranszplantáció szükséges az élet fenntartásához. Világszerte 10-ből 1 ember érintett valamilyen fokú veseelégtelenségben, akiknek 77,5%-a túlsúlyos vagy elhízott.

Mi számít elhízásnak?

Az elhízás azt jelenti, hogy a szervezetben túlzott mennyiségű zsír halmozódik fel, amely károsíthatja az egészséget. Mértékét általában a testtömeg-index (BMI) alapján mérik, ahol a 25 feletti BMI érték túlsúlyosnak, a 30 feletti elhízottnak, 40 feletti pedig súlyosan elhízottnak számít A súlyfelesleg számos betegség kockázatát növeli, beleértve a szívbetegségeket, a 2-es típusú cukorbetegséget és a vesebetegséget. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elhízás világméretű járvány, ami több mint egy milliárd embert érint; Magyarországon is a lakosság több mint 58 százaléka él súlyfelesleggel.

Az elhízás az egyik legjelentősebb kockázati tényező a krónikus vesebetegség kialakulásában.

Kutatások kimutatták, hogy az elhízott egyének nagyobb valószínűséggel szenvednek krónikus vesebetegségben, mint a normál testsúlyúak, továbbá az elhízás számos szövődménye hozzájárul ehhez a fokozott kockázathoz. Például az elhízás gyakran magas vérnyomáshoz vezet, amely extra terhelést ró a vesékre, ezáltal károsítva azokat. A 2-es típusú cukorbetegségnek is egyik leggyakoribb oka a túlsúly, amely a CKD egyik fő okozója. A magas vércukorszint hosszú távon roncsolja a vesék szűrőrendszerét, így a vesék működésének hatékonysága jelentősen csökken.

További fontos szövődmény, hogy a súlyfelesleg következtében kialakuló túlzott testzsír miatt a vesék keményebben dolgoznak. Ez az extra munka, idővel szintén károsíthatja a veséket, gyorsítva a CKD romlását. Az elhízás emellett krónikus, alacsony szintű gyulladást vált ki a szervezetben, ami fokozza az oxidatív stresszt, károsítja a vesesejteket és gyorsítja a vesebetegség előrehaladását.


Az elhízás és a CKD kezelése: megelőzés és terápia

A vesefunkciók rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen a megelőzés szempontjából, különösen, a túlsúllyal élők esetében. A korai felismerés, a rendszeres vér- és vizelet-mintavétel segíthetnek megelőzni a szövődményeket, és hosszú távon megóvhatják az egészséget. A szűrővizsgálatok mellett az alábbi életmódbeli változtatások segíthetnek a megelőzésben, valamint a betegséggel történő együttélésben:

A testsúlycsökkentés bizonyítottan pozitív hatással van a veseműködésre, különösen a túlsúllyal rendelkező vesebetegeknél. Még mérsékelt súlycsökkenés (az eredeti testsúly 5–10%-a) is csökkenti a vérnyomást, ezáltal enyhíti a vesékre nehezedő terhelést, javítja a vércukorszint-szabályozást és csökkenti a vizeletben található fehérjék szintjét, amely a CKD progressziójának lassításában kulcsfontosságú lépés.

Az egészséges étrend meghatározó szerepet játszik mind a testsúlykontrollban, mind a veseműködés javításában. A sóbevitel csökkentése, a növényi alapú ételek előnyben részesítése, valamint a fehérjebevitel korlátozása segíthet lassítani a CKD előrehaladását azáltal, hogy csökkenti a vesékre nehezedő terhelést. Emellett a cukorbetegek esetében fontos a szénhidrátbevitel figyelemmel kísérése a vércukorszint kontrollálásának érdekében.

A fizikai aktivitás elengedhetetlen az elhízás és a vesebetegség kezelésében. A rendszeres testmozgás segít a testsúlycsökkentésben, javítja az inzulinérzékenységet és csökkenti a vérnyomást. Heti 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgás ajánlott, például gyaloglás vagy úszás formájában.

Az életmódbeli változtatások mellett szükség lehet gyógyszerekre is a krónikus vesebetegség és az elhízás kezelésére, különösen az olyan társbetegségek, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint esetében.

A betegséggel együtt is lehetséges minőségi életet élni

A krónikus vesebetegség és az elhízás szorosan összefüggő egészségügyi problémák. A jó hír azonban az, hogy az életmódbeli változások, beleértve a fogyást, az egészséges étkezést és a rendszeres fizikai aktivitást, jelentősen javíthatják mindkét betegségben érintett betegek állapotát. Az elhízás korai felismerése és kezelése megelőzheti vagy késleltetheti a CKD kialakulását, és azok számára, akik már krónikus vesebetegségben szenvednek, az elhízás kezelése kulcsfontosságú része a terápiának.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Savós vagy gennyes középfülgyulladás?

2024. december 16.

Az őszi-téli időszakban jelentős mértékben megnövekedik az akut légúti fertőzéssel orvoshoz fordulók száma, a fertőzések szövődményeként jelentkező középfülgyulladás pedig elhúzódó vagy visszatérő panaszokat is okozhat az érintetteknek. A betegség típusától függően azonban mind a tünetek, mind pedig a szükséges kezelés eltérő lehet – hívta fel a figyelmet dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa.

Megfázásból középfülgyulladás

Ha az elmúlt hetek légúti vírusainak valamelyikét elkaptuk, melynek szövődményeként középfülgyulladás (otitis media) alakult ki nálunk, akkor kétféle lefolyással számolhatunk. Az akut középfülgyulladáson viszonylag hamar túleshetünk, míg a betegség bizonyos formáiban ez egy hosszan elhúzódó, nehezen gyógyuló folyamat és hajlamos lehet a kiújulásra is. Az egyes típusokon belül is meg kell azonban különböztetnünk a betegség hurutos és gennyes formáit, amelyek nem feltétlenül válnak el egymástól, hiszen sokszor egymásba átalakuló kórképként mutatkoznak meg.

A középfülgyulladás típusai

A savós középfülgyulladás a középfület az orrüreggel összekötő fülkürt működési zavara miatt kialakuló betegség. Az őszi-téli vírusfertőzésekben gazdag időszakban általában egy megfázás, banális felsőlégúti fertőzés indítja el a folyamatot. Ilyenkor az orrgarat nyálkahártyájának vagy az orrmandulának a duzzanata akadályt képezhet a középfülbe jutó levegő-utánpótlásnak, és a fülkürt elégtelen szellőzéséhez, valamint a dobüregi nyomáskiegyenlítés zavarához vezethet.

Ez esetben fülkürt hurutról beszélünk, amit fülpattogás, füldugulás és némi halláscsökkenés kísér. Ebben a fázisban általában elegendő a nyálkahártya lohasztó készítmények alkalmazása, és a helyes orrfúvási technikával végzett gyakori orrfújás (gyermekek esetében a porszívós orrszívó alkalmazása). Ha azonban a fülkürt működési elégtelensége hosszabb ideig fennáll, akkor a középfülben vákuum jön létre, a dobhártya behúzódik, a középfül ereiből kilépő savós (sárgás színű) folyadék felszaporodik az üregben, heveny, savós középfülgyulladás alakul ki. Ezen a ponton a betegnek a hallása nagymértékben romlik, de fülfájdalmat még nem érez. Amennyiben fülfájdalom, hőemelkedés, láz is társul a fentiekhez, akut fülgyulladásról beszélünk, ezért tüneti kezelésként az orrnyálkahártya lohasztó készítmények mellett gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító készítmény alkalmazása javasolt.

Az antibiotikus kezelésnek ez esetben nincs létjogosultsága, valamint a különféle növényi olajok és a fülgyertya használata sem javasolt. Amint arra dr. Holpert Valéria felhívja a figyelmet, előfordulhat, hogy kórokozók jutnak be a vírus által legyengített fülbe, és a középfülben elszaporodva gennyes középfülgyulladást okoznak. A betegség tünetei, illetve kezdeti lefolyása hasonló, mint az akut nem gennyes középfülgyulladás esetében, de a láz és a fájdalom is kifejezettebb, elhúzódóbb lehet (A két folyamatot csak fül-orr- gégész, illetve gyermekorvos tudja elkülöníteni a dobhártya kép megítélésével.) A felszaporodó gennyes váladék a dobhártyát feszítve jelentős lüktető fájdalmat okoz a betegnek, ami csak akkor enyhül, amikor a genny utat tör a hallójárat felé.

Nátha: csodaszer nincs, de lehetnénk tudatosabbak

2024. december 16.

Csupán tízből négy magyar készül előre, hogy ne a bedugult orról és torokfájásról szóljanak az őszi és téli hónapok. A Sterimar friss, reprezentatív kutatása* alapján bőven erősíthetnénk még az immunrendszerünket. Ugyan tízből hárman azt mondják, a náthát nem lehet megúszni, de azért sokan igyekeznek bevetni különféle megelőzési praktikákat. Lehetnénk tudatosabbak: csupán minden ötödik honfitársunk sportol ilyenkor és figyel az étkezésére is.

A legtöbben vitaminokat szednek, minden harmadikunk igyekszik sokat a friss levegőn lenni, ugyanennyien pedig hagynak időt maguknak a pihenésre. Minden negyedik magyar a stresszcsökkentésben hisz, kb. minden tizedik pedig vallja, hogy az orrból a kórokozók kimosása legalább olyan fontos lehet ilyenkor, mint a kézmosás és a fogmosás.

A megfázás, másnevén nátha az egyik leggyakoribb betegség, amit a gyerekek évente akár egy tucatszor, a felnőttek pedig évente pár alkalommal elkapnak. Mivel a tüneteket több száz vírus okozhatja, ezért azok, akiknek legyengült az immunrendszerük, gyakran egyik megfázásból egy másikba esnek.

Csodaszer ugyan nincs, de sok múlhat az életvitelünkön. Egyrészt megpróbálhatjuk elkerülni, hogy találkozzunk a megfázást okozó vírusokkal. De valljuk be, ez elég nagy kihívás. A másik, amit tehetünk, ha erősítjük az immunrendszerünket.

A Sterimar kíváncsi volt arra, hogy a magyarok tudatosan készülnek-e a lehűlés, esők és nyirkos levegő miatt óhatatlanul megjelenő vírusok leküzdésére.

Ezeket vetik be a magyarok a nátha ellen

Toronymagasan a legtöbben a vitaminokban hisznek ilyenkor. Tízből négyen (41%) kezdenek el tudatosan különböző étrend-kiegészítőket szedni a megelőzés érdekében. A magyarok harmada több időt hagy magának a pihenésre, negyede igyekszik csökkenteni a stresszt. Csak közel minden ötödik honfitársunk lép a tettek mezejére és sportol legalább hetente háromszor. Ugyanennyien figyelnek oda tudatosan a helyes táplálkozásra is. 8 százalék tisztában van ugyan azzal, hogy az orrból a kórokozók kimosása legalább olyan fontos lehet, mint a kézmosás és a fogmosás, de sokkal kevesebben használnak tudatosan tengervizes orrspray-t a betegségek megelőzésére.

„A felmérés adatai alapján sokkal több mindent megtehetnének a magyarok az immunrendszerük erősítéséért. Ilyenkor többet kellene kezet mosni, a telefonunkat, kilincset is fertőtleníteni, és az orrunkat is érdemes lehet kimosni tengervizes sóoldattal. A magasabb sótartalmú tengervizes készítmények ráadásul az orr kidugításában is hatékonyak és a hozzászokás veszélye nélkül alkalmazhatóak” – mondta dr. Tóth Eszter, fül-orr-gégész.

Vizsgára készülsz? Olvass másodpercenként egy oldalas sebességgel!

2024. december 15.

A főiskolások és egyetemisták számára elérkezett a vizsgaidőszak megpróbáltatásokkal és magolnivalókkal terhes időszaka. Számtalan könyv sorakozik az asztaldon, és reménytelennek tűnik, hogy valamennyin átrágd magad?  

Evezz át a tananyag tengerén?

Azt hiszem nem vitás, hogy milyen óriási jelentősége van mindannyiunk életében a fejlődésnek, a tanulásnak. Ternészetesen egész életünkben előttünk a lehetőség, hogy újabb képességeket szerezzünk, új dolgokat ismerjünk meg, de a legnagyobb feladat még mindig a középiskolásokra, főiskolásokra, egyetemistákra hárul.

Töménytelen mennyiségű adathalmazt kell feldolgozniuk. A tananyag terjedelme óriási, az idő pedig kevés. Ennek eredményeként két lehetőségük van. Az egyik: délutáni magolások, tanulással átvirrasztott éjszakák, pihenés és szórakozás teljes mellőzése, karikás szemek. Sokan ezt az utat választják, kisebb-nagyobb sikerrel.

A többiek lazábban kezelik a dolgot: kevesebb tanulás, kihagyott leckék, ki nem nyitott könyvek, el nem olvasott kötelező olvasmányok. Vizsga előtti kétségbeesett kapkodás, kidolgozott tételsorok és kész diplomamunkák, szakdolgozatok letöltése az internetről, idegesség. Vagy összejön, vagy nem. Elhalasztott félévek, hátuk mögött tornyosuló vizsgák.

Vajon melyik a helyes út?

Szeritnem egyik sem. A probléma az olvasási módban rejlik. Az általános iskolában megtanították nekünk, hogyan kell olvasni. Azt viszont elfelejtették elmondani, hogy ezzel az olvasási módszerrel igen csekély mennyiségű információt tudunk feldolgozni. Pedig ha ehhez az olvasási tempóhoz kellene igazítaniuk a középiskola és a felsőoktatási tananyagot, igen csak meg kellene szabdalniuk a könyveket és a követelményeket.

A megoldás tehát nem került közszemlére. Mindenkinek saját magának kell rájönnie hát, mit is tehetne, ha normális életvitel mellett szeretné megszerezni azt a tudást, ami miatt iskolába jár.