Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az elme, mint teremtő erő

Érdekességek2023. április 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az emberi elme igen összetett információs struktúra. Sok elmélet született már, amely a megismerésére törekszik. Általában elmondható, hogy a hagyományos elképzelés szerint a pszichénk leírható a környezeti hatások által kiváltott tényezők (neveltetés, egyéb környezeti ingerek) és a biológiai adottságok (öröklődés) révén. Ezek az elméletek ugyanakkor nem számolnak az elme teljesítményével olyan szituációkban, mikor a racionalitás és az ortodox tudományos gondolkodás megáll.  

Ezek a szituációk az ember parapszichológiai élményei, tudatmódosult állapotok, mint például a hipnózis, alvás, vagy a halálközeli élmények. Az ilyen állapotokból kapott beszámolók és tudományos kutatások azt igazolják, hogy elménk olyan teljesítményre képes, melynek léte megkérdőjelezheti a hagyományos megközelítések állításait. Egyszerű tapasztalati tény, miszerint hipnózisban lehet olyan utasítást (szuggesztiót) adni az alanynak, hogy felébredése után ne lásson semmilyen berendezési tárgyat, ami az adott szobában van, arra enged következtetni, hogy az elme képes irányítani érzékszerveinket, méghozzá jelentős mértékben (holott érzékszerveink elvileg szigorú biológiai szabályok szerint működnek).

Példaként említhető az is, hogy ugyanilyen szuggesztiókkal az alanyon égési sebeket „hoztak” létre, melyet semmilyen külső behatással nem befolyásoltak, illetve teljesen hétköznapi pénzérméket használtak hozzá. Ha a hagyományos elképzeléseknek igaza van, akkor hogyan lehetséges az, hogy pusztán szuggesztióval (parapszichológiában programozással), orvosilag reménytelen, áttétes, rákos betegeken lehet segíteni?

Az elme alapvető irányító szereppel bír. Információtartalma az ember összes cselekvésére kihatással van, tulajdonképpen az alapja a személy összes megnyilvánulásának. Erre az információra egyébként jellemző, hogy már a személy születésékor jelen vannak, sőt, igazán el sem vesztek, vagy keletkezésük nem köthető a megszületéshez. Döntéseinket, és annak eredményeként megjelenő cselekedeteinket valójában a pszichében jelenlévő tudattalan, a hagyományos tudományok által megmagyarázhatatlan működésű, programok alkotják. A programok csak működésükben, megjelenésükben statikusak, információtartalmuk változtathatóak. Mivel a programok információtartalma adja meg végül a ténylegesen megjelenő cselekvések sorozatát (a személyiségen keresztül), ezért elmondható, hogy az emberi elme az életünk folyamatának megteremtője.


Egyszerű példával szemlélve, ha egy kosárlabdázó mentálisan leképezi a kosárba dobás folyamatát, sokkal valószínűbben tudja ezt ténylegesen is végrehajtani (sikertelenségét csak kétségei magyarázzák). Ha némileg bonyolultabb folyamatot veszünk alapul, a vírusok megjelenése és terjedése pontosan ugyanígy megy végbe. Például az influenzajárvány terjedésének valószínűségét nagymértékben növeli, hogy az emberek mentálisan leképzik ezt a folyamatot és olyan lelki történést indítanak így el, mely éppen a járvány terjedését segíti. Ez olyannyira igaz, hogy még a vírus mutálódására is hatással lehet. A társadalomtól olyan alapvető rutinokat kaptunk, melyek meghatározzák azt, hogy mi a (lélektani) teendőnk egy influenzajárvány esetén. Elvárt, hogy féljünk, hogy oltassuk be magunkat, vásároljunk gyógyszereket, holott pont ezektől a tevékenységektől betegszünk meg leginkább, mivel elménkben így képződik le mentálisan a betegség képe, amely ezen az úton aktivizálódhat szervezetünkben. Az elgondolás egyáltalán nem új, már a középkorban is voltak, akik hasonlóképpen vélekedtek (valószínű, hogy korábban is ismerték a betegségek keletkezésének ilyen módját).

Tulajdonképpen egy vírus (betegség, baktérium) nem más, mint anyagiasult információ, mely információtartalmának megfelelően viselkedik. Csakhogy az elménk képes hatással lenni az információk szerveződésére és tartalmára, éppen ezért befolyással lehetünk egy járvány terjedésére, de ez a magyarázata a gyógyíthatatlan betegségek módosulását is.

Az elme által szervezett információ megjelenik az anyagi világban is, meghatározza annak működését (hipnózisban így jelennek meg az égési sebek, így lehet betegségekre hatással lenni, stb.), tulajdonképpen ezen a módon befolyásolni lehetséges az ember egész életét, ugyanis tudatosan módosítani lehet az információkat, melyek megjelennek az anyagi világban.

Az emberi elme információtartalma jelenik meg a személy minden cselekvésében és minden történésében. Ezért mondható, hogy nincsenek véletlenek, csakis elménk megismerésének hiánya miatt érzékeljük így. Az elme teremtő ereje jelenik meg minden mozzanatban, ami végigkíséri életünket. A világunkat mi magunk irányítjuk, teremtjük, éppen ezért életünkért is mi magunk vagyunk a felelősek.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.

Kell-e nyelvérzék a nyelvtanuláshoz? Egy friss kutatás ad választ a kérdésre

2025. június 03.

Egy nem rég készült felmérés szerint a nyelvtanuláshoz nem kell nyelvérzék. A témában végzett legújabb kutatásból az derült ki, hogy a memóriafejlesztés a kulcsa a nyelvtanulásnak. A felmérés azt bizonyítja, hogy néhány trükk és módszer alkalmazásával napi 30-50 szót is elsajátíthatunk a megtanulandó idegen nyelven és akár fél év alatt is eljuthatunk a társalgási szintű tudásig.

Míg egyesek számára a nyelvtanulás olyan természetes, mint a levegővétel, mások hosszú évek kínlódása után is alig tudnak letenni egy középfokú nyelvvizsgát. A különbség oka sokáig rejtélynek tűnt, sokan pedig egyszerűen genetikára vagy „nyelvérzékre” fogták a dolgot.

Dr. Tóth Alexandra azonban kutatásai révén arra jutott, hogy a sikeres nyelvtanulás nem a nyelvérzéken múlik. Vagy legalábbis nem abban az értelemben, ahogy azt a közvélekedés tartja. A tanulmány megállapításai szerint a tanulási módszer, a memória fejlesztése és a motiváció sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a velünk született képességek. Más szóval: nem az agyunk „nyelvi beállítottságán” múlik, hogy megtanulunk-e angolul, németül vagy spanyolul.

„Nagyon fontos és nagyon meghatározó az, hogy hogyan tanuljuk a nyelvet. Illetve az, hogy mielőtt belefogtunk a nyelvtanulásba, előtte valaki elmagyarázta-e azt, hogy hogyan kell helyesen nyelvet tanulni, vagy hogy az agyunkban milyen folyamatok mennek végbe ahhoz, hogy könnyedén meg tudjunk tanulni egy idegen nyelvű szót.” – szögezi le az Alexa Nyelviskola alapító-tulajdonosa, aki nem rég végzett a témában egy felmérést.

„Két diákot hasonlítottam össze. Az egyikük azt mondta, hogy van nyelvérzéke, hiszen már megtanult korábban egy idegen nyelvet, és az könnyen ment neki. A másik diák viszont arról számolt be, hogy 11 éven át próbálkozott az angollal, de mindig kudarcot vallott, és meg volt róla győződve, hogy nincs nyelvérzéke. Ez utóbbi tanulóval külön elkezdtünk foglalkozni. Először a memóriáját fejlesztettük, majd megtanítottuk arra, hogy hogyan lehet hatékonyan nyelvet tanulni, hogyan kell rögzíteni a szavakat, és hogyan lehet őket később visszahívni az emlékezetből. Csak ezután kezdtünk bele a tényleges szótanulásba. Ezután mindkét diáknak ugyanazokat a feladatokat adtuk két hónapon keresztül, a különbség csupán annyi volt, hogy az egyikük előtte részt vett a memóriára és tanulási módszerekre irányuló tréningünkön, a másik nem. Két hónap elteltével megnéztük az eredményeket, és kiderült, hogy az a tanuló, aki korábban nem tudott egy nyelvet megtanulni, most sokkal több szót sajátított el, mint az, akinek már volt nyelvtanulási tapasztalata.” – meséli Dr. Tóth Alexandra.A nyelvtanulás sikerének egyik kulcsa tehát, hogy a tanuló pontosan tudja, hogy hogyan érdemes szavakat elsajátítani – állítja a szakértő. Ha a megfelelő technikák rögzülnek, akár napi 50 új szó is megtanulható. Ehhez természetesen kitartásra és belső motivációra is szükség van. De mi történik akkor, ha mindezek hiányoznak? A szakértő szerint ilyenkor érdemes „megtéveszteni” az agyunkat.

Ültessünk lepkecsalogató virágoskertet!

2025. június 02.

Ha nem csak gyönyörű, de pillangókkal teli kertet szeretnék, akkor nagyon egyszerű dolgunk van: ültessünk olyan virágokat, amiket szeretnek. A palántanevelés időszakán már túl vagyunk, de kifejlett palántákat még vehetünk a kertészetekben, illetve legközelebb ennek tudatában tervezhetjük meg a kertünket.

A természet egyik legszebb teremténye a pillangó. Ahhoz, hogy a kertünkbe "szokjanak", meg kell nekik teremteni a számukra legjobb életkörülményeket.

A pillangók, ahol jól érzik magukat, oda teszik le a petéiket, ahol sok virág áll rendelkezésükre. Amikor a petékből kifejlett hernyók lesznek, akkor ugyanis rengeteg táplálékra, nektárra van szükségük. Ezért nektárban gazdag virágokkal teli kertünkkel tökéletes helyet biztosítunk nekik.

A másik fontos szempont, hogy a pillangók biztonságba érezzék magukat, ezért érdemes olyan helyre is virágot tennünk, ahova a madarak nehezen tudnak eljutni. Erre a célra szoktak építeni pillangóházakat, ezekbe olyan réseket tesznek, ahol a pillangó be tud repülni, a madár viszont nem. De ha találunk egy békésebb helyett, akkor pillangóház nélkül is oda fognak repkedni.

A pillangó hálás lény, hírét adja kertünkről a többi lepkének, és ők is odajönnek, hogy letegyék petéiket.

A pillangókat vonzó virágok a teljesség igénye nélkül: a jószagú cickafark, aranyos izsópfű, festő pipitér, gumós selyemkóró, csokoládévirág, ribizlivirág, nagyvirágú menyecskeszem, sárga kasvirág, kokárdavirág, magas lila őszirózsa, kékszakáll, korai napszemvirág, kék szamárkenyér, méhbalzsam, indiánfű, kerti macskamenta, kúpvirág, vasfű, barátcserje, és a kis kékszárú prérifű.

Ezekből válogathatunk akkor is, ha csak pár balkonládányi helyünk van vagy egy egész kert áll a rendelkezésünkre, hogy virággal borítsuk be, és várjuk, hogy a pillangók meglátogassanak minket.