Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az erdőtalajjal borított játszótér erősíti az immunrendszert

Érdekességek2021. január 08.

Az aszfalt helyett erdőterületről származó talajjal és növényekkel borított játszótér erősíti a gyerekek immunrendszerét – állapították meg finn és cseh kutatók.

Fotó: gettyimages.comA Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány alapjául szolgáló korábbi kutatások eredményei azt sugallják, hogy az autoimmun betegségek, úgy mint gyulladásos bélbetegségek, 1-es típusú diabétesz, ekcéma és asztma, világszerte megnövekedett arányának egyik oka, hogy a gyerekek nem találkoznak olyan természetes anyagokkal, amelyek biztosítják az immunrendszerük megfelelő érését.

 

Ezen elmélet szerint a porral, földdel és pollennel való rendszeres érintkezés erősíti az immunrendszert a gyermekkorban – olvasható a Medicalxpress című tudományos hírportálon.

A kutatók szerint a városiasodott területek egy részén élő gyerekeknél a legmagasabb a kockázata annak, hogy nem kerülnek kapcsolatba ilyen természetes anyagokkal, ami magyarázatot adhat arra, hogy esetükben miért magasabb az autoimmun betegségek előfordulási aránya.

Az elmélet letesztelése érdekében a kutatók eltávolították az aszfaltot két finn nagyváros több napközi otthonának játszóteréről és a helyére erdőkből származó tőzeget fektettek le, valamint bokrokkal és mohával gazdagították a területet.

A gyerekek onnantól kezdve ezen a zöldterületen játszottak, amikor kint voltak a szabadban. A kutatók a természetes anyagok betelepítése előtt, valamint az új zöldterület használatának 28. napján is megvizsgálták a gyerekek immunrendszerét.

A szakemberek ugyan elismerik, hogy a tanulmányukba bevont alanyok száma alacsony – mindössze 75 fő -, ám az elképesztő adatok megkövetelték az eredmények publikálását.


A gyerekek mikrobiomjának – az emberi bőr felszínén és testüregeiben élő hatalmas számú mikroorganizmus – jelentős gyarapodása mellett, a kutatók pozitív változást észleltek bizonyos proteinek és sejtek (regulatórikus T-sejtek és gyulladásgátló citokinek) esetében, ami a jóval erősebb immunrendszerrel rendelkező embereknél jellemző.

A szakemberek szerint további vizsgálatokra van szükség annak megerősítéséhez, hogy az ilyenfajta környezeti változtatások jótékony hatással vannak a gyermekek egészségére.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Gyógyszerszedés várandósan

2026. július 28.



A várandósság 9 hónapja alatt is jelentkezhetnek olyan panaszok és betegségek, amelyek szükségessé teszik a leendő anyuka gyógyszeres kezelését. Rövid összefoglalónkban bemutatjuk, hogy a kismamákat gyakran érintő panaszok esetén milyen gyógyszerek alkalmazása kínálhat hatásos és biztonságos megoldást.




Várandósság alatt jelentkező panasz, tünet
Szükség esetén a terhesség alatt is alkalmazható, elsőként javasolható, vény nélküli forgalomban is elérhető hatóanyag, készítmény


fájdalom
paracetamol


láz
paracetamol


orrdugulás (náthás vagy allergiás eredetű)
hipertóniás sóoldat


allergiás panaszok (több szervet érintő tünetekkel)
második generációs, régóta ismert H1-antihisztamin


terhességi hányás
B6-vitamin


gyomorégés
kalcium- vagy magnéziumtartalmú antacid


puffadás
szimetikon


hasmenés
orális rehidráló oldat


székrekedés
rost, probiotikum, ozmotikus hashajtó (polietilénglikol)


aranyérbetegség
prokain, efedrin, e. coli, cickafarkolaj


allergiás bőrpanaszok
dimetindén


rovarcsípés okozta viszketés
dimetindén


akné
benzoil-peroxid


tetvesség
olajalapú készítmények


ajakherpesz
karbenoxolon


bőrgomba
klotrimazol, bifonazol


lábszárgörcs
magnéziumsók



Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.