Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az ember által megfertőzött vadállatok továbbadják a vírust

Érdekességek2021. december 18.

Fotó: pixabay.com

Az ember megfertőzhet új koronavírussal vadon élő szarvast, amely képes terjeszteni a vírust társai körében – mutatták ki amerikai kutatók, akik először találtak bizonyítékot arra, hogy az állatok jelentős mértékben terjesztik a vírust a vadonban.

A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói által kilenc hónapon át vizsgált fehérfarkú szarvasok egyharmada volt aktív fertőzött, de a 2020 novembere és 2021 januárja közötti időszakban a vizsgált állatok 80 százalékának volt pozitív a koronavírustesztje. A vírus vélhetően emberről terjedt át közvetve a szarvasokra, amelyek valószínűleg továbbadták a fertőzést.

A kutatók tudatában voltak annak, hogy szarvas megfertőződhet a koronavírussal, de meglepte őket a fertőzött állatok hatalmas száma – csúcsponton ötből négy állat bizonyult pozitívnak -, csakúgy mint az, hogy vírusterhelésük igen magas volt – mondta Suresh Kuchipudi virológusprofesszor. a tanulmány társszerzője a The Guardian című brit napilapnak. Az is meglepte őket, hogy világos kapcsolat volt a genetikai elemzésekben az ember általi fertőződést, majd a vírus más őzeknek történő gyors átadását illetően.

A kutatók Iowa államban élő fehérfarkú szarvasokat vizsgáltak, de úgy vélik, hogy a széleskörű fertőzés más államokban élő szarvasok esetében is igaz.

A fehérfarkú szarvas egyike a legelterjedtebb és leggyakoribb szarvasfajoknak az amerikai kontinensen és a vadászok kedvelt zsákmánya. Fogékony a SARS-CoV-2 vírusra, amellyel megfertőződhet azáltal, hogy ember által kidobott élelmiszert fogyaszt vagy vírusos szennyvizet iszik, vagy olyan helyen szaglászik, ahol emberi köpet vagy vizelet van. “Ha bármely forrásból kapcsolatba lép a vírussal, megfertőződik. Nagyon valószínű, hogy az állat elkapja a vírust, bár ember általi közvetlen átadás még nem történt” – tette hozzá Kuchipudi.

Már a koronavírus-járvány előtt is jól ismert volt a tudósok körében az, hogy a koronavírusok megfertőzhetik az állatokat, és az Egyesült Államokban a közönséges koronavírus elleni oltás rendszeres volt a háziállatok esetében.  “A fajok közötti fertőzés mutánsokat eredményezhet és nehéz megmondani, hogy ezek a változatok enyhébbek vagy súlyosabbak lesznek. Eddig nincs bizonyíték arra, hogy az állatokról visszaterjedne emberre” – mondta Stanley Perlman, az Iowai Egyetem mikrobiológus és immunológus professzora.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.