Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az elvárások után a vakáció legyen felszabadulás

Érdekességek2020. július 09.

Fotó: getyimages.com

Nincs olyan gyerek, aki ne várná a nyári szünetet. Hetekkel, sőt hónapokkal korábban már visszafelé számolják a napokat. Nagy az izgalom! Pszichológiai értelemben ez így helyes, a gyerek feladata ilyenkor a kikapcsolódás, feltöltődés, azonban mi lehet annak az oka, hogy bizony sok szülő még ilyenkor is szakkörre járatná gyermekét.
 
A gyerek nagy tervekkel és megkönnyebbüléssel lép ki az iskolából, másképpen fogalmazva az évzáró ünnepség egy szimbolikus lezárása annak a feszített tempónak, amit a szülő és maga az iskola egész évben megkövetel a gyerektől. Pszichológusként a gyerek sérülékenységére hívnám fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a fokozott elvárás, megterhelés szorongásos tüneteket is tud okozni.

Egy kisiskolás szeretne mindenkinek és mindennek megfelelni, azonban mindez egy ördögi körré tud elhatalmasodni. Minél nagyobb a szülői nyomás, minél nagyobb az elvárás, annál inkább megéli a gyerek, miszerint nagy tétje van egy feladatnak, ami nyomásként nehezedhet rá. Pszichológusként gyakran szembesülök azzal, hogy a gyerek fél azoktól a helyzetektől, ahol meg kell mutatkozni, ahol teljesíteni kell, miközben a szülő azt „skandálja”, hogy ő nem vár el semmit, ő aztán elfogadó, megértő.

Ez a példa jól tükrözi, hogy a gyerekben kialakuló teljesítményszorongás háttere sokszor nem tudatos. Egy idő után azonosul ő maga is az elvárásokkal, aminek az a következménye, hogy belsővé válik a megfelelés.

A vakáció legyen egy fellélegzés. Ahogy nekünk fontos és értékes a pihenés, úgy a gyerek számára is elsődleges.

A gyerekben felgyülemlett feszültségnek fel kell szabadulnia, erre szolgálhat az aktív pihenés. A szülő próbálja meg elengedni azon vágyait, hogy a gyermek még nyáron is tanuljon, teljesítsen. Fölösleges, sőt illúzió, hogy az az aktív szünidőtöltés, ha a gyerek képezi magát, tanul. Természetesen nem azt mondom, hogy keretek nélkül hagyjuk a gyereket szabadon és csináljon amit akar, hanem azt, hogy a szülőnek meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a szünet hasznos eltöltését.


A gyerek szinte extázisban él
 
Az lenne a meglepő, ha a gyerek nem fantáziálna arról, hogy miket fog csinálni, kikkel menne táborba, naponta hányszor menne focizni vagy a játszótérre. Rengeteg engedményt kér, azonban célszerű a szülőnek a gyerekkel közösen átgondolni, együtt újrakeretezni a szünet alatti időszakot. A gyerek akkor tud azonosulni a szabályokkal, ha a szülő bevonja őt a döntésbe, értelmi szintjének megfelelően kap magyarázatot. Az izgalom nagy, és egyre nagyobb, amikor kitör a nyári vakáció.

Eddig korán kellett lefeküdni, hétvégén is tanulni kellett, azonban most itt van a szabadság élménye. Célszerű engedni ilyenkor, hagyni, hogy tanulja meg ésszerű határokon belül strukturálni saját napjait: ez az egyik főpróbája a későbbi önállóság felé vezető útnak. A szülőt úgy kell elképzelni ebben a helyzetben, mint egy „partjelző” a focipálya szélén, aki ott van, nyomon követi, akár szabályoz, de szabad kezet ad a „játékosnak”, vagyis a gyereknek.
 
Fotó: gettyimages.comA szülő nagy dilemmája
 
A szülők többségének gondot jelent gyermeke elhelyezése a nyári szünet idejére. Ugyan van lehetőség kérni az elhelyezést az éppen ügyeletet tartó óvodában, de ez nem mindig szerencsés. A gyermekek többsége ugyanis nehezen viseli az új környezetet, az ismeretlen felnőtteket és gyerekeket. Ez az oka annak, hogy reggelente nehezen válnak el a szülőktől, sírnak. Így a szülők is nehezebben indulnak a munkába, gondolataik egész nap a gyermekük körül jár. Szerencséseknek mondhatók azok a szülők, akik nagymamákra, rokonokra tudják bízni csemetéiket a szünet 1-2 hetére.

Egy szülői kezdeményezés
 
„Az egy csoportba járó gyerekek anyukái, 3-4 fős csoportokat alkottak, beosztották szabadságukat: sorban, egymás után egy-egy hétig vigyáztak napközben egymás gyermekére, s így minden szülőnek csak egyheti szabadságába került az óvodaszünet. A gyerekek jól érezték magukat az új környezetben, hiszen csoporttársaikat és az anyukákat az oviból már jól ismerték.

Pszichológusként, amikor olvastam ezt a megoldást, az jutott eszembe, hogy szakmailag megállja a helyét, hiszen a legfontosabb a gyerek biztonságérzésének fenntartása. Azzal, hogy ismerik egymást a gyerekek, a helyzet noha új, nem okoz feszültséget, bizonytalanságot. A szülői kezdeményezés, ha jól összehangolt, akkor ebből csak nyer a gyermek, továbbá a szülő is, akinek lekerül a válláról egy „darabka” teher.
 
Makai Gábor
klinikai szakpszichológus
További információ: www.makaigabor.hu, makai.pszichologus@gmail.com.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.