Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az energiaital mértékkel nem méreg, de felesleges fogyasztani

Érdekességek2019. december 01.

Fotó: pixabay.com

Aggasztóan sok energiaitalt fogyasztanak a fiatalok. Az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet felmérése szerint a magyar fiatalok 78 százaléka fogyasztja előszeretettel ezeket az italokat.

Töretlen az energiaitalok népszerűsége, az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet egy legfrissebb felmérése szerint minden ötödik 10 és 14 év közötti fiatal iszik egyet a reggeli órákban belőle. A kardiológusok szerint ez akár veszélyes is lehet, hogy miért, arról a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktatókórház orvosigazgató belgyógyásza beszélt. Dr. Reiber István szerint mértékkel nem méreg az energiaital, de fiatalok ne fogyasszák.

– Mit tartalmaznak az energiaitalok?

– Nagy mennyiségben cukrot, koffeint, némi vitamint és tartósítószereket. Tulajdonképpen egy átlagos üdítőitalnak is minősíthetnénk, Magyarországon az élelmezési szabályzatban nincs pontosan definiálva az energiaital fogalma. Hogy ez miért is lehet veszélyes? Nézzük a koffeintartalmat. Egy két és fél deciliteres ilyen ital elfogyasztása nem méregnek tekinthető mennyiségben tartalmaz koffeint, körülbelül 70 mg az itthon forgalomban lévő energiaitalok koffeintartalma. Egy jófajta espresso kávé 100-150 mg koffeint tartalmaz. A gond akkor van, ha valaki egy nap többet fogyaszt ezekből a dobozos italokból, hiszen akkor nagyon gyorsan összeadódik ez a mennyiség.


– Mennyi koffeint fogyaszthat egy felnőtt ember, ami még nem okozhat egészségügyi problémákat?

– Felnőtt emberek esetében napi 400 mg-ban határozták meg azt az értéket, ami különböző vizsgálatokkal igazolva, nem ártalmas az egészségre. Lehetőség szerint egyszerre 200 mg koffeinnél többet ne fogyasszunk, mert annak lehet már mindenféle mellékhatása. Hogy mik ezek? Szívritmus zavar, gyors szívverés, a vérnyomás hirtelen megemelkedése, hányinger, hasmenés, szédülés. Azt javaslom, ne terheljük feleslegesen érrendszerünket nagy mennyiségű koffeinnel. A gyermekekre, fiatalokra ez különösen igaz. Ez nehéz, főleg így a fesztiválok időszakában, hiszen a fiataloknál egyre népszerűbbek az energiaitalok, főleg hazánkban. Sajnos nagy mennyiségben fogyasztják és ez az alapvető probléma. Ha hetente egyszer megisznak egyet, attól nem lesz semmi bajuk, a mértéktelen fogyasztással van a gond. Felnőtteknek sem tanácsos, egyszerűen nincs rá szükség. Ha fittek szeretnének lenni, akkor mozogjanak, megfelelően táplálkozzanak, aludjanak eleget és elérhetik a szellemi frissességet. A magas cukortartalmat is meg kell említeni: 20 kávéskanálnyi cukor van egy doboz energiaitalban. Ezért sem jó, ha sokat fogyasztanak belőle, felesleges energiát tartalmaz.

– Mi a helyzet akkor, ha ezeket a koffeines italokat alkohollal keverjük?

– A koffein önmagában is vizet von el a szervezetünkből, az alkohollal ugyanez a helyzet. Együtt a kettő fogyasztása magában rejti a rosszullét lehetőségét, sőt, előbb rosszul lehet az illető, mint ha csak koffeintartalmú italt ivott volna, vagy épp csak épp alkoholt. Sokkal jobban megviseli a kettő kombinációja az anyagcserénket, nyári időszakban ez kifejezetten veszélyes lehet.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.