Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az elme, mint teremtő erő

Érdekességek2023. április 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az emberi elme igen összetett információs struktúra. Sok elmélet született már, amely a megismerésére törekszik. Általában elmondható, hogy a hagyományos elképzelés szerint a pszichénk leírható a környezeti hatások által kiváltott tényezők (neveltetés, egyéb környezeti ingerek) és a biológiai adottságok (öröklődés) révén. Ezek az elméletek ugyanakkor nem számolnak az elme teljesítményével olyan szituációkban, mikor a racionalitás és az ortodox tudományos gondolkodás megáll.  

Ezek a szituációk az ember parapszichológiai élményei, tudatmódosult állapotok, mint például a hipnózis, alvás, vagy a halálközeli élmények. Az ilyen állapotokból kapott beszámolók és tudományos kutatások azt igazolják, hogy elménk olyan teljesítményre képes, melynek léte megkérdőjelezheti a hagyományos megközelítések állításait. Egyszerű tapasztalati tény, miszerint hipnózisban lehet olyan utasítást (szuggesztiót) adni az alanynak, hogy felébredése után ne lásson semmilyen berendezési tárgyat, ami az adott szobában van, arra enged következtetni, hogy az elme képes irányítani érzékszerveinket, méghozzá jelentős mértékben (holott érzékszerveink elvileg szigorú biológiai szabályok szerint működnek).

Példaként említhető az is, hogy ugyanilyen szuggesztiókkal az alanyon égési sebeket „hoztak” létre, melyet semmilyen külső behatással nem befolyásoltak, illetve teljesen hétköznapi pénzérméket használtak hozzá. Ha a hagyományos elképzeléseknek igaza van, akkor hogyan lehetséges az, hogy pusztán szuggesztióval (parapszichológiában programozással), orvosilag reménytelen, áttétes, rákos betegeken lehet segíteni?

Az elme alapvető irányító szereppel bír. Információtartalma az ember összes cselekvésére kihatással van, tulajdonképpen az alapja a személy összes megnyilvánulásának. Erre az információra egyébként jellemző, hogy már a személy születésékor jelen vannak, sőt, igazán el sem vesztek, vagy keletkezésük nem köthető a megszületéshez. Döntéseinket, és annak eredményeként megjelenő cselekedeteinket valójában a pszichében jelenlévő tudattalan, a hagyományos tudományok által megmagyarázhatatlan működésű, programok alkotják. A programok csak működésükben, megjelenésükben statikusak, információtartalmuk változtathatóak. Mivel a programok információtartalma adja meg végül a ténylegesen megjelenő cselekvések sorozatát (a személyiségen keresztül), ezért elmondható, hogy az emberi elme az életünk folyamatának megteremtője.


Egyszerű példával szemlélve, ha egy kosárlabdázó mentálisan leképezi a kosárba dobás folyamatát, sokkal valószínűbben tudja ezt ténylegesen is végrehajtani (sikertelenségét csak kétségei magyarázzák). Ha némileg bonyolultabb folyamatot veszünk alapul, a vírusok megjelenése és terjedése pontosan ugyanígy megy végbe. Például az influenzajárvány terjedésének valószínűségét nagymértékben növeli, hogy az emberek mentálisan leképzik ezt a folyamatot és olyan lelki történést indítanak így el, mely éppen a járvány terjedését segíti. Ez olyannyira igaz, hogy még a vírus mutálódására is hatással lehet. A társadalomtól olyan alapvető rutinokat kaptunk, melyek meghatározzák azt, hogy mi a (lélektani) teendőnk egy influenzajárvány esetén. Elvárt, hogy féljünk, hogy oltassuk be magunkat, vásároljunk gyógyszereket, holott pont ezektől a tevékenységektől betegszünk meg leginkább, mivel elménkben így képződik le mentálisan a betegség képe, amely ezen az úton aktivizálódhat szervezetünkben. Az elgondolás egyáltalán nem új, már a középkorban is voltak, akik hasonlóképpen vélekedtek (valószínű, hogy korábban is ismerték a betegségek keletkezésének ilyen módját).

Tulajdonképpen egy vírus (betegség, baktérium) nem más, mint anyagiasult információ, mely információtartalmának megfelelően viselkedik. Csakhogy az elménk képes hatással lenni az információk szerveződésére és tartalmára, éppen ezért befolyással lehetünk egy járvány terjedésére, de ez a magyarázata a gyógyíthatatlan betegségek módosulását is.

Az elme által szervezett információ megjelenik az anyagi világban is, meghatározza annak működését (hipnózisban így jelennek meg az égési sebek, így lehet betegségekre hatással lenni, stb.), tulajdonképpen ezen a módon befolyásolni lehetséges az ember egész életét, ugyanis tudatosan módosítani lehet az információkat, melyek megjelennek az anyagi világban.

Az emberi elme információtartalma jelenik meg a személy minden cselekvésében és minden történésében. Ezért mondható, hogy nincsenek véletlenek, csakis elménk megismerésének hiánya miatt érzékeljük így. Az elme teremtő ereje jelenik meg minden mozzanatban, ami végigkíséri életünket. A világunkat mi magunk irányítjuk, teremtjük, éppen ezért életünkért is mi magunk vagyunk a felelősek.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Támadó tengeri élőlények: A cápák

2025. szeptember 08.

A cápatámadás veszélye a harapással okozott sérülés. Ez iszonyú méretű csonkolásokat hagy maga után, még ha az áldozat túl is éli a támadást. Évente kb. 50 esetet említ a szakirodalom, ebből 5-10 halálos. A cápákat övező félelem nem enyhül attól, hogy a cápák nem az emberhúsért támadnak (hiszen az emberi csontok emészthetetlenek a cápa számára) hanem azért, mert a vízben úszó ember formája hasonlít a fókára, mely a cápa könnyű zsákmánya. A legtöbb cápatámadást az USA-ban és Ausztráliában jegyezték fel, ezért itt csak azokon a strandokon ajánlatos fürdeni, ahol cápaőrség van.

A cápaveszély elkerülésére olyan egyszerű szabályokat is be kell tartani, mint az éjszakai, vagy a zavaros vizekben, halraj közelében való fürdőzés. Továbbá provokálja a cápatámadást a vérző seb, vagy a menstruációs periódusban való fürdés. Mindenkor tartsa be a cápaőrség figyelmeztetéseit!

Utazás előtt és közben is tudatosan: Első az élelmiszerbiztonság!

2025. szeptember 08.

Az utazásokat jellemzően jó előre megtervezzük: készítünk költségtervet, megtervezzük a programokat és hogy milyen ételeket szeretnénk majd megkóstolni, de ritkábban gondolunk arra, hogy a konyhánkat és hűtőnket is felkészítsük a távollétre. Pedig ez az élelmiszerpazarlás és az élelmiszerbiztonság szempontjából is kiemelten fontos.


„Vásároljunk” a hűtőnkből: Törekedjünk arra, hogy lehetőség szerint még az utazás előtt felhasználjuk a közeli lejárati idejű termékeket. Figyeljünk a gyorsabban romló, fogyaszthatósági idővel ellátott termékekre (például joghurt, felvágottak, sonka). Ha nem sikerül időben felhasználnunk, akkor váljunk meg tőlük, hiszen ezek a termékek a lejárati idő után már kockázatosak lehetnek. (1)
Használjuk a fagyasztót: A maradék készételeket és közeli lejáratú élelmiszereket (például gyümölcs, pékáru, túró) érdemes lefagyasztani.
Hűtőszekrény-takarítás: Legalább havonta egyszer (vagy amint kifolyik valami, romlott étel kerül bele) meleg vízzel és semleges tisztítószerrel tisztítsuk ki a hűtőnket, a felső polcoktól lefelé haladva. Mielőtt visszapakolunk, töröljük szárazra a hűtő belsejét.

Miért kiemelten fontos az élelmiszerbiztonság a nyári melegben?

2025. szeptember 07.

Amikor beköszönt a nyári hőség, nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem az élelmiszerromlás kockázata is. A meleg ugyanis ideális környezetet teremt a mikrobák, például a baktériumok gyorsabb szaporodásához. Egy kis odafigyeléssel azonban megelőzhetjük a nyári gyomorrontást, vagy akár a komolyabb ételmérgezéseket is.

Az élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó kórokozók különösen gyorsan szaporodnak 5 és 60°C között – ezt az intervallumot hívjuk veszélyzónának. A nyári napokon az ételek könnyen elérhetik ezt a hőmérsékletet, ha nem hűtjük őket megfelelően. Egy napon hagyott autó belső hőmérséklete akár 50-60°C-ra is felmelegedhet, így a hűtést igénylő élelmiszerek (tejtermékek, húsok stb.) nagyon gyorsan megromolhatnak. Vegyük például a joghurtot, amelyet általában 4-8°C között kell tárolni. A meleg, nedves és tápanyagban gazdag joghurt ideális táptalaj a káros mikroorganizmusok (például Salmonella, Listeria) számára. Már néhány óra alatt olyan mértékben elszaporodhatnak, hogy ételmérgezést okozhatnak. A joghurt eközben levet ereszthet, megváltozhat az íze, az illata, de ezek a változások nem mindig látványosak. A mikrobiológiai kockázat már fennállhat akkor is, ha nem észlelünk elváltozást.

Ennek elkerülése érdekében nyáron használjunk hűtőtáskát a bevásárlás során,különösen, ha a vásárlás hosszabb időt vesz igénybe, például ha több boltba is megyünk. Legyünk tudatosak, hiszen ezzel nemcsak a megbetegedéseket, hanem az élelmiszerpazarlást is elkerülhetjük. Ha kétségeink vannak egy termékkel kapcsolatban, inkább ne fogyasszuk el.