Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az elhízás hamarabb veseelégtelenséghez vezethet, mint gondolnánk

Érdekességek2024. december 02.

A krónikus vesebetegség és az elhízás világszerte jelentős közegészségügyi problémának számítanak, amelyek egyenként is egyre több embert érintenek, és szoros kapcsolatban állnak egymással. Az elhízás nemcsak a vesebetegség kialakulásának egyik fő oka, hanem a betegség lefolyását is súlyosbítja, és bonyolultabbá teszi annak kezelését. Alábbi összeállításunkban a vesebetegség és az elhízás összefüggéseit, valamint megelőzési és kezelési lehetőségeit vizsgáljuk.

Fotó: 123rf.comA krónikus vesebetegség (CKD) egy hosszú távú állapot, amikor a vesék fokozatosan elveszítik azon képességüket, hogy kiszűrjék a felesleges folyadékokat és salakanyagokat a vérből. Ez a káros anyagok felhalmozódásához vezet a szervezetben, ami számos egészségügyi problémát okozhat. A vesebetegség előrehaladása öt stádiumra bontható, az enyhe (1. stádium) vesebetegségtől egészen az akut veseelégtelenségig (5. stádium), amely esetben gyakran dialízis vagy vesetranszplantáció szükséges az élet fenntartásához. Világszerte 10-ből 1 ember érintett valamilyen fokú veseelégtelenségben, akiknek 77,5%-a túlsúlyos vagy elhízott.

Mi számít elhízásnak?

Az elhízás azt jelenti, hogy a szervezetben túlzott mennyiségű zsír halmozódik fel, amely károsíthatja az egészséget. Mértékét általában a testtömeg-index (BMI) alapján mérik, ahol a 25 feletti BMI érték túlsúlyosnak, a 30 feletti elhízottnak, 40 feletti pedig súlyosan elhízottnak számít A súlyfelesleg számos betegség kockázatát növeli, beleértve a szívbetegségeket, a 2-es típusú cukorbetegséget és a vesebetegséget. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elhízás világméretű járvány, ami több mint egy milliárd embert érint; Magyarországon is a lakosság több mint 58 százaléka él súlyfelesleggel.

Az elhízás az egyik legjelentősebb kockázati tényező a krónikus vesebetegség kialakulásában.

Kutatások kimutatták, hogy az elhízott egyének nagyobb valószínűséggel szenvednek krónikus vesebetegségben, mint a normál testsúlyúak, továbbá az elhízás számos szövődménye hozzájárul ehhez a fokozott kockázathoz. Például az elhízás gyakran magas vérnyomáshoz vezet, amely extra terhelést ró a vesékre, ezáltal károsítva azokat. A 2-es típusú cukorbetegségnek is egyik leggyakoribb oka a túlsúly, amely a CKD egyik fő okozója. A magas vércukorszint hosszú távon roncsolja a vesék szűrőrendszerét, így a vesék működésének hatékonysága jelentősen csökken.

További fontos szövődmény, hogy a súlyfelesleg következtében kialakuló túlzott testzsír miatt a vesék keményebben dolgoznak. Ez az extra munka, idővel szintén károsíthatja a veséket, gyorsítva a CKD romlását. Az elhízás emellett krónikus, alacsony szintű gyulladást vált ki a szervezetben, ami fokozza az oxidatív stresszt, károsítja a vesesejteket és gyorsítja a vesebetegség előrehaladását.


Az elhízás és a CKD kezelése: megelőzés és terápia

A vesefunkciók rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen a megelőzés szempontjából, különösen, a túlsúllyal élők esetében. A korai felismerés, a rendszeres vér- és vizelet-mintavétel segíthetnek megelőzni a szövődményeket, és hosszú távon megóvhatják az egészséget. A szűrővizsgálatok mellett az alábbi életmódbeli változtatások segíthetnek a megelőzésben, valamint a betegséggel történő együttélésben:

A testsúlycsökkentés bizonyítottan pozitív hatással van a veseműködésre, különösen a túlsúllyal rendelkező vesebetegeknél. Még mérsékelt súlycsökkenés (az eredeti testsúly 5–10%-a) is csökkenti a vérnyomást, ezáltal enyhíti a vesékre nehezedő terhelést, javítja a vércukorszint-szabályozást és csökkenti a vizeletben található fehérjék szintjét, amely a CKD progressziójának lassításában kulcsfontosságú lépés.

Az egészséges étrend meghatározó szerepet játszik mind a testsúlykontrollban, mind a veseműködés javításában. A sóbevitel csökkentése, a növényi alapú ételek előnyben részesítése, valamint a fehérjebevitel korlátozása segíthet lassítani a CKD előrehaladását azáltal, hogy csökkenti a vesékre nehezedő terhelést. Emellett a cukorbetegek esetében fontos a szénhidrátbevitel figyelemmel kísérése a vércukorszint kontrollálásának érdekében.

A fizikai aktivitás elengedhetetlen az elhízás és a vesebetegség kezelésében. A rendszeres testmozgás segít a testsúlycsökkentésben, javítja az inzulinérzékenységet és csökkenti a vérnyomást. Heti 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgás ajánlott, például gyaloglás vagy úszás formájában.

Az életmódbeli változtatások mellett szükség lehet gyógyszerekre is a krónikus vesebetegség és az elhízás kezelésére, különösen az olyan társbetegségek, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint esetében.

A betegséggel együtt is lehetséges minőségi életet élni

A krónikus vesebetegség és az elhízás szorosan összefüggő egészségügyi problémák. A jó hír azonban az, hogy az életmódbeli változások, beleértve a fogyást, az egészséges étkezést és a rendszeres fizikai aktivitást, jelentősen javíthatják mindkét betegségben érintett betegek állapotát. Az elhízás korai felismerése és kezelése megelőzheti vagy késleltetheti a CKD kialakulását, és azok számára, akik már krónikus vesebetegségben szenvednek, az elhízás kezelése kulcsfontosságú része a terápiának.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Kell-e nyelvérzék a nyelvtanuláshoz? Egy friss kutatás ad választ a kérdésre

2025. június 03.

Egy nem rég készült felmérés szerint a nyelvtanuláshoz nem kell nyelvérzék. A témában végzett legújabb kutatásból az derült ki, hogy a memóriafejlesztés a kulcsa a nyelvtanulásnak. A felmérés azt bizonyítja, hogy néhány trükk és módszer alkalmazásával napi 30-50 szót is elsajátíthatunk a megtanulandó idegen nyelven és akár fél év alatt is eljuthatunk a társalgási szintű tudásig.

Míg egyesek számára a nyelvtanulás olyan természetes, mint a levegővétel, mások hosszú évek kínlódása után is alig tudnak letenni egy középfokú nyelvvizsgát. A különbség oka sokáig rejtélynek tűnt, sokan pedig egyszerűen genetikára vagy „nyelvérzékre” fogták a dolgot.

Dr. Tóth Alexandra azonban kutatásai révén arra jutott, hogy a sikeres nyelvtanulás nem a nyelvérzéken múlik. Vagy legalábbis nem abban az értelemben, ahogy azt a közvélekedés tartja. A tanulmány megállapításai szerint a tanulási módszer, a memória fejlesztése és a motiváció sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a velünk született képességek. Más szóval: nem az agyunk „nyelvi beállítottságán” múlik, hogy megtanulunk-e angolul, németül vagy spanyolul.

„Nagyon fontos és nagyon meghatározó az, hogy hogyan tanuljuk a nyelvet. Illetve az, hogy mielőtt belefogtunk a nyelvtanulásba, előtte valaki elmagyarázta-e azt, hogy hogyan kell helyesen nyelvet tanulni, vagy hogy az agyunkban milyen folyamatok mennek végbe ahhoz, hogy könnyedén meg tudjunk tanulni egy idegen nyelvű szót.” – szögezi le az Alexa Nyelviskola alapító-tulajdonosa, aki nem rég végzett a témában egy felmérést.

„Két diákot hasonlítottam össze. Az egyikük azt mondta, hogy van nyelvérzéke, hiszen már megtanult korábban egy idegen nyelvet, és az könnyen ment neki. A másik diák viszont arról számolt be, hogy 11 éven át próbálkozott az angollal, de mindig kudarcot vallott, és meg volt róla győződve, hogy nincs nyelvérzéke. Ez utóbbi tanulóval külön elkezdtünk foglalkozni. Először a memóriáját fejlesztettük, majd megtanítottuk arra, hogy hogyan lehet hatékonyan nyelvet tanulni, hogyan kell rögzíteni a szavakat, és hogyan lehet őket később visszahívni az emlékezetből. Csak ezután kezdtünk bele a tényleges szótanulásba. Ezután mindkét diáknak ugyanazokat a feladatokat adtuk két hónapon keresztül, a különbség csupán annyi volt, hogy az egyikük előtte részt vett a memóriára és tanulási módszerekre irányuló tréningünkön, a másik nem. Két hónap elteltével megnéztük az eredményeket, és kiderült, hogy az a tanuló, aki korábban nem tudott egy nyelvet megtanulni, most sokkal több szót sajátított el, mint az, akinek már volt nyelvtanulási tapasztalata.” – meséli Dr. Tóth Alexandra.A nyelvtanulás sikerének egyik kulcsa tehát, hogy a tanuló pontosan tudja, hogy hogyan érdemes szavakat elsajátítani – állítja a szakértő. Ha a megfelelő technikák rögzülnek, akár napi 50 új szó is megtanulható. Ehhez természetesen kitartásra és belső motivációra is szükség van. De mi történik akkor, ha mindezek hiányoznak? A szakértő szerint ilyenkor érdemes „megtéveszteni” az agyunkat.

Ültessünk lepkecsalogató virágoskertet!

2025. június 02.

Ha nem csak gyönyörű, de pillangókkal teli kertet szeretnék, akkor nagyon egyszerű dolgunk van: ültessünk olyan virágokat, amiket szeretnek. A palántanevelés időszakán már túl vagyunk, de kifejlett palántákat még vehetünk a kertészetekben, illetve legközelebb ennek tudatában tervezhetjük meg a kertünket.

A természet egyik legszebb teremténye a pillangó. Ahhoz, hogy a kertünkbe "szokjanak", meg kell nekik teremteni a számukra legjobb életkörülményeket.

A pillangók, ahol jól érzik magukat, oda teszik le a petéiket, ahol sok virág áll rendelkezésükre. Amikor a petékből kifejlett hernyók lesznek, akkor ugyanis rengeteg táplálékra, nektárra van szükségük. Ezért nektárban gazdag virágokkal teli kertünkkel tökéletes helyet biztosítunk nekik.

A másik fontos szempont, hogy a pillangók biztonságba érezzék magukat, ezért érdemes olyan helyre is virágot tennünk, ahova a madarak nehezen tudnak eljutni. Erre a célra szoktak építeni pillangóházakat, ezekbe olyan réseket tesznek, ahol a pillangó be tud repülni, a madár viszont nem. De ha találunk egy békésebb helyett, akkor pillangóház nélkül is oda fognak repkedni.

A pillangó hálás lény, hírét adja kertünkről a többi lepkének, és ők is odajönnek, hogy letegyék petéiket.

A pillangókat vonzó virágok a teljesség igénye nélkül: a jószagú cickafark, aranyos izsópfű, festő pipitér, gumós selyemkóró, csokoládévirág, ribizlivirág, nagyvirágú menyecskeszem, sárga kasvirág, kokárdavirág, magas lila őszirózsa, kékszakáll, korai napszemvirág, kék szamárkenyér, méhbalzsam, indiánfű, kerti macskamenta, kúpvirág, vasfű, barátcserje, és a kis kékszárú prérifű.

Ezekből válogathatunk akkor is, ha csak pár balkonládányi helyünk van vagy egy egész kert áll a rendelkezésünkre, hogy virággal borítsuk be, és várjuk, hogy a pillangók meglátogassanak minket.

10 elterjedt fogyókúrás tévhit

2025. június 02.

Van, aki a szénhidrátmentes diétában bízik vakon, van, aki a biotermékekben látja egészségének és karcsúságának zálogát, és vannak, akik a diabetikus, vagy light termékeket nassolva próbálják elérni a vágyott kilókat. Vajon sikerülhet ezekkel a módszerekkel?
Tudatosság és aktivitás.

Nem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik, főként ha testsúlycsökkentésről, életmódváltásról van szó. Ha elkezdi, rengeteg kitartásra és akaraterőre lesz szüksége.

A tévhitek és hiedelmek száma szinte végtelen, ha fogyókúráról, diétáról van szó…

1. tévhit: Bizonyos élelmiszerek egészségtelenek, mások egészségesek.

Tény: Ez az egyik legalapvetőbb tévhit, mely miatt gyakran rosszul értelmezik a diéta fogalmát. Nincs egészségtelen élelmiszer, csak rosszul összeállított étrend, ahol minden az arányokon és mennyiségeken múlik. Ma a legális kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek egyikéről sem lehet azt állítani, hogy egészségtelen, vagy éppen szuperegészséges lenne. A táplálkozástudomány egyik legfontosabb tétele, hogy nincs olyan tápanyag, amely káros lenne az egészségre (kivétel az alkohol gyermekkorban), ha az mértékkel kerül a szervezetbe. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy túlzott felvételük esetén előbb-utóbb az egészség rovására mehet az egyoldalú vagy/és mértéktelen táplálkozás. Pl. a zsiradékok nem egészségtelenebbek a zöldségeknél, viszont más arányban kell a helyes étrendben előfordulniuk, de a szervezetnek mindegyikre szüksége van.

2. tévhit: A helyes étrendben kizárólag növényi olajok szerepelhetnek.

Tény: 100 g növényi eredetű olaj (napraforgó-, tökmag-, szójaolaj stb.) energiaértéke megegyezik 100 g állati eredetű zsír energiaértékével (3757 kJ, 898 kcal), azaz ugyanannyi kalóriát jelentenek, viszont a növényi zsiradékok zsírsavösszetétele kedvezőbb, különösen a szív- és érrendszer egészsége szempontjából.

3. tévhit: Semmi szénhidrát!

Tény: Sokan úgy gondolják, hogy az a legjobb, ha a szénhidrátfogyasztásukat csökkentik le. Azonban a szénhidrátok között van az összetett szénhidrátok csoportja, amelynek kihagyása az étrendből nagy hiba! A megfigyelések szerint, a nagy cukortartalmú étrendet tartó személyeknek kisebb a zsírfelvételük. Az egészséges táplálkozás kapcsán – főként testtömegcsökkentés esetén – célszerű a cukorfogyasztást korlátozni, azonban önmagában ettől még nem lesz mindenben egészséges a táplálkozásuk. A cukrot sokan támadják, valójában a hozzáadott cukor mennyiségét érdemes minimalizálni, mert ennek az elfogyasztott mennyisége optimális testtömegűek esetében se haladja meg az összenergia 10%át (ami egy 2000 kcal energiatartalmú étrendben legfeljebb napi 50 g cukrot jelent).