Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az erdőtalajjal borított játszótér erősíti az immunrendszert

Érdekességek2021. január 08.

Az aszfalt helyett erdőterületről származó talajjal és növényekkel borított játszótér erősíti a gyerekek immunrendszerét – állapították meg finn és cseh kutatók.

Fotó: gettyimages.comA Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány alapjául szolgáló korábbi kutatások eredményei azt sugallják, hogy az autoimmun betegségek, úgy mint gyulladásos bélbetegségek, 1-es típusú diabétesz, ekcéma és asztma, világszerte megnövekedett arányának egyik oka, hogy a gyerekek nem találkoznak olyan természetes anyagokkal, amelyek biztosítják az immunrendszerük megfelelő érését.

 

Ezen elmélet szerint a porral, földdel és pollennel való rendszeres érintkezés erősíti az immunrendszert a gyermekkorban – olvasható a Medicalxpress című tudományos hírportálon.

A kutatók szerint a városiasodott területek egy részén élő gyerekeknél a legmagasabb a kockázata annak, hogy nem kerülnek kapcsolatba ilyen természetes anyagokkal, ami magyarázatot adhat arra, hogy esetükben miért magasabb az autoimmun betegségek előfordulási aránya.

Az elmélet letesztelése érdekében a kutatók eltávolították az aszfaltot két finn nagyváros több napközi otthonának játszóteréről és a helyére erdőkből származó tőzeget fektettek le, valamint bokrokkal és mohával gazdagították a területet.

A gyerekek onnantól kezdve ezen a zöldterületen játszottak, amikor kint voltak a szabadban. A kutatók a természetes anyagok betelepítése előtt, valamint az új zöldterület használatának 28. napján is megvizsgálták a gyerekek immunrendszerét.

A szakemberek ugyan elismerik, hogy a tanulmányukba bevont alanyok száma alacsony – mindössze 75 fő -, ám az elképesztő adatok megkövetelték az eredmények publikálását.


A gyerekek mikrobiomjának – az emberi bőr felszínén és testüregeiben élő hatalmas számú mikroorganizmus – jelentős gyarapodása mellett, a kutatók pozitív változást észleltek bizonyos proteinek és sejtek (regulatórikus T-sejtek és gyulladásgátló citokinek) esetében, ami a jóval erősebb immunrendszerrel rendelkező embereknél jellemző.

A szakemberek szerint további vizsgálatokra van szükség annak megerősítéséhez, hogy az ilyenfajta környezeti változtatások jótékony hatással vannak a gyermekek egészségére.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ritmusban napról napra

2026. szeptember 12.

Tekintsen biológiai órájára is, s éljen megfelelõ ritmus szerint! A különbözõ napszakokban a szervezetünk többé-kevésbé készen áll bizonyos tevékenységekre. Profitáljon hát biológiai órájából, idõzítse tevékenységeit a legmegfelelõbb idõpontra, s hozza ki magából a maximumot. 

Hormonok, testhõmérséklet, éberség... minden pillanatban ki vagyunk téve biológiai ciklusunk ingadozásainak. Testünk precíziós mûszerhez, leginkább egy pontos órához hasonlatos. Az agynak két része játssza az összehangoló szerepet. A hipotalamusz az "inga", amely olyan külsõ hatások alapján mozog, mint például a nap és az éjszaka váltakozása. Másfelõl a tobozmirigyet tartják a szervezet "homokórájának". Szinte állandó ritmust követ a nap 24 órájában.

Igazítsa magát a belsõ órájához!

A szervezetünkben zajló különbözõ ingadozások, melyeknek legtöbbször nem is vagyunk tudatában, életritmusunk szempontjából rendkívül fontosak. Amennyiben figyelembe vesszük azokat, hatékonyabb munkára, nagyobb teljesítményre leszünk képesek mindennapjaink során. Az alábbiakban bemutatunk egy átlagos napot óráról órára, mely a biológia törvényei szerint telhet el...

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.