Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az értékes szója

Érdekességek2024. május 24.

Fotó: thatpichai © 123RF.com

Mire figyeljünk, ha szóját fogyasztunk?

A szójabab sokoldalú, előnyös kémiai összetételű élelmiszeralapanyag. Tartalmaz esszenciális aminosavakból felépülő fehérjéket, telítetlen zsírsavakat, lecitinben gazdag olajat, de nagy a rosttartalma is, a magja pedig B- és E-vitaminokban, valamint ásványi anyagokban gazdag. Az étrendben a szója tekinthető a legjelentősebb fitoösztrogén-forrásnak.

Mik azok a fitoösztrogének?

A női nemi hormonok közé tartozó ösztrogének elsősorban a női nemi jellegek kialakításáért, a megfelelő nemi működésért felelősek, de kisebb mennyiségben jelen vannak a férfiak szervezetében is, és mindkét nemben segítik többek között a normál csontállomány megtartását. A fitoösztrogének olyan növényi eredetű vegyületek, amelyek az emberi szervezetbe bekerülve ösztrogénszerű vagy éppen azzal ellentétes hatásokat váltanak ki. Hatásuk azonban gyengébb, mint a szervezetben termelődő ösztrogéneké, így terápiás alkalmazásuk a belső, saját ösztrogéntermelés csökkenése esetén nyer értelmet.

Kedvező hatások

A fitoösztrogének több kedvező biológiai hatással is rendelkeznek. A múlt században figyeltek fel arra a jelenségre, hogy Ázsiában jóval alacsonyabb bizonyos daganattípusok (pl. prosztata, emlő) előfordulása, a szív-ér rendszeri megbetegedések, a csontritkulás gyakorisága, ill. a menopauza során tapasztalt kellemetlen tünetek intenzitása is az európai vagy az amerikai átlaghoz képest. A genetika mellett az életmódbeli különbségek, különösen az eltérő étrend adott magyarázatot a tapasztaltakra. Kelet-Ázsiában az egy főre eső fitoösztrogén-bevitel (elsősorban a rendszeres szójafogyasztás miatt) az európainak a több tízszerese, és ez a krónikus növényiösztrogén-fogyasztás nagyban hozzájárul a fent említett problémák alacsonyabb előfordulási gyakoriságához az ázsiai populációkban.


Kedvezőtlen hatások

A táplálékként elfogyasztott szója esetenként okozhat puffadást, hasmenést. A megadózisú fitoösztrogént tartalmazó étrendkiegészítők már rendelkezhetnek mellékhatásokkal. Bizonyos gyermektápszerek is tartalmaznak szóját, ami hormonhatása révén kedvezőtlenül befolyásolhatja a gyerekek szervezetének fejlődését és a nemi érésüket, habár a hosszú távú hatásokat még nem tanulmányozták.
A szóján kívül más fitoösztrogén-tartalmú növény (pl. len, kékszőlő) is részei a táplálkozásunknak. Ezek fogyasztása a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként biztonságos, a túlzott mennyiségű fitoösztrogén- vagy szójabevitel azonban a nemi érés előtt kockázatokkal jár.

Dr. Dávid Csilla Zsuzsanna
gyógyszerész, PhD-hallgató


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.

Apák a gyermekonkológián

2026. június 30.

Most vasárnap apák napja lesz, amely jó alkalmat ad arra, hogy ne csak az apaság szép, hanem annak nehezebb oldaláról is beszéljünk. Az Érintettek Egyesület friss anyagában három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg. 

A cikk fontos és ritkán megszólaltatott nézőpontot mutat meg: azt, hogyan élik meg az apák a gyermekonkológiai diagnózist, a kezelések időszakát, a gyógyulás utáni éveket, illetve azt is, miért nem gyengeség férfiként segítséget kérni.

Három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg

Mit jelent férfinak lenni, amikor az élet legsúlyosabb kihívásával szembesül egy család? Hogyan lehet talpon maradni, családot egyben tartani, hitet adni, miközben belül tombol a vihar? Három édesapa, Borszéki György, Fekete Soma, és Keresztes-Németh Zoltán történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen érzés “az ágy szélén ülve tartani a hátadon az egész világot”.

A diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt. A félelem, és kétségbeesés gyorsan elhatalmasodik, az érzelmek akarva-akaratlanul is utat törnek a felszínre. A férfiak mégis nehezen szólalnak meg. Három apuka most mégis vállalta, hogy elmeséli, milyen a legnagyobb félelmükkel szembenézni – és közben egyben tartani a családot.

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.