Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az elhízott kutyák rövidebb életűek

Érdekességek2019. január 20.

A fotók illusztrációk: pixabay.comSokszor elkényeztetjük kedvenceinket, vagy kevés idő marad a velük való törődésre, sétáltatásra. Érdemes odafigyelni a napi mozgásra és a megfelelő étrend kialakítására is, hiszen brit kutatások szerint az elhízott kutyák rövidebb ideig élnek. 

A Liverpooli Egyetem és a Mars kisállateledel-gyártó cég kutatóközpontjának szakemberei által végzett kutatás kimutatta, hogy akár két és fél évvel megrövidítheti a kutya életét az elhízás.

A szakemberek 12 népszerű kutyafajta több mint ötvenezer egyedéről az elmúlt húsz évben végzett vizsgálatok során nyert adatokat elemezték, és megállapították, hogy a túlsúlyosság jelen van minden fajtánál. A kan német juhászkutyák öt hónnappal, a kan Yorkshire terrierek két és fél évvel hamarabb múlnak ki, ha túlsúlyosak – írták a Journal of Veterinary Internal Medicine című állatorvos-tudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A szakemberek becslései szerint a brit háztartások mintegy 26 százalékában, az amerikai háztartások 47 százalékában él kutya. Egy közelmúltbeli tanulmányból kiderült, hogy a macska- és kutyatulajdonosok több mint fele rendszeresen vagy gyakran ad enni kutyájának, ha az kunyerál, 22 százalékuk pedig túleteti kedvencét, csak hogy boldoggá tegye őt.


“A gazdik gyakran nincsenek tudatában annak, hogy kutyájuk túlsúlyos és sokan nem látják át, milyen hatással van a túlsúly az állat egészségére. Nem tudhatják azt, hogy ha házi kedvencük elhízott, akkor az más problémákkal is jár, mint porckopás, légzési nehézség, a daganatos betegségek egyes típusa, és az állat életminősége is rosszabb. Ez jelentős hatással van arra, milyen hosszú ideig élnek” – idézte a liverpooli tanulmány társszerzőjét, Alex German kisállatorvos professzort a Science Daily tudományos hírportál.

“Sok gazdi az állatok különösen ízletes ételmaradékokkal és ínyenc csemegékkel történő etetésével házi kedvence iránti szeretetét akarja kimutatni. Ha körültekintően választjuk meg, mivel etetjük kutyánkat, az jó egészségben tartja őt és lehetővé teszi, hogy hosszú évekig körülöttünk legyen” – tette hozzá.

Aggasztó azonban, hogy a gazdáknak csak egyötöde méri, mennyi élemet adjon kedvencének, négyötödük mindig vagy gyakran csak megbecsüli, mennyi élelemre van szüksége az állatnak etetésekkor – jegyezte meg German.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)