Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az emberiség legintimebb titka! A nagy illemhelytan

Érdekességek2023. augusztus 26.

klasszikus árnyékszék Parajdon (fotó: roziutazik)A civilizáció kétségtelenül legnagyobb vívmánya a vízöblítéses wc volt - elmélkedek el a nyári rendezvényeket, fesztiválokat járva, amikor beleszippantok a levegőbe, és messziről érződik a mobil toalettek semmivel össze nem téveszthető szaga. Budi, árnyékszék, klozet, klotyó, wc, rötyi, toalett... milyen sokféle elnevezéssel illetjük életünk azon helyét, ahol magányos órák ezreit töltjük el!  

Budi, árnyékszék, klotyó, wc, rötyi, toalett... milyen sokféle elnevezéssel illetjük életünk azon helyét, ahol magányos órák ezreit töltjük el!
 
"A korszerű fürdőszobákban a vécékagyló úgy emelkedik ki a padlóból, mint a tavirózsa fehér virága. Az építész mindent megtesz, hogy a test megfeledkezzen nyomorúságról, és az ember ne tudja, mi történik beleinek hulladékával, amikor felzúg fölötte a tartályból leeresztett, sodró víz. A csatornák csőhálózata, jóllehet csápjaival a lakásunkig hatol, gondosan el van rejtve tekintetünk elől, és mi semmit sem tudunk az ürülékek láthatatlan Velencéjéről…"- elmélkedik Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című művében, egyúttal emblematikusan összefoglalva az emberiség egyik legnagyobb vívmányának szerepét és a belek ürítéséhez kapcsolódó gondolatokat.

Valóban, az emberi széklet sok helyen tabunak számít, és nagyon sokfajta viszonyulást alakított ki az emberiség történetében. Vannak kultúrák, ahol úgy gondolják, gondosan el kell földelni, különben rosszakaróink felhasználhatják rontásunkra, a földművelő népek viszont teljesen természetes módon használják fel trágyaként a mezőgazdaságban.

S mi a helyzet az európai kultúrákban? Európában összességében elmondható, hogy az emberi ürülékhez a szenny, piszok és tisztátlanság képzetei kapcsolódnak, amitől valamilyen módon igyekszünk megszabadulni. Nem véletlen, hogy a pszichoanalízis is leszakít egy darabot az ember személyiségfejlődéséből, s anális korszaknak nevezi el a szobatisztaságra szoktatás fontos időszakát.

A nagy wc-sztori
A korábbi korszakok sokféle, ámbár többnyire gusztustalan és egészségtelen alternatívát kínáltak fel elődeinknek ürüéküktől való megszabadulásukhoz. Pedig az ókori Rómában már nyilvános latrinákat használtak (sós vízzel telt edényeket), a magánházakban pedig vízöblítéses, zárt illemhelyek is voltak; bár a köznép továbbra is különféle éjjeliedények mellett tette le a voksát. A Birodalom bukásával azonban befellegzett a kulturált illemhelyeknek is, s kissé szagosabb korszakok köszöntöttek be.

A középkorban elsősorban kübliket, biliket használtak (volt, hogy egy egész család ugyanazt), melyek tartalma nemes egyszerűséggel landolt az utcára az ott csordogáló szemét közé, vagy rosszabb esetben az arra sétálók nyakába.

Az első konszolidált wc-előd szintén a középkor találmánya volt, egy falba mélyeszet egyszemélyes gardrób, ahol a kíváncsi szemek elől némileg intim maradt az intimnek szánt művelet. A folyóügyek azonban továbbra is elsősorban az utcán, és a városfalak mentén bonyolódtak; vidéken némileg kultúráltabban, emésztőgödrök segedelmével (latrina).


Ám ne legyenek illúzióink afelől, hogy az úri népség kényes ízlése más megoldások felé terelte volna a kastélyok és paloták lakóit. A 17. században az itt élők ki sem mentek a lakosztályukról, hanem a folyósón és ajtók mögötti zugokban könnyítettek magukon, ha pedig elviselhetetlen volt már a bűz, akkor pár szobával odébb költöztek. Egy kis illatosító és parfüm egyébként is elnyomta az orrfacsaró szagokat.

Te vagy az igazi!
Az igazi áttörést azonban a 18. századi nagy, halálos járványai hozták, amelyek már arra figyelmeztettek: sürgős megoldást kell találni az áldatlan higiéniai állapotokra. S bár a vízöblítéses wc prototípusát már 1596-ban felfedezte Sir John Harrington, az angol királyi udvar nem igazán érdeklődött találmánya iránt egészen a 19. század elejéig. Lassanként azonban, a csatornarendszerek korszerűsítésével, polgárjogot nyert e forradalmi találmány, először Angliában (innen a magyar nyelvben használt elnevezés is: wc -water closet azaz vízöblítéses toalett), később Európa-szerte mindenütt.

Persze azóta sok víz lefolyt a vízöblítéses wc-kből, s az illemhelyek ötletének millió változata (mobil, guggolós, high-tech és ökováltozatok) pattant ki az emberiség fejéből, immáron  csúcstechnológiák egész sorát bevetve, hogy minél higiénikusabban és környezetkímélőbben oldják meg ezt a cseppet sem mellékes kérdést.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...