Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az elhízott embereknek kisebb lehet az agyuk

Érdekességek2019. február 28.

A fotók illusztrációk: pixabay.comAz elhízott embereknek kisebb lehet az agyuk – ezt állapította meg egy kutatás, amely szerint a legnagyobb különbség a sok hasi zsírral rendelkezőknél jelentkezik.

A Loughborough-i Egyetem és a University College London kutatói először világítottak rá, hogy a magas, azaz 30 fölötti testtömegindexszel és magas – férfiaknál 0,9, nőknél 0,85 fölötti – derék-csípő aránnyal rendelkező emberek szürkeállománya kisebb, mint az egészséges testsúlyú embereké. A szürkeállomány az agy idegsejtjeit tartalmazza, és magában foglalja az önszabályozásban, az izomszabályozásban és az érzékszervi érzékelésben érintett agyi régiókat.

Mark Hamer professzor, a Loughbourough-i Egyetem tudósa elmondta, felfedezésük magyarázhatja, hogy a túlsúlyos emberek miért hajlamosabbak a demenciára és más neurodegeneratív betegségekre.

A Neurology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az extra kilogrammok, és különösen a hasi tájon felhalmozódott zsír kapcsolatba hozható az agy térfogatának csökkenésével.

Hamer azonban rámutatott: egyelőre nem világos, hogy az agyi struktúrában bekövetkezett rendellenességek vezetnek-e elhízáshoz, vagy az elhízás vezet ezekhez az agyi változásokhoz.


A kutatásban több mint 9 ezer 55 éves vagy annál idősebb személy vett részt, akiknek 19 százaléka volt elhízott. Minden résztvevőnél MR (mágneses rezonancia)-vizsgálatot végeztek, hogy felmérjék az agy teljes térfogatát és a specifikus idegi területeket.

A kutatásból nemcsak az derült ki, hogy az elhízott emberek agya kisebb, hanem az is, hogy ez még inkább igaz a magas derék-csípő aránnyal rendelkező, tehát hasi tájon is elhízott emberekre. A túlsúlyos és sok hasi zsírral rendelkező résztvevők agyának szürkeállománya átlagosan 786 köbcentiméter volt, az elhízott, de nem nagy hasú résztvevőknek viszont átlagosan 793 köbcentiméteres volt a szürkeállománya.  (MTI/dpa/ANSA)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.